Tízszeres különbségek az európai mobiltarifák közt
A szegény és gazdag uniós országok közti szakadék további mélyüléséhez vezethet a nagy európai mobilcégek árazási gyakorlata, véli egy független piackutató, mely decemberben az összes európai ország tarifaszerkezetét összehasonlította. Az árak közti különbség hasonló termékek esetében olykor tízszeres is lehet.
Riasztó adatokat közölt az Európai Unió mobilpiacait összehasonlító, a Financial Times által is megjelentetett tanulmányában a távközlési szektor vizsgálatára szakosodott finn Rewheel piackutató és stratégiai tanácsadó cég. A helsinki-i székhelyű társaság tavaly decemberi adatok alapján összeállított tanulmánya szerint azokban az országokban, ahol elsősorban a legnagyobb európai telkócégek, vagyis az E5-ök (Vodafone, Deutsche Telekom, France Telecom, Telefonica, Telecom Italia) a domináns piaci szereplők, a mobilszolgáltatások átlagos árszintje jóval meghaladja azokét az országokét, amelyekben kihívó típusú szereplő is jelen van a piacon.
Védett piacok
A Rewheel riportjának nyilvánosan elérhető összegzésében olyan tarifákat, vagy komplex megoldásokat hasonlít össze, mely életszerű okostelefon-használatot feltételez: ez 200 percnyi hálózaton kívüli beszédet és 2 gigabájtnyi adatforgalmat tartalmaz a piackutató szerint. A magyarországi negyedik mobilszolgáltató indulásához is tanácsokat adó vállalat kimutatásából kiderül, hogy a fenti peremfeltételek alapján összeállított tarifák és szolgáltatások (a cég minden országban a feltételeknek megfelelő legolcsóbban elérhető tarifát vette alapul - ez nálunk alighanem a Telenor Smarttarifa Extra 4 volt) árai közt tízszeres a szorzó: míg a legdrágább piacon 78, addig a legolcsóbb országban mindössze 8 eurót kell fizetni hasonló tartalmú szolgáltatásért cserébe.
Forrás: Rewheel
A riport többek közt arra is igyekszik felhívni a figyelmet, hogy az árszint és a verseny intenzitása közt egyértelmű összefüggés fedezhető fel. Ezzel együtt azokban az országokban, ahol csak az E5-csoport tagjai vannak jelen, az adott feltételeknek megfelelő mobiltarifák ára még a legolcsóbb helyen is 140 százalékkal meghaladja a kompetitív piacok átlagos árszintjét. A Rewheel tanulmányában arra próbálja irányítani a figyelmet, hogy a kompetitív és az úgynevezett védett telkópiacok közti óriási árkülönbség a szegényebb európai országok (ezekben jellemzően az E5-ök a kizárólagos, vagy meghatározó piaci szereplők) további leszakadásához vezethet.
A kutatócég arra is rámutat, hogy a progresszív, gazdagabb európai országokban a feltételeknek megfelelő tarifákat az átlagkereset 1 százalékáért használhatják a mobilozók, míg a szegényebb európai országokban (a cég Csehország és Bulgária mellett Magyarországot is megemlíti ezek közt) a mobilozók az átlagkereset 10-17 százalékát költhetik ilyen szolgáltatásra. Ez végeredményben nem csak a penetrációra, hanem az okostelefon-használat adatforgalmi aspektusára is rányomhatja a bélyegét.
A Rewheel kutatásának konklúziója különösen ezen a ponton feltűnően egybecseng azzal a nyilvános meghallgatást előkészítő dokumentummal, melyet a frekvenciaügyekben illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adott ki tavaly decemberben. Ebben a hatóság többek közt megfogalmazta, hogy a magyar mobilpiacon nem mutatkoznak a verseny jelei, emellett a mobilinternet-penetrációban és az adatforgalomban, valamint ezek növekedési ütemében EU-s viszonylatban Magyarország legjobb esetben is a középmezőnyben, de inkább a vert mezőnyben helyezkedik el.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A hatóság tavaly decemberi nyilvános meghallgatásán a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom egy szintén függetlennek tekintett piackutató, az eNET bevonásával igyekezett mindennek az ellenkezőjét bizonyítani (a prezentációt az alábbi linkről lehet letölteni). A nyilvánosan elérhető kutatás azonban alig foglalkozik a szolgáltatások átlagárával, sokkal inkább az ellátottságra és a makrogazdasági körülményekre összpontosít. A kutatási anyag így többek közt kijelenti, hogy a magyarországi szélessáv-ellátottság összhangban van az ország gazdasági fejlettségével, sőt több fejlett országot megelőzünk, emellett a magyar mobilpiacon igenis van verseny.
Nem teljes a kép
Akárcsak az eNET kutatása, úgy a Rewheel most publikált kivonata sem mutat teljes képet a helyzetről, illetve láthatóan két, egymásnak markánsan nekifeszülő oldal szempontjait emeli ki elsősorban. Bár a finn társaság által közölt megállapítások nem generálisan a magyar mobilpiacra vonatkoznak, a hazai piaci helyzetképről egyértelműen lehangoló képet festenek. Az egymásnak félig-meddig ellentmondó piackutatások egyértelműen azt a kérdést feszegetik, hogy van-e létjogosultsága a védett piacokon, így köztük a magyar mobilpiacon egy új, negyedik szereplő belépésének, az ezzel a kérdéssel kapcsolatos makrogazdasági aspektusokkal (szektor adóterhei, frekvencialicenc-díjak mértéke stb) azonban csak az eNET kutatása foglalkozik.
Tény ugyanakkor, hogy a magyar mobilpiacra évek óta nem érkezett olyan vállalkozás, mely be tudná tölteni a kihívó piaci szerepet, ezzel tartós árletörő hatást elérve, miközben a gazdasági racionalitás elvén teljesíti a létrehozásához és a működéséhez szükséges összes feltételt. Mindez azonban önmagában aligha indokolja azt az állami szerepvállalási modellt, melyet az MPVI Mobil Zrt. képvisel, és mely jelentős és vitatott megtérülésű állami kiadások útján reméli az átlagos magyarországi mobilszolgáltatás-árszint csökkenését.