Kényszerű párbeszéd a negyedik mobilszolgáltatóról
Megkezdődött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvános konzultációja a spektrumgazdálkodáshoz kapcsolódó legfőbb stratégiai célokról. A hatóság itt ismerteti terveit a frekvenciák jövőbeni kiosztását illetően, illetve itt fejthetik ki véleményüket a kérdésben az érintett felek.
Szerdán délelőtt tartotta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idei első nyilvános konzultációját a spektrumpolitikai kérdésekkel kapcsolatban. Ezen a rendezvényen - melynek megtartása egyébként törvényi kötelezettsége a szervezetnek - a hatóság és az érintett felek kifejthetik álláspontjukat arról, hogyan képzelik el a következő évtized spektrum-helyzetképét. A nyilvános meghallgatás legfontosabb témája mindazonáltal a kormányzat rövid távú célkitűzései voltak a mobilpiaci verseny élénkítésére vonatkozóan, vagyis az állami szerepvállalás létjogosultsága, szükségessége a mobilpiacon.
Központban a negyedik
A hatóság múlt héten adta ki a nyilvános konzultáció előkészítő dokumentációját, illetve a 2012-2015-re évekre vonatkozó, rövid távú spektrumpolitikájáról szóló dokumentációt - ezt a meglévő és új, potenciális piaci szereplők egyaránt hosszú hónapok óta várták. Mindkét dokumentumból az derül ki, hogy a hatóság, illetve a kormányzat továbbra a magyarországi mobil szélessávú lefedettséget és a szolgáltatások minőségét szeretné növelni, csökkenő árszint mellett. Mindezt egyértelműen egy új piaci szereplő bevonásával képzeli el az NMHH.
Mátrai Gábor, az NMHH hírközlésért felelős elnökhelyettese a meghallgatást bevezető beszédében hangsúlyozta, a konzultáció célja az, hogy elősegítse a jelenleg rendelkezésre álló és a jövőben felszabaduló frekvenciasávok hatékony felhasználását, emellett a szervezet kíváncsi a meglévő piaci szereplők véleményére a piacbővítési célokat illetően. A meghallgatás valódi tétjével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, egyes szakértők szerint eldöntött tény, hogy a magyar mobilpiacra előbb-utóbb új szereplő érkezik, az inkumbensek hosszú távú stratégiai döntéseit ugyanakkor nagy mértékben befolyásolja, hogy a hatóság - az EU-s jogszabályokkal harmonizáltan - milyen frekvenciákat biztosít a mobilpiaci szereplők rendelkezésére a meglévő koncessziók lejártát követően.
A meghallgatáson újra előtérbe kerültek emellett az NMHH fő stratégiai céljai, így a hatóság a fontos célkítűzése az új frekvenciák használati feltételeinek és árverési körülményeinek meghatározásakor a szélessávú mobilnet-lefedettség és a szélessávú mobilnet-penetráció növelése, valamint a korlátozások nélküli szélessávú mobilnet-használat ösztönzése. A hatóság mindezt hangsúlyozottan az európai szabályozással és frekvenciaelosztási rendszerrel összhangban, megkülönböztetésektől mentes eljárás keretén belül kívánja megvalósítani.
Nincs lemaradva a magyar távközlés
A hatóság nyilvános konzultációjára a mobilszolgáltatók is számos piaci kimutatással készültek, melyet az eNET piackutató készített a három inkumbens mobilszolgáltatóval egyeztetve. Kis Gergely, a piackutató vezetője első felszólalásában jelezte, hogy az összeállítást bemutatná a meghallgatáson, de ehhez a hírközlési hatóság illetékese nem járult hozzá. Kis ezért szóban ismertette a felmérésben megállapított főbb sarokpontokat, összeállításokat (a prezentációt az alábbi linkről lehet letölteni).
Drozdy Győző, a Telenor Magyarország vezérigazgatói tanácsadója a meghallgatáson elmondta, hogy a stratégiai célkitűzésekben egyetértés van a szolgáltató és a hatóság közt, ugyanakkor a vélemények a piac aktuális helyzetének megítélését illetően jelentősen különböznek. A szakértő szerint az aktuális környezetben a távközlési ágazat jól teljesít, a fejlődés pedig mindig a frekvencia allokációval tud megújulni, újra megindulni.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A szakember hozzátette, alapvetően téves a hatóságnak az az álláspontja, hogy a piacon nincs verseny. Hozzátette, a Telenornak semmi kifogása nincs az ellen, hogy negyedik szolgáltató lépjen piacra, kivéve akkor, ha piacot torzító módon lép versenybe. A cég álláspontja szerint alapvető kérdés, hogy hogyan lehet a piacot felgyorsítani és minél több előfizető számára elérhetővé tenni a mobil szélessávú szolgáltatásokat.
Drozdy utalt rá, hogy a 2011-12-es frekvenciaaukció végeredményeként a feltételekből és a szabályrendszerből adódóan nem juthattak ténylegesen, a fenti cél érdekében használható frekvenciához az inkumbensek (kivéve a legkisebb ügyfélbázissal rendelkező Vodafone-t). Éppen ezért a következő értékesítési ciklus szabályrendszerének kidolgozásakor az előző aukció tapasztalatait is figyelembe kell venni. A szakember emellett bírálta az NMHH határozatát a garantált sávszélesség-paraméterek meghatározását illetően (a szolgáltatóknak idén nyártól az esetek száz százalékában garantálniuk kell az általuk vállalt sebességértékeket). Drozdy továbbá hozzátette, a Telenor számára féloldalas képet nyújt az, hogy az NMHH spektrumstratégiája egyáltalán nem helyez semmilyen hangsúlyt a hangszolgáltatásokra.
Kövesi Gabriella a Magyar Telekom részéről elmondta, a legnagyobb mobilszolgáltató alapvetően egyetért a versenytárs álláspontjával. Hozzátette, a Magyar Telekom a mobil szélessávú szolgáltatásokon túl a vezetékes piacon is érintett, ezzel kapcsolatban felhívta a hatóság figyelmét arra, hogy a vezetékes piac szabályozása során vegye figyelembe a szektort érintő új adóterheket (közműadó).
Van már negyedik
Marchhart Pál, a Vodafone vezérigazgató-helyettese a meghallgatáson leszögezte, a magyar piac a nem tud eltartani négy önálló mobilhálózatot. A cég szabályozási igazgatója hozzátette, a negyedik magyar mobilszolgáltató már megjelent Magyarországon, az operátort Tesco Mobile-nak hívják (ez az ország első igazi virtuális mobilszolgáltatója, mely ugyanakkor az inkumbensektől nem teljesen függetlenül működik, hiszen fele részben tulajdonosa a Vodafone).
Marchhart a 2011-2012-es aukció kapcsán elmondta, hogy a Vodafone ugyan valóban nem tudott jelentős piacbővítést elérni az E-GSM sávok felhasználásával, ez azonban ilyen időtávlatban nem feltétlenül meghatározó indikátor. Az MPVI képviselője, Tankó Zoltán is felszólalt a meghallgatáson, a szakember elmondta, hogy egy potenciális negyedik mobilszolgáltató piacra lépésekor a hatóságnak egyértelműen kell szabályoznia a nemzeti roamingot, hiszen egy új piaci szereplő - ha úgy adódik - pusztán a 800 és 2,6 GHz-es frekvenciasávokban biztosított blokkokkal nem tud teljes körű szolgáltatást indítani.
A meghallgatás idejéig a szolgáltatók írásban juttathatták el a spektrumpolitikával kapcsolatos észrevételeiket a hatóságnak, az inkumbens mobilszolgáltatók közül mindhárom a mai napra vonatkozó határidő kiterjesztését kérte az NMHH-tól. A meghallgatásról készülő jegyzőkönyvet, illetve összefoglalót a hatóság a következő hetekben teszi közzé.