Ilyen jó fényképezőt finnek még nem csináltak
Február végén, amikor végigsöpört a világon a hír, hogy a Nokia 41 megapixeles képérzékelővel ellátott kameramobilt dob piacra, nagyjából mindenki elintézte az egészet annyival, hogy a finnek agyára ment az elmúlt egy-két év, a 808 Pureview pedig ennek az őrületnek az eredménye. Pedig van értelme a megoldásnak, csak nem feltétlenül ebben a formában.
A Nokia éppen a 808 Pureview bejelentése idején élte legmélyebb válságát, bár a kameramobilt állítólag még akkor kezdték fejleszteni a cégnél, mikor Olli-Pekka Kallasvuo (vagy ahogy a cégen belül becézték, OPK), a finnek egykori vezére elégedetten olvasgatta a heti eladási riportokat. Abban az időben - nagyjából öt éve - nyoma sem volt még az Androidnak, az iPhone éppen a szárnyát bontogatta, a Symbian pedig tarolt. A sors fintora, hogy OPK azóta a múlté, a Symbian viszont a letűnt kor szellemeként megmaradt a Nokia új okostelefonján, mely 41 megapixeles szenzorával a világ legütősebb kameramobilja.
41 megapixel? Minek az neked?
Az érintőkijelzős okostelefon használata digitális kompakt kamera helyett kényelmi szempontból kézenfekvő továbblépésnek tűnik, mostanra ráadásul egyre jobb képességű kamerás mobilokat dobnak piacra a gyártók, melyekkel - ideális körülmények közt - tényleg kiválthatók az olcsóbb, vagy akár középkategóriás kompaktok. A 808 Pureview ezek közül is speciális helyzetben van, hiszen a Nokia olyan képérzékelőt rakott a lencse mögé, amivel az efféle megoldások leggyengébb pontja korrigálható. Lássuk mennyire sikerült neki!
Fejnehéz telefon, jókora szenzorral
Fotós alaptörvény, hogy a látószög változtathatóságát bármilyen fényképezőgép vagy képrögzítő esetén kétféleképpen lehet elérni: változtatható gyújtótávolságú (zoomos) lencserendszer használatával, illetve digitális nagyítással. Az előbbi ad jobb képminőséget, utóbbi pedig praktikusabb, amennyiben a fényképezőgép mérete erősen limitált - mint az általában a mobiltelefonokba integrált és ultrakompakt masináknál lenni szokott.
A kameramobilok számára jobbára a digitális zoom marad az egyetlen járható út, ami valójában a szenzor által rögzített kép nagyítása, amelynek során a képkivágás tartalmát általában mindenféle trükkös algoritmusokkal próbálják ugyanakkora felbontásra feltornászni, mintha a teljes szenzor által rögzített képről lenne szó. A szenzor eredeti felbontása és a használt nagyítási módszer itt kritikus, de azért elmondhatjuk, hogy a digitális zoom erősen veszteséges eljárás, akárhogyan is valósítják meg.
Forrás: Nokia
A 808 Pureview tervezői a probléma kivédése érdekében hasonlóan jártak el, mint sok más, analóg-digitális átalakítást megvalósító technológia fejlesztői: hatalmas túlmintavételezéssel (oversampling) próbálták ellensúlyozni az optikai zoom hiányát. A szenzor hasznos felbontása hihetetlen nagy: mintegy 38 megapixel, ami nem hogy a professzionális tükörreflexes gépek felbontásának tartományát, de egyenesen a középformátumú digitális fényképezőgépek részletgazdagságát célozza meg – természetesen mindezt jóval kisebb fizikai szenzor mérettel, ami egyébként számos fizikai/fénytani korláttal jár.
A kameramobilba épített F2.4-es fényerejű, fix Zeiss lencse meglepően nagy látószöget ölel át, 35 mm-es, kisfilmes rendszerben értelmezve körülbelül 26 mm-es gyújtótávolságot ad. Az olcsóbb készülékeknél ilyen gyújtótávolságon már erős torzításokkal kell számolnunk, itt azonban vagy a lencse sikerült kiválóra, vagy a digitális korrekció parádés, amivel kompenzálják az optikai jellemzőket. Azért is fontos ennek a nagy látószögnek a minősége, mert ha ki szeretnénk használni a szenzor teljes felbontását, úgy kényszerűen meg is kell maradnunk ennél a gyújtótávolságnál.
Kényes egyensúly
Elsőként természetesen a szenzor teljes tudására voltunk kíváncsiak, méghozzá olyan kellemetlen helyzetekben, ahol elvileg hamar megmutatkozik a digitális gépek hátránya. Erős ellenfényben, tűző napon is meglepően részletgazdag képet ad vissza a Nokia megoldása, az erős fény ellenére nem laposodnak el a színek, a kép kontrasztos, élettel teli maradt.
Kattintásra óriáskép nyílik!
A lencse minőségét dicséri, hogy szinte csak a nappal szembefordulva kezdenek megjelenni a becsillanások és fénykörök. Nagy meglepetésünkre az erős kontrasztkülönbségű éleknél sem jelenik meg számottevő kromatikus hiba (nincsenek a kisméretű digitális rendszerekre jellemző lilás-kékes peremeket). Az a félelmünk tehát, hogy a szenzor méretéhez képest túl nagy felbontás és az optikai rendszer jellemzői együttesen több kárt okoznának, szerencsére alaptalannak bizonyult. Biztosan sokan rásegít a mobil képfeldolgozó szoftvere is, de a végeredmény a lényeg, ami ebben a készülék osztályban lenyűgöző.
Kattintásra óriáskép nyílik!
