HWSW média-telekom díjak 2012

A HWSW média-telekom díjak 2012-es virtuális díjátadóját mindjárt egy különdíjjal szeretnénk kezdeni - egy olyan díjjal, melyet az egyik legaktívabban kommunikáló, egyben a legkevesebbet mondó távközlési cég kap. Olykor az a kritika ér minket, hogy nem foglalkozunk kellő súllyal a telkópiac alternatív szereplőivel, vagyis azokkal a cégekkel, akik a nagyok árnyékában próbálnak valami nagyot alkotni, vagy ha az nem sikerül, legalább valami nagyot mondani. Most bepótoljuk ezt a hiányosságot.

Különdíj: az év méltatlanul mellőzött alternatív telkója

Így hát mindenek előtt kezdjük a különdíjas versenyzővel, mely a magyar távközlési piaci üstökösként ívelő csillagaként 2012-ben bebizonyította, hogy sok-sok kitartással, jó kapcsolatokkal és némi hátszéllel egy lakótelepi szolgáltatóból is válhat országosan ismert operátor, mely ha nem is köphet bele a nagyok levesébe, de legalább mindenről elmondhatja a véleményét.

Ez a szakértő cég idén pénzt és energiát nem sajnálva ért el látványos eredményeket, leginkább a pénzügyek terén, de volt itt komoly beruházás is, például 160 millió forintért független szerverpark-kiépítés, meg "egyedi" kutatás-fejlesztés, ahogy a cég egyik sajtóközleménye fogalmaz. Igazságtalanság lett volna tehát a 2012-es média-telekom díjakból kihagyni a BTelt, Magyarország legismertebb alternatív telkóját, melyről bizonyára sokat fogunk még hallani a jövőben - még ha negyedik mobilszolgáltató már nem is lesz belőlük.

Az év legjobb televíziós terméke

Az év elején bizonyára többen úgy vélték, hogy a televíziós termékek piaca alaposan felbolydulhat majd egy új hardvergyártó belépésével, aki talán végre leszoktatja a nézőket a lineáris tévézésről és megmutatja, hogy lehet használható appokat is gyártani tévékhez. Ez a hardvergyártó - az Apple - végül idén kicsit sem bolygatta meg a piacot, ettől függetlenül itthon végre valaki bebizonyította, hogy nélkülük is lehet jó alkalmazást fejleszteni az újabb tévés platformokra.

Az év legjobb televíziós termékének fejlesztése hosszú időre nyúlik vissza, eredetileg HTPC-k kiegészítőjeként találkozhattunk vele, végül aztán kézenfekvő módon okostévés app lett belőle. Mivel az okostévék piaca az SDK-k szempontjából továbbra is rendkívül széttagolt, ezért a program nem érhető el még minden típusra, de a fejlesztők gőzerővel dolgoznak azon, hogy ez a korlát mielőbb eltűnjön.

Az év legjobb televíziós terméke 2012-ben a magyar fejlesztésű Fuso tartalomaggregátor-alkalmazás lett, mely egyebek mellett relevancia és fogyasztási szokások alapján kínál tartalmat a fogyasztóknak, emellett célzott, interaktív reklámozási lehetőségeket nyújt a reklámozóknak. A tévés tartalomfogyasztást a Fusóhoz hasonló megoldások alapjaiban változtathatják meg, az előretekintő alkalmazás ezért méltán került a legjobbak közé idén.

Az év legrosszabb televíziós terméke

Idén végre beköszöntött Magyarországon is a HD-korszak, ma már a magyar háztartások több mint harmadában HD-képes televíziót néznek, emellett a HD-csatornák száma is ugrásszerűen nő. De sajnos nem mindenkinél egyformán. Nemrég összefoglaltuk egy cikkben, hogy melyik tévészolgáltató hány HD-csatornát biztosít a nézőknek, és bizony elég komoly különbségeket fedeztünk fel az összeállítás során.

A hazai tévészolgáltatók közül a legjobban éppen az egyik legnagyobb maradt le HD-s tartalomválaszték terén: a T-Home HD-s minicsomagjára tényleg jól ráillik a "mini" jelző, hiszen a cég mindössze 7 tévécsatornát továbbít HD-ban ebben a csomagban, ráadásul olyan adók is hiányoznak a választékból, amelyekért egy fillért sem kéne fizetnie a szolgáltatónak (pl. Duna HD).

A T-Home a saját csapdájába esett a HD-s programcsomag összeállításával, nevezetesen a társaság minden tévés platformján ugyanazt a programkínálatot nyújtja, a műholdas platform sávszélesség-korlátja azonban behatárolja a bővítési lehetőségeket. Reméljük egy év múlva sikerül valahogy úrrá lennie ezen a helyzeten a szolgáltatónak, addig is az év legrosszabb tévés terméke a T-Home HD minicsomagja a siralmasan gyenge választék miatt.

Az év legjobb mobilkommunikációs terméke

A magyar mobilpiac tarifaszerkezetét illetően az utóbbi egy-két évben kevés látványos újdonságot biztosított az előfizetőknek, a hangot, SMS-eket és adatot is tartalmazó komplex tarifák mindhárom szolgáltatónál megjelentek, de mindhárom szolgáltató vigyázott rá, hogy bizonyos kereteket ne lépjen túl a különféle konstrukcióival.

Egészen idén őszig, amikor is megjelent az első olyan lakossági mobiltarifa Magyarországon, mely korlátlan beszédet és SMS-t tartalmazott, minden időben, minden irányban, ráadásul meglepően versenyképesnek tűnő áron. Ez volt a Vodafone RED, mely már csak azért is emlékezetes a HWSW számára, mert a szolgáltatónál sikerült alaposan kicsapni a biztosítékot azzal, hogy napokkal a bejelentés előtt nyilvánosságra hoztunk számos részletet a tarifacsomaggal kapcsolatban.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Azóta szerencsére már szent a béke, az összesen négyféle konstrukcióban (három előfizetéses és egy feltöltőkártyás) elérhető Vodafone RED pedig különösen a nagyfogyasztók körében egyre kedveltebb. A több országban is elérhető tarifacsalád ezért kapja tőlünk az év legjobb mobilkommunikációs terméke elismerést.

Az év legrosszabb mobilkommunikációs terméke

Egyszer minden, egykor virágzó birodalomnak leáldozik, egyszer minden jó nőből vénasszony lesz, egyszer egy korábban tévedhetetlennek tűnő tech-multi is tévedhet. Az év legrosszabb mobilkommunikációs terméke díját egy olyan korszak tetőzésén adjuk át, amikor a mobiltelefonokon található térképszoftver végképp kinyírta a navigációs eszközök piacát, amikor teljesen természetes, hogy ha eltévedünk valahol, a mobilunkat kapjuk elő, hogy segítsen.

Sajnos ebben éppen az okostelefon-piac egyik koronázatlan királyának tekintett Apple nem jeleskedett mostanában: az iOS 6-hoz készített térképszoftver annyira botrányosan rosszul sikerült, hogy még a legelvakultabb Apple-hívők szemöldöke is összeszaladt tőle, kevésbé fanatik körökben pedig konkrétan közröhej tárgyává tette a céget. Az év legrosszabb mobilkommunikációs terméke ezért minden kétséget kizáróan a szeptemberben megjelent Apple Maps lett - nem lennénk annak a helyében, aki ezzel a programmal próbál meg tájékozódni.

Az év legjobb internetes terméke

Bár pár évvel ezelőtt nem gondoltuk volna, hogy valaha eljön ez az időszak Magyarországon, mindenesetre az internetes zenestreaming mára életképes alternatívaként van jelen a kissé ósdivá vált CD-vásárlás mellett. Ehhez nyilván kellett egy olyan megnyugtató megoldást találni, mely biztosítja, hogy a modern magyar zenei kultúrához kétségtelenül tevékenyen hozzájáruló Bródy János és Presser Gábor nyugdíjas éveikre sem fog éhen halni, illetve ingyen járhassanak fogorvosoz, másrészt meg kellett valaki, aki jelentős marketingpénzeket nyomott a streaming szolgáltatások, illetve konkrétan egy szolgáltatás népszerűsítésébe.

Ez a valaki a Telenor volt, mely a Magyarországon akkor már egyébként hónapok óta elérhető Deezer zeneszolgáltatást felkarolta idén szeptemberben. A reklámok alapján nem teljesen tiszta, hogy pontosan mennyi, mindenesetre sok millió zeneszám érhető el a szolgáltatás révén immár Magyarországon is, akár PC-ről, akár okostelefonról vagy tabletről. A Deezer zenestreaming-szolgáltatás így a Telenor révén az év legjobb internetes terméke lett, mivel hasonlóan előremutató, újító termék, mint a tévépiacon a Fuso.

Az év legrosszabb internetes terméke

2012-ben egy adott körzetben kizárólag lassú ADSL-internetelérést kínálni kifejezetten kínos, pláne ha egy évek óta megoldatlan állapotról van szó, melynek kapcsán még ígérgetés sincs igazán. A ország különböző területein élő lakók, illetve potenciális internetezők megszokhatták, hogy a szolgáltatásválaszték- és ár az egyes megyéken, régiókon vagy városokon belül is jelentős szórást mutat.

Van azonban egy Pesthez közeli településkörzet, melynél az internetes infrastruktúra szinte kőkorszaki állapotokat idéz, ez a sokat emlegetett 29-es primer körzet, mely egykor a Monortelé volt, most viszont a UPC tulajdonában áll. Ugyanez a szolgáltató más körzetekben, így Budapest nagy részén kábelhálózatán 120 Mbps letöltési sávszélességű internetelérést biztosít, a 29-es körzet lakóinak azonban be kell érniük az ADSL-kapcsolattal, ami amellett hogy lassú, még drága is.

Az év legrosszabb internetes terméke ezért a UPC internethozzáférése a több tízezer háztartással rendelkező 29-es primer körzetben, ahol a versenytársak már rájöttek arra, hogy el lehet szipkázni jó sok ügyfelet a szolgáltatótól. Ettől még a UPC láthatóan a füle botját sem mozgatja, és semmi jele nincs annak, hogy a szolgáltató nevével fémjelzett DOCSIS 3-alapú kábelhálózatok megjelennének a körzetben.

Zenés-táncos mulatság

Ne feledjük, hogy az idei év sok más érdekességet is tartogatott a távközlési szektor szereplői, illetve a szolgáltatásokat használó előfizetők számára, így például idén olyan vidámságok ütötték fel fejüket, mint a telefonadó vagy a csekkdíj, netán egy kis jogvita a negyedik mobilszolgáltatóról, amit mind a szolgáltatók, mind a felhasználók kitörő lelkesedéssel fogadtak.

Még 2011-ben, vagyis a telefonadó előtti korszakban született Carly Rae Jespen Call Me Maybe című slágere, melynek kissé militarista feldolgozásával búcsúzik a HWSW média & telekom rovata minden olvasótól. Köszönjük, hogy itt voltatok, gyertek jövőre is!

Boldog új évet!

ps.: Közkívánatra itt a fenti videó eredetije, bomba csajokkal: