Küszöbön az újabb versenyjogi eljárás a Microsoft ellen

Az Európai Bizottság évekkel ezelőtt azzal vádolta meg a Microsoftot, hogy az asztali operációs rendszerek piacán megszerzett hegemóniáját ki akarta terjeszteni a böngészők piacára is - a vádakat azonban végül ejtettek, miután a szoftvercég vállalta, beépíti a Windowsba a böngészőválasztó képernyőt, így a felhasználók az első indításkor eldönthetik, melyiket telepítik az Internet Explorer mellett vagy helyett. A böngészőválasztó képernyő azonban 2011. februárjában megszűnt működni egyes gépeken, ezért a júliusban indult vizsgálatot követően hivatalosan is megkezdődhet az (újabb) versenyjogi eljárás a Microsoft ellen.

Technikai hiba?

A vállalat azt állítja, technikai probléma okozta, hogy a böngészőválasztó képernyő kimaradt a Windows 7 Service Pack 1-ből, és egy nappal azt követően, hogy ez tudomására jutott, egy frissítés formájában megkezdte annak terítését az érintett PC-kre. Egy júliusi Microsoft-közlemény szerint 28 millió olyan, Windows 7-et futtató PC van, amely a hiba miatt nem kapta meg a böngészőválasztó képernyőt, a probléma azonban nem érintette a Windows XP, Windows Vista és eredeti, SP1 nélküli Windows 7 operációs rendszereket.

"Mivel nem tudtuk tartani magunkat ígéretünkhöz a böngészőválasztó képernyő megjelenítését illetően, felajánlottuk, hogy 15 hónappal meghosszabbítjuk azt az időszakot, amikor megjelenítjük azt" - áll a cég közleményében, amelynek értelmében a Windows-vásárlók egészen 2016 márciusáig láthatják a böngészőválasztó képernyőt. "Tisztában vagyunk vele, hogy a Bizottság tanulmányozni fogja az esetet és eldönti, ez megfelelő lépés-e a Microsofttól. Tudjuk, hogy a Bizottság úgy is dönthet, további szankciókkal sújt minket."

Úgy tűnik, Brüsszel számára nem volt elegendő a hiba utólagos kijavítása és a a böngészőválasztó képernyő megjelenítésére vonatkozó kötelezettség önkéntes meghosszabbítása, a Bloomberg szerint ugyanis hamarosan megindulhat a hivatalos versenyjogi eljárás - magukat megnevezni nem kívánó bennfentesekre hivatkozva a hírszolgáltató azt írja, egyelőre nincs meg a pontos dátuma annak, a Bizottság mikor adja át a kifogások listáját ("statement of objections"), vagyis hogy konkrétan milyen jogsértéssel vádolja a Microsoftot.

USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj Minden, ami a technológiai szektorban történik, jellemzően az USA-ból indul.

Redmond helyzetét nehezíti, hogy az EU már többször is megbüntette versenyjogi ügyekben, eddig a cég összesen 1,68 milliárd eurót volt kénytelen befizetni a brüsszeli kasszába. Amennyiben a Bizottság most is bírságot szab ki, figyelembe veheti, hogy a Microsoft már "visszaeső". A versenyjogi ügyekben kiszabott bírságok összege legfeljebb egy cég éves árbevételének 10 százaléka lehet, noha nem valószínű, hogy a mostani esetben ekkora bírságra számíthat a cég.

A Chrome a piacvezető

A böngészőválasztó képernyő a StatCounter adatai szerint egyébként szinte semmilyen hatással nem volt a böngészők európai piacára - az Internet Explorer részesedése már évekkel korábban meredeken csökkenni kezdett a Firefox, később pedig a Chrome javára. A Microsoft böngészője  2010-ben vesztette el vezető pozícióját a kontinensen, mára pedig a harmadik helyre szorult vissza, a Google Chrome és a Mozilla Firefox mögé. A StatCounter augusztusi európai adatai szerint a Chrome 31,1 százalékos, a Firefox 29,2 százalékos, az Internet Explorer pedig 27,3 százalékos részesedést birtokol.

Szintén a StatCounter adataiból látszik, hogy a kontinensen csupán maroknyi ország van, ahol az Internet Explorer a legnépszerűbb böngésző: az Egyesült Királyságban, Svédországban, Dániában, Belgiumban, Hollandiában és Svájcban. A többi nyugat-európai országban legtöbbször a Firefox vezet, Kelet-Európában pedig általában a Chrome a legelterjedtebb, egyedüli kivételt Fehéroroszország jelent, ahol az Opera vezeti a piacot a használati statisztikák szerint.