Itthon is elkerülhetetlen a DVB-T2 bevezetése
Belátható időn belül elkerülhetetlenné válik itthon is a digitális földfelszíni műsorszórásra használt DVB-T technológia modernebb változatának a bevezetése. A DVB-T2 szabvány segítségével nőhet a tartalomkínálat, de akár a digitális földfelszíni platformon is kialakulhat versenyhelyzet.
Bár a digitális földfelszíni sugárzású televíziózás itthon még csak gyerekcipőben jár, a szabályozói oldal már komolyan gondolkodik a rendszer technológiai alapjainak a megújításáról. Erre akár néhány éven belül is szükség lehet, a korlátozottan rendelkezésre álló spektrum ugyanis jelentősen behatárolja a DVB-T rendszerben továbbítható tartalom mennyiségét és/vagy minőségét. A kulcs a szakértők szerint a HD-adások népszerűségének ugrásszerű növekedésében lehet, ami Magyarországon éppen a küszöbön áll.
A HD fog (be)dönteni
A magyarországi DVB-T hálózatot üzemeltető Antenna Hungária 2008-ban nyerte el összesen öt digitális multiplex használati jogát, melyből kettőt csak az analóg tévéadás lekapcsolásával, várhatóan 2015-től vehet igénybe. A szolgáltató a kezdeti viszontagságokat követően sikerrel vezette be a honi piacra MinDig TV márkanevű termékét, mely ingyenes (free to air) és fizetős rendszerben egyaránt nézhető. A műsorkínálat az indulás óta fokozatosan bővült, végül tavaly szeptemberben az Antenna Hungária számára biztosított A, B és C jelű Multiplexek kapacitása gyakorlatilag teljes mértékben kihasználttá vált.
Egy év alatt dupláztak
Az Antenna Hungária a rendelkezésre álló kapacitással és technológiával jelenleg 31 tévéadást továbbít, melyet akár hagyományos tetőantennával, kártyaolvasóval ellátott beltéri egységgel, vagy tévékészülékkel is lehet fogni. A kínálat túlnyomó része SD-tartalom, de az ingyenes blokkban három HD-adás is nézhető (a közmédia m1 HD, m2 HD és Duna HD csatornái). Bár a szolgáltató korábbi nyilatkozataiban többször is hangsúlyozta, hogy a tartalomkínálat bővítésére készül és erről aktív tárgyalásokat folytat a tartalomtulajdonosokkal, az Antenna Hungária keze a simulcast sugárzás idejére valójában meg van kötve, de ezt követően is hamar elfogyhatnak a rendszerben lévő tartalékok.
A rendelkezésre álló frekvenciakészlettel a cég a jelenlegi beállítások mellett multiplexenként nagyjából 24-25 Mbps sávszélességet tud biztosítani a tévéadások továbbítására, ami átlagosan tíz SD, vagy két-három HD adó átvitelére elegendő. Ebből kiszámolható, hogy az Antenna Hungária mind az öt digitális multiplex beüzemelésével akár 50-60 csatornát is továbbíthatna (egy SD-adásfolyam sávszélesség igénye ugyanis átlagosan 2 Mbps MPEG4 technológiát használva), csakhogy a HD-adások sugárzásához ennél jóval nagyobb sávszélességre van szükség, így ha a műsorszóró ezen a téren is bővíteni szándékozik, hamar elérheti a határait.
Minden, ami kell?
Bár az Antenna Hungária kampányaiban igyekszik a szelektált, ezzel együtt korlátozott tartalomkínálat előnyeit feltüntetni, nyilvánvaló, hogy ha a francia tulajdonban álló cég komolyan gondolja, hogy versenyre kíván kelni más műsorszóró platformokkal, illetve tömegesen kíván azoktól előfizetőket átcsábítani, nem úszhatja meg a tartalomkínálat bővítését. A digitális multiplexek használati jogát 2020-ig birtokló szolgáltató számára ebből a helyzetből belátható időn belül egyedül a DVB-T2 technológia teljes vagy részleges bevezetése jelenthet megoldást.
Az Antenna Hungária legnagyobb televíziós és rádiós adóállomása a Széchenyi-hegyen (OMK)
A 2009 szeptemberében elfogadott DVB-T2 a földfelszíni digitális tévés műsorszórás egyik legégetőbb problémájára, a kapacitáshiányra hozhat gyógyírt: az új szabvány bevezetésével a műsorszórók több vagy jobb minőségű csatornát, illetve bővebb HD-választékot kínálhatnak az ügyfeleknek. Mindez persze azt feltételezi, hogy az előfizetők tulajdonában olyan vevőegységek állnak, melyek alkalmasak a DVB-T2 jelek vételére és az adás dekódolására, ugyanakkor nemzetközi konszenzus alapján egy országnak lehetősége van akár a két technológia együttes használatára is, ez pedig ideiglenes, átmeneti megoldást jelenthet a vevőkészülékek hiányára.
A DVB-T2 bevezetésének körülményeivel már most aktívan foglalkozik az illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), melynek álláspontja szerint változatlan multiplex szám és vételi feltételek mellett a kapacitás jelentősen bővíthető a technológia alkalmazása esetén, ugyanakkor a akár a multiplexek száma is növelhető (lásd Kissné Akli Mária előadásvázlatát a HTE-Infokom 2012 konferenciáról). Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján a technológiai paraméterek megváltoztatásával, eltérő modulációval és védelmi időréssel akár a DVB-T multiplexek kapacitásának másfél-kétszerese is elérhető, emellett csökkenthető a hálózaton belüli interferencia is.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A rendszer világszintű, illetve európai alkalmazásának lehetőségei szóba kerültek a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) novemberi budapesti szemináriumán is, melynek fő témája a digitális átállás és a digitális hozadékfrekvenciák felhasználásának lehetőségei voltak. A szemináriumon résztvevő érdekeltek, köztük az NMHH valamint a külföldi hatóságok szakértői, a műsorszóró oldal és a mobilszolgáltatók képviselői egyetértettek abban, hogy a HD-s tartalmak továbbítása frekvenciagazdálkodási szempontból is fontos kérdés, mivel a megjelenítésükre alkalmas televíziókészülékek terjedésével folyamatosan nő az igény a nagyfelbontású műsorokra.
Nem űrtechnológia
A DVB-T2 technológia bevezetése a fentiek miatt már több országban is napirenden, illetve előrehaladott állapotban van, bár jellemzően azok az országok álltak át először az új szabvány használatára, melyek korán, az évtized elején kezdték a digitális átállást, és a kapacitást még jobban behatároló MPEG2 tömörítést alkalmazták a hálózaton (pl. Nagy-Britannia). A rendszer bevezetéséről ugyanakkor nem csak fejlett nyugati országok döntöttek eddig, így például Oroszország éppen az elmúlt hetekben határozott arról, hogy a korábbi szabályozói döntéssel ellentétben mégis a DVB-T2 szabványt preferálja a digitális földfelszíni műsorszóró hálózaton.
A fejlettebb műsorszóró technológia bevezetése mellett szólhat a hatékonyabb frekvenciakihasználást és a nagyobb tartalomválaszték-kínálat mellett a versenyélénkítés is, ugyanis megfelelő mennyiségű rendelkezésre álló multiplex és kellően nagy kapacitást biztosító technológiák megléte esetén elméletileg semmi akadálya nincs annak, hogy egy piacon egyszerre több digitális földfelszíni műsorszóró versenyezzen egymással. Ehhez a 2008-as hazai pályázat nem biztosított még megfelelő technológiai és szabályozói kereteket, akkor azonban még értelemszerűen nem is merült fel az illetékesekben a DVB-T2 bevezetése, hiszen a szabvány nem is létezett még. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy a multiplexek 2020-as újrapályáztatása során már nem csak egy, hanem több győztest is hirdet a hatóság.