Szoftverfrissítésekkel töltik a legtöbb időt a rendszergazdák
A magyar rendszergazdák hétköznapjairól, a számukra legnagyobb kihívást jelentő feladatokról és az általuk alkalmazott hálózatbiztonsági megoldásokról végzett felmérést a NETASQ. A HWSW testvérlapján, HUP-on elérhető kérdőívet kereken 400 válaszadó töltötte ki.
A NETASQ kérdőívére válaszoló 400 szakember összesen 1,6 millió munkahelyet biztosító cég 144 ezer gépét felügyeli. A válaszadók 64 százaléka rendszergazda, 14 százaléka programozó, 7 százalékuk pedig felsővezető, jellemzően CIO.
A patchmenedzsment igényli a legtöbb időt
A válaszadó rendszergazdák számára a legnagyobb problémát a sávszélesség-gazdálkodás (42%), az alkalmazások szabályozása (41%) és a szerverek és weblapok védelme jelenti (35%), de ezeknél nem kevésbé égető feladatnak tartják a spamszűrést és a vírusvédelmet. A spamszűrés és a vírusvédelem meglepően sokaknak, a cégek majdnem harmada számára jelent problémát, noha már kiforrott spamszűrők és vírusirtók érhetők el. Valószínűleg azért küzdenek ezzel mégis sokan, mert ingyenes megoldások használatára kényszerülnek, és a kereskedelmi megoldások közül sem mindegyik jó.
A NETASQ arra is kíváncsi volt, hogy a rendszergazdáknak mire megy el leginkább a munkaideje: a kitöltők szerint a legtöbb időt a szoftverfrissítések telepítése veszi igénybe. A kutatás szerint miinél nagyobb egy informatikai infrastruktúra (és valószínűleg ezzel együtt összetettebb is), annál bonyolultabb ez a feladat: míg az 1-200 gépet karbantartó rendszergazdáknak csak harmada válaszolta azt, hogy a patchmenedzsmentre megy el a legtöbb ideje, tízezer vagy annál több menedzselt végpont esetén a válaszadók 64 százaléka jelölte meg a szoftverfrissítések kezelését a leginkább időigényes feladatnak.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A második legtöbb időt igénybe vevő munka a felhasználóalapú szabályozás a kutatás szerint, vagyis annak beállítása, hogy egy-egy felhasználó milyen jogosultságokkal rendelkezzen és a teljes informatikai infrastruktúrából mit érjen el. Hasonlóan sok időt töltenek a rendszergazdák az alkalmazások szabályozásával, vagyis annak meghatározásával, hogy ezek a vállalaton belül kinek legyenek elérhetők.
Se pénz, se idő nincs a biztonságra
A NETASQ kérdőívére válaszoló magyar szakemberek bíznak saját kreativitásukban és hozzáértésükben: legtöbben saját biztonsági eszközt építenek szabadon elérhető megoldásokból (39%), ennél némileg kevesebben (36%) kész, de ingyenes megoldást keresnek és csak a válaszadók negyede vásárol hálózatbiztonsági eszközt. A legfőbb érv az ingyenes megoldások mellett az ár, 43 százalék számára csak az számít, hogy lehetőleg ingyenes legyen, de sokan (24%) gondolják azt is, hogy a saját megoldás a legjobb.
Ha a vállalat mégis vásárlásra szánja el magát, a rendszergazdák rendszerint ki is próbálják a vásárolni kívánt terméket. A válaszadók közel harmada több megoldást is megnéz, 21 százalékuk egy hétig is szívesen tesztel egy eszközt, de 16 százalék néhány órá, legfeljebb egy napos ismerkedés alapján dönt.
A biztonság ellenőrzésére és karbantartására ezt követően átlagosan 2-3 napja jut a rendszergazdáknak egy hónapban, de 15 százalékuknak havi 1 óránál is kevesebb ideje van erre. A NETASQ szerint a biztonsági feladatok szaporodása és az erre rendelkezésre álló idő szűkössége miatt egyre több vállalat fog inkább külső szakértőt megbízni a biztonsági felülvizsgálatért, vagy akár teljes körű megvalósításáért.