Gyorsteszt: a test, mint adatcsatorna
Az adatátvitel egyik legelterjedtebb, legsokoldalúbb módja ma a vezeték nélküli, rádióhullámok segítségével történő adatkommunikáció. Pedig a környezetünkben még számos olyan vezető anyag található, amit könnyedén felhasználhatnánk adattovábbításra. Ilyen például az emberi test.
Az egész egy mérnöki diplomamunkával kezdődött a '90-es években, mely az emberi test elektromos vezetőképességére építve vizsgálta annak potenciális adatátviteli lehetőségeit. Végül több mint tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a diplomamunkából projektet varázsoljon egy világcég: a svéd Ericsson Connected Me technológiája éppen erre, vagyis a kapacitív csatolásra épül. A rendszert működés közben próbáltuk ki múlt pénteken a Kutatók Éjszakáján.
Csak a testemen keresztül!
Az emberi test, pontosabban a bőrszövet elektromos vezetőképessége mondhatni közismert, a Connected Me technológia pedig lényegében nem csinál mást, mint elektromosságot vezet belénk, amit az adótól mi magunk juttatunk el a vevőberendezésekig - jelen esetben speciálisan preparált okostelefonokig. A demóhoz használt Xperia okostelefonokon egyrészt egy-egy fémlap (mintegy antenna), illetve egy speciális áramkör található, melyet USB-s csatoláson keresztül kötnek a készülékhez.
A Connected Me használatához nem szükséges a galvanikus kapcsolat - magyarázza Jakab Roland, az Ericsson vezérigazgató-helyettese. A rendszer elméletileg egy zsebben hordott telefonon is képes lenne működni, emellett az egyébként sorozatgyártásra kész technológiához szükséges alkotóelemeket gyakorlatilag láthatatlanná lehet tenni, vagyis teljes mértékben el lehet rejteni a hátlap alá, nem kell a jelenleg is alkalmazott preparált kemény tokot használni.
A nagykövetek is jó vezetők: A képen Karin Olofsdotter, Svédország nagykövete
A rendszer jelenleg nagyjából 6-10 Mpbs sávszélességű adatkapcsolat felépítésére képes, ami tekintve, hogy működése az ember számára gyakorlatilag észrevétlen, elég meggyőző teljesítménynek számít. A kutatók ráadásul a jövőben 20 Mbps-ig kívánják feltornászni az adatátviteli tempót - ilyen sebességgel egy-egy zeneszám vagy kép áttöltése a vevőegységre, mondjuk egy számítógépre, mindössze pár másodperc.
Az emberi test ugyanakkor meglehetősen hektikusan működő vezető, ami adatátviteli hibák sokaságát generálja, ezt mind adó- mind vevőoldalon megfelelően kell korrigálni - mondják a szakemberek. Egy rólam készített fotó áttöltésével egy másik készülékre látszik is, hogy a kép meglehetősen töredezetten, lassan áll össze - mindeközben valami magasztos, bizsergető érzést várok, de nem érzek semmit. Ellenben pár másodperc múlva kirajzolódik a teljes kép a másik mobilon, amit HDMI-kapcsolattal összekötöttek egy tévével.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A technológiával természetesen jóval kisebb adatcsomagok is küldhetők és fogadhatók, a mérnökök szerint azonosításhoz (például beléptetőrendszereknél) vagy névjegycseréhez éppúgy használható a technológia, mint a multimédiás adatok átvitelére. Elméletileg akár fizetési tranzakciók esetén is be lehet vetni a módszert, de azt még az Ericsson szakemberei is elismerik, hogy ezen a téren a rövid hatótávú rádióhullámokat használó NFC-vel nehéz lenne versenyre kelni.
Nem veszélyes
A Connected Me koncepciónak ettől függetlenül a szórakoztatáson és az azonosításon kívül számos fontos területen, így például az egészségügyben is lehet jövője. Ha már szóba került az egészségügy, az Ericsson már most különféle mérésekkel és auditokkal igyekszik bizonyítani, hogy a módszer használata semmiféle kockázattal nem jár az emberre.
A módszer a svéd gyártó reményei szerint a következő években széles körű, pozitív piaci fogadtatásra talál majd.