:

Szerző: Koi Tamás

2012. november 12. 12:24

Kiszállhat a mobilpiaci versenyből az állam

Az eredeti szándékkal szemben elképzelhető, hogy mégsem erőlteti az állami szerepvállalást a mobilpiacon a kormányzat. Lapértesülések szerint az MPVI konzorcium tulajdonosai már letettek arról, hogy mobilszolgáltatást indítsanak közösen.

Még be sem szállt valójában, de máris kiszállhat a magyarországi mobilpiaci versenyből a Magyar Posta, a Magyar Villamosművek és a Magyar Fejlesztési Bank által létrehozott, száz százalékban állami tulajdonú MPVI Mobil Zrt - írja piaci forrásokra hivatkozva mai számában a Népszabadság. A cég, vagyis a tulajdonos állam, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ezen a héten nyújthatja be felülvizsgálati kérelmét a Kúriához a Fővárosi Törvényszék ítéletével szemben, mely megállapította, hogy az MPVI mobilpiaci részvételét lehetővé tevő frekvenciaaukció jogszabálysértő volt, illetve több lényeges ponton is eljárási hibákat tartalmazott.

Exlex állapotok

Emlékezetes, hogy az immár több mint egy éve kiírt frekvenciaaukciót január végén lezáró NMHH-határozatot mindhárom magyarországi mobilszolgáltató megtámadta, ezt azonban első fokon elutasította a hatóság hivatala, másodfokon azonban helyt adott a cégek kifogásának a Fővárosi Törvényszék, mely szeptemberben hatályon kívül helyezte a lezáró határozatot. A jog helyzetet időközben már-már abszurddá tette, hogy a Kúria október közepén a Fővárosi Törvényszék ítéletének végrehajtását a felülvizsgálati eljárás végéig hatályon kívül helyezte.

A lap által megkérdezett szakértők szerint kevés az esély rá, hogy Kúria megváltoztassa a bíróság döntését, mivel a törvényszék csaknem tucatnyi ponton állapított meg jogszabálysértést a lezáró határozattal kapcsolatban, ám ahhoz, hogy hatályon kívül helyezze a szervezet a határozatot, egy ilyen passzus is elegendő. Nem mellékes az a szempont sem, hogy a résztvevő cégek a Népszabadság forrásai szerint valójában már lemondtak arról, hogy közösen indítsanak mobilszolgáltatást, ám erről az MPVI munkatársai még nem kaptak tájékoztatást.

A cég közleménye szerint a tulajdonosok közül egyik sem jelezte, hogy az eddigiekhez képes bármilyen téren változott volna a koncepció, iparági források azonban régóta arra hívják fel a figyelmet, hogy különösen az MVM-et jellemezte mindvégig a szkepticizmus a projekttel kapcsolatban. Az országos szintű, kiterjedt optikai hálózattal rendelkező társaság állítólag már a vasúti kommunikációs hálózat (GSM-R) megvalósítását, illetve az abban való szerepvállalást tervezgeti.

Óriásit bukhat a Vodafone

Az ügy különös pikantériája, hogy a mobilszolgáltatók közül is beadta egy a felülvizsgálati kérelmét a Kúriához. A Vodafone egyértelmű nyertese volt a mostani frekvenciaaukciónak, hiszen a számára biztosított frekvencialicenc lehetővé tette, hogy országossá terjessze ki 3G-s hálózatát. A cég ezt azóta több kampányban is versenyelőnyként tünteti fel, így érthető, hogy kifejezetten hátrányosan érintené, ha a teljes határozatot hatályon kívül helyezné a Kúria.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig

Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A Vodafone számára a frekvenciakészlet visszaadása PR- és marketingszempontból is katasztrófa lenne, hiszen előfizetők tömegei bonthatnák fel szerződésüket, vagy fordulhatnának kártalanításért a szolgáltatóhoz vagy az illetékes hatóságokhoz (NMHH, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) azért, mert a lakhelyükön, vagy tartózkodási helyükön a szolgáltatás minősége drasztikus mértékben romlik.

Belsős források szerint a Vodafone arra spekulál, hogy a határozat bizonyos elemeit hatályon kívül lehet helyezni úgy, hogy az "A" frekvenciablokkra vonatkozó döntést semmisítik meg (ez tette lehetővé, hogy az MPVI frekvenciához jusson a 900 MHz-es sávban), míg a többi frekvenciablokkra vonatkozóan érvényben maradnának a licencek. Egyelőre nem tudni, hogy az aukciót kiíró NMHH kíván-e felülvizsgálati kérelemmel élni, a hatóság elnöke, Szalai Annamária ugyanakkor korábbi nyilatkozatában leszögezte, hogy a szervezet bár a bíróság döntését tiszteletben tartja, de nem mindenben ért vele egyet, vagyis a hatóság minden bizonnyal beadja majd kérelmét.

Együtt árverezhetnek

Az ügy elhúzódásával egyre valószínűbbé válik az a forgatókönyv is, hogy a kormányzat, illetve a szolgáltatók már a középtávon felszabaduló frekvenciablokkok értékesítésére és használatba vételére koncentrálnak. Az évtized közepére lejáró koncessziók (1800 és 900 MHz), illetve az addigra felszabaduló új spektrumok árveréses értékesítése révén szakértők szerint nagyjából 200-300 milliárd forintos bevétele is származhatna az államnak.

Ráadásul ezt az árverési eljárást még azelőtt le lehet bonyolítani, hogy a frekvenciákat valójában használatba lehetne venni, erre jó példa a szeptemberben lezárult román frekvenciaaukció, ahol átszámítva körülbelül 200 milliárd forint értékben jutottak hozzá a helyi piac szereplői olyan spektrumokhoz, melyek jó részét csak 2014 nyarától tudják használatba venni.

a címlapról