Szigorúan szabályozná az EU a követő cookie-kat
Tovább folytatódik a "cookiedráma" az EU-ban: a hivatalok újra nekiállnak a felhasználók online tevékenységét követni képes kis fájlok jogállását tisztázni, illetve ha kell, ráerőltetni a piacra a keményebb szabályozást. A terv elég lassan halad, s továbbra sem tűnik úgy, hogy akár csak kompromisszum lenne a szolgáltatók és a szabályozók között.
Az Európai Unió tagállamainak adatvédelmi hivatalai új ajánlásokat fogalmaztak meg múlt héten arról, hogyan kellene alkalmazni az európai adatvédelmi ajánlásokat a cookie-k esetében. A szabályozás természetesen nem a beállításokat és bejelentkezési adatokat tároló cookie-kkal foglalkozik, hanem azokkal, amik képesek a felhasználó böngészését követni és egyedi azonosítókkal látják el, teljes profilt építve a tevékenysége alapján.
Már nem eredendően rossz a cookie
Az új ajánlások ezt a különbséget a korábbi fordulókkal ellentétben élesen elválasztják és teljesen külön kezelik az ártalmatlan vagy viszonylag veszélytelen sütiket, amiket a weboldalak továbbra is telepíthetnek a felhasználó beleegyezése nélkül. A másik oldalon viszont ott állnak a követésre alkalmas cookie-k, amiknek a használatáról az Európai Bizottság 29-es adatvédelmi munkacsoportja szerint mindenképp értesíteni kell a weboldalaknak a felhasználókat. Az ajánlás külön kiemeli azokat a típusokat, amik a felhasználó teljes böngészését végigkövetik, hogy a szokásai alapján releváns hirdetéseket tudjon neki mutatni.
A korábbi ajánlásokkal ellentétben itt már jele sincs a kétértelműségnek, a kiskapuk záródnak, a szabályozók egyre pontosabban képesek megfogalmazni az irányelveket, ami egyrészt azt jelenti, hogy az ajánlást betartani akaróknak sem kell feleslegesen idegesítenie fogyasztóikat. Másfelől a hirdetési cégeknek sokkal nehezebb lesz észrevétlenül működnie, ami jelentős mértékben visszavetheti az elérésüket, amennyiben az ajánlásokból előbb-utóbb kötelezően követendő direktíva lesz.
A jogi szöveg folyamatosan ellentéteket szít és a különböző érdekcsoportok ugyanazokat a passzusokat is képesek teljesen másképp értelmezni. A hirdetői csoportok legfontosabb vesszőparipája nyilvánvalóan az értesítési kötelezettség. A hirdetők szerint a felhasználónak számtalan eszköze van arra, hogy a követést korlátozza, s ezek többsége közvetlenül a böngészőből megtehető. Magyarországon az Adverticum már közel egy éve felismeri a böngészős opt-out lehetőséget és a felhasználónak csak egyszer kell kijelentkeznie, nem követik a továbbiakban.
Trükközni kell?
Akik nem teljesen elutasítóak, azok is igyekeznek az értesítés fogalmát a lehető legjobban kifacsarni. Az alternatív megoldások közt értelemszerűen olyan eszközök vannak főleg, amit az átlagos felhasználó nem vesz észre, nem tud értelmezni, a híre nem ér el hozzá. Ilyen például a youronlinechoices.eu weboldal, amin keresztül néhány hirdetési rendszerből ki lehet iratkozni. A rendszer ismeri a Magyarországon működő rendszereket is, aki szeretne kizárni szolgáltatókat, az itt egyszerűen megteheti.
A legtöbben a webes hirdetési piacot is féltik. Amennyiben valóban szigorú szabályokhoz kötné az EU a követő cookie-k használatát, az vélhetően sokat rontana a mostani állapotokon. Az IDATE kalkulációi szerint az európai webes hirdetési piac összességében 13,9 milliárd eurót tenne ki normális esetben, a korlátozások miatt ez állítólag biztosan kevesebb lenne. Az IAB (Interactive Advertising Bureau) folyamatosan tiltakozik a szabályozás ellen, a mostani hírrel kapcsolatban Helene Chartier, az IAB France jelenlegi vezetője szólalt fel: “Jelenleg így is és úgyis értelmezhetjük a szabályt”. Szerinte az ilyen felvetések helyett sokkal inkább azon kellene az iparágnak dolgoznia, hogyan lehet a fogyasztókat edukálni a célzott hirdetésekkel és azok előnyeiről.
Az EU nem puhul
A már évek óta tartó huzavona azt bizonyítja, hogy Európának komoly problémái vannak ezzel a területtel és sajnálatos, hogy a bürokrácia vaskalapossága és a mindent szabályozni akarás miatt a világ legszigorúbb webes adatvédelmi szabályozása jön létre - állítja az IAB. Ez a felhasználók számára is kényelmetlen lehet, de egyben az egész iparágat is visszavetheti, ami közvetetten akár az európai régió versenyképességét is negatívan érintheti.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A szabályozók irányelvei a kereskedők szerint rontani fogják az e-kereskedelem teljesítményét. Félő, hogy az előzetes beleegyezés miatt a felhasználói interakció jelentősen hosszabbodik és bonyolódik. Iparági konszenzusra úgy tűnik, továbbra sem kell számítani, a nyugat-európai webes ipar nagyobb szereplői kivétel nélkül kivárnak, s mindenki úgy kalkulál, hogy csak egyszerre, nagy tömegben kell lépni a többiekkel együtt. Egy felmérés szerint a brit webes cégek 80 százaléka elutasítja ezeket az irányelveket, és még akkor is ellenállna, ha büntetéseket helyeznének kilátásba a renitensek helyrerakására.
A helyzet kicsit hasonló a beltéri dohányzás betiltásához, ahol a szabályozáshoz előre csatlakozók attól féltek, hogy hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik beengedik a füstölőket egészen az utolsó határidőig. A különbség talán annyi, