A kábelszolgáltatók babérjaira tör a magyar fuso

A HybridBox, illetve HomeSys néven sokak által ismert magyar vállalat történetének egy újabb szakaszába ért, ami egyben egy újabb névváltást is hozott. Ahogyan az alapító, Lázár Csaba korábban is fogalmazott, nem a doboz a lényeg, hanem a szolgáltatás, ami mögötte van. A korát néhány évvel megelőző rendszer több technikai és üzleti akadályba is ütközött, s ugyan látni lehetett, hogy a készítőknek igaza van, az elismerés nehezen érkezett.

Az eredetileg asztali PC-re elkészülő HomeSyst követte a még mindig Windows alapú HTPC megoldás, a fuso viszont már okostévékre telepíthető programként debütál. Jelenleg 10 ezer Magyarországon forgalomba helyezett Sony tévén található meg az app, illetve a Samsung és az LG tévén is feltűnik, később pedig a Panasonic-kal és a Toshiba-val bővülhet a lista. A Sonyval kötött megállapodás értelmében pedig belátható időn belül a lokálisan válogatott on-demand médiakínálat androidos tableteken és okostelefonokon is elérhető lesz.

A tartalom a weben hever

A HomeSys, illetve mostmár fuso alapelve, hogy a felhasználója számára az indexált tartalomszolgáltatók kínálatából relevancia és a fogyasztási szokások alapján kínál egyveleget kivéve a képletből a lineáris csatornákat. A Fuso gyakorlatilag a kábeltévé-szolgáltató konkurense, hiszen helyettünk válogatja össze a tartalomforrásokat és azokat mondhatni előemésztve tálalja a néző számára. Ugyan nem lesznek csatornák, nem lehet csak úgy unottan kapcsolgatni és egyensúlyozni a reklámszünetek között, de ennek ellenére vagy éppen ezért teljesértékű tartalomcsokor áll rendelkezésre már most a fuso-felhasználónak.

Az alkalmazás maga ingyenes, a tartalmak jelenleg egyedi megállapodások alapján jutnak el a platformra vagy a médiaszolgáltatók webes kivezetései lesznek átcsomagolva egy szoftverbe. A YouTube-tartalmak mellett megtaláljuk az IndaVideót, a teljes MTV videótárat, kereskedelmi csatornák, mint például az AXN vagy várhatóan az ESPN online is nézhető tartalmait és sok egyéb forrást. A hazai felhozatalból talán csak az RTL Most lóg ki, ahol úgy fest, nem értették meg, merre vezet a jövő.

Jobb minőség, jobb kínálat, akkor, amikor akarom

Az élő tévézés az Egyesült Államokban már komoly csorbát szenvedett és bizonyos sorozatokat már kevesebben néznek az eredeti vetítés időpontjában és többen "timeshiftelve", vagy utólag on-demand lekérés révén. Lázár Csaba, a fuso kitalálója a HWSW-nek elmondta, hogy ez a trend hazánkban is érezhető, ők is elég sok csatornával tárgyalnak tartalmakról, de ezek túlnyomó többsége egyáltalán nem élő adás.

Főként a tematikus adók szerkezetét és működését változtathatja meg a video on demand, s mivel ezek a műsorok eleve konzervként kerülnek adásba, könnyedén alkalmazkodnak a nem csatornaközpontú működéshez is. Lázár szerint az élő adás kizárólag a sportközvetítések esetén marad releváns, minden egyéb téren háttérbe fog szorulni. A sportközvetítéseknél az idő mellett a másik fontos szempont a minőség, a fuso ebben is jól áll, a Digi Sport tartalmai például 720p-ben érhetők el néhány gombnyomással csupán, akkor is, ha az illető UPC internet-előfizető.

A mostani működés még nem tartalmaz fizetős adásokat, de Lázár elmondása alapján a közeljövőben megjelenhetnek az appon belüli vásárlás mintájára a prémium tartalmak. Az egyik forgatókönyv szerint a tematikus csatornák kínálatából lehet venni csomagokat nem idő, hanem tartalom darabszám alapon. Vásárolhatunk hozzáférést például 100 epizódnyi természetfilmhez vagy 30 órányi divatműsorhoz. Ezek esetében közös pont, hogy nem kurrens tartalmak, ezért a fogyasztásuk nem köthető dátumhoz. Emellett várhatóan találkozhatunk normál előfizetéses megoldásokkal is, például az említett sportcsatornák esetében képzelhető ez el.

Fizetős tartalmak és interaktív hirdetések

A fizetős tartalmak mellett a másik erős láb az interaktív hirdetés, ami jelenthet egyszerűen egy relevancia alapon felbukkanó bannert a videóvetítés közben overlay formátumban. A YouTube esetében ez már senkinek nem ismeretlen, a HWSW-nek tartott élő bemutató alapján pedig azt lehet mondani, hogy a fuso megvalósításában még kevésbé zavaró is.

A fuso szerkezete nagyon hasonlít ahhoz, amit a Facebook, a Twitter vagy akár a YouTube rajzolt kezelőfelületként az elmúlt időszakban. Egy központi hírfolyamba kerülnek be az ajánlott tartalmak, egy második oszlopba pedig a szokások, aktuális keresés vagy egyéb személyes preferenciák alapján jelennek meg elemek. A videók mellett a fuso szépen kezeli a szöveget is, például a HWSW is kényelmesen fogyasztható rajta, ha valaki informatikai cikkeket szeretne tévén olvasni, megteheti. A Grooveshark integrációjával pedig zenei szolgáltatás is van, ami jól jöhet, ha valaki tényleg nekiáll olvasgatni.

Az interaktív hirdetések ebben a hírfolyamban is megjelenhetnek, hasonlóan ahhoz, ahogy most a Twitter vagy a Facebook illeszt be az organikus tartalmak közé szponzorált elemeket. A reklámot kiválasztva az ajánlott dizájn szerint egy egyedi oldalra jutunk, majd onnan egy tévéről is egyszerűen kezelhető interfészre, információs oldalra. Néhány klikk után az okostelefonunkra megérkezhet például egy aznap este már felhasználható kedvezményre jogosító kupon.

A hirdető bármilyen formátumú tartalomban meg tud jelenni, az üzleti modell szerint a bevételek pedig a tartalomtulajdonos felé is osztódnak, amennyiben a két cég között van megállapodás. Az online ingyenesen elérhető tartalmakat a fuso elvileg teljesen legálisan aggregálja, a cég az esetleges támadásokra felkészülve alapos jogi elemzést végzett.

Viselkedésalapú rendszerezés

A reklámok és a tartalmak egyaránt testreszabhatóak, azaz a felhasználó viselkedése alapján változhat, csökkentve ezáltal a zajt, hatékonyabbá téve a folyamatot a nézőnek és a reklámozónak is. Jelenleg ugyan még nem elérhető a regisztrált profil, így csak eszközazonosító alapján működik a célzás. A háttérben a szintén magyar Gravity ajánlórendszere fésüli össze a találatokat az adott eszköz előzményeivel.

A következő fejlesztés az lesz, hogy nem csak egy általános profil jön létre, hanem használati statisztikák alapján a rendszer képes megtippelni, hogy éppen az apa, anya vagy a gyerek ül-e a tévé előtt és annak megfelelően jönnek az ajánlások is. Mivel a tévé nem egy egyéni képernyő, ezért nem túl életszerű, ha felhasználói fiókot kell váltani, még akkor sem, ha ehhez csak a zöld gombot kell kétszer megnyomni. A fuso viszont kísérletet tesz arra, hogy értelmezze, a családban mikor, ki és hogyan fogyaszt tartalmakat.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Elsőre nagyon furcsa és kissé szögletes dolog a linearitást feladni a tévézésből. Még a Facebook is egyre inkább úgy működik, mint egy adás, hiszen bármikor belépünk, van valamilyen “műsor”. A fuso hírfolyama is hasonló szerkezetben kínál néznivalót, de a legtöbb tévézőnek bizonyára hiányozna, ha a tévét bekapcsolva nem menne már elve valami.

A jelenlegi okostévék SDK-i kivétel nélkül tiltják a külső alkalmazásoknak, hogy a tunerhez hozzáférjenek, maga a tévé is egyfajta alkalmazásként működik. Várhatóan a 2013-as modellek esetében ez a tiltás részben eltűnik, programozhatóvá válik a sugárzott műsor is, amivel csak még tökéletesebb kombináció jöhet létre.

Disztruptív üzleti modell

A kábelszolgáltatóknak a fuso, mint formátum azért veszélyes, mert egy ingyenes digitális földfelszíni vétellel és egy internetkapcsolattal kiváltható az előfizetés. Ha a prémium tartalmak is beférkőznek egy tévés appba és néhány nagyobb kereskedelmi csatornával is sikerül megállapodni, akkor semmi oka nem lesz az okostévé-tulajdonosoknak, hogy 4-6 ezer forintos tévécsomagra fizessenek elő. Gyakorlatilag előállhat az a helyzet, amiért már sokan fohászkodtak: nem kosárral kapjuk a tartalmat, hanem mindenki azért fizet majd, amit választ. Nem biztos, hogy olcsóbb lesz, de személyesebb.