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A hatalmas felbontású szenzor egyik legnagyobb, a digitális zoommal összefüggő előnye, hogy a képekbe egészen mély szintekig bele lehet nagyítani (le lehet vágni a felesleget) anélkül, hogy komolyabban zajosodna az eredmény. Sasszemű fotósok nyilván teljes felbontáson, nagy látószöggel fogják használni ezt a készüléket, és majd saját maguk vágnak a képekből utólag, az átlagfelhasználók viszont nyugodtan támaszkodhatnak a beépített digitális zoomra, amelynek használatakor ugyan "csak" 8 megapixeles képeket kapunk, de kényelmesen tudjuk változtatni a gyújtótávolságot.
Nem mindennapi interpoláció
A Pureview technológia itt mutatja meg a foga fehérjét: a kisebb felbontású üzemmódokban a szenzorra érkező rengeteg adatból, erős túlmintavételezéssel hozza létre a képet a készülék szoftvere, így a fotók jóval kisebbek lesznek. Cserébe így is nagyon részletgazdag, kontrasztos végeredményt kapunk, aminek ebben a kategóriában – de a legtöbb felső kategóriás kompakttal szembeállítva sincs – párja a világon.
Kattintásra óriáskép nyílik!
A kisebb felbontású üzemmódoknál bátran elkezdhetjük felfelé tolni az ISO érzékenységet is: pár évvel ezelőtt még csak a profi DSLR-ek ligájában használatos ISO1600-as értéknél is használható képeket fogunk kapni. Mindezt a nagy szenzorról okosan interpolált, kisebb felbontású üzemmódnak köszönhetjük. Furcsamód tehát nem az a legjobb ebben a készülékben, hogy akár 7152 pixel széles képet is tudunk vele fotózni, hanem az, hogy 8 megapixeles üzemmódban veszteségmentes digitális zoommal dolgozhatunk, bámulatos minőségben, akár kevéssé ideális fényviszonyok mellett, kis túlzással olyan kényelmesen, mintha egy valódi, félprofi fényképezőgép lenne a kezünkben.
Kattintásra óriáskép nyílik!
A tesztelés alatt arra is kíváncsiak voltunk, hogy a mobil mennyire fürgén képes kezelni a nagyfelbontású fotók jelentette tekintélyes adattömeget. Használat közben végül úgy tűnt, hogy a telefon hardvere ki tudja szolgálni a fotós alrendszer nem mindennapi igényeit. Fénymérés során egyszer sikerült zavarba hozni egy erősen ellenfényes környezetben, illetve kétszer sikerült lefagyasztani a készüléket a különböző kreatív fényképezési üzemmódok közötti átváltás során, de ez utóbbi malőr inkább írható a gyengélkedő operációs rendszer rovására.
A Nokia a kezelőfelület tervezése során szerencsére kifejezetten ügyelt arra, hogy az se kapjon sikítófrászt a menüktől, aki egyébként sokat fotózik digitális kompakt vagy tükörreflexes géppel, ugyanis az ikonok, piktogramok, fényérték skálák mind a fotós világban használt eszközök kezelőfelületét idézik. Gyorsan használható, valóban kényelmes felületet kapott a telefon fényképezőgépe, ami mögött az okostelefonok többségének gyári fotós programja messze lemaradva kullog. Természetesen a konkurens platformok mindegyikére elérhető ingyenes vagy fizetős formában mindenféle nagy tudású fotós alkalmazás, de a Nokia üdvöskéje ebből a szempontból a futószalagról legördülve is szinte tökéletes.
A kameramodullal természetesen videofelvételek is készíthetők, itt talán kevésbé emelkedik a mezőny fölé a Pureview 808, hiszen az 1080p felbontás-szintet más okostelefonok is megugorják. A Nokia megoldását azért úgy tervezték, hogy a kép mellett a hangra is odafigyeltek a mérnökök, a nagy érzékenységű iránymikrofon képességeit jól érzékelteti a fenti videó.
Jó kamera, Symbiannel
A 808 Pureview óriási szenzorának tehát egész meglepő módon mégis van értelme, és szerencsére a Nokia nem rontotta el az összképet azzal, hogy egy kifejezetten olcsó, rossz teljesítményű lencsét pakolt a rekorder szenzor elé. Az igényességet jelzi a mechanikus zárszerkezet is, ami ugyan nem egyedülálló a kameramobilok körében, de ez is hozzájárul ahhoz, hogy a finnek okostelefonja végeredményben képes arra, amire eddig egyetlen versenytársa sem volt képes korábban: egy digitális kompakt fényképező kiváltására - gyakorlatilag minden helyzetben.
A megoldás persze azért távol áll a tökéletestől, kezdjük mindjárt azzal, hogy ezen a digitális fényképezőgépen Symbian operációs rendszer fut, amivel önmagában még nem lenne gond, csakhogy viszonylag kevés digitális kompakt hajlamos működés közben a lefagyásra. Márpedig lehet akármilyen zseniális megoldás a Pureview 808, ha éppen a legrosszabb pillanatban hagyja cserben a felhasználót.
Cserébe a mobillal készített fotókat azonnal feltölthetjük az internetre, megoszthatjuk ismerőseinkkel a legemlékezetesebb pillanatokat - erre viszont a legtöbb digitális kompakt nem alkalmas. Nem mellékesen ezzel a fényképezőgéppel telefonálni is lehet. Ezeket az előnyöket figyelembe véve a Nokia 808 Pureview egy jó kompromisszumos megoldás, mely akkor léphet sikeresen túl a kísérleti fázison, ha a Nokia egy modern, a kor szellemének megfelelő okostelefont is épít a kamera mögé. Erre állítólag nem is kell olyan sokáig várni, hiszen a mérnökök már dolgoznak azon, hogyan lehet a hardvert Windows Phone szoftveres alapokra helyezni.
A tesztképek és az értékelés elkészítésében közreműködött a Photofools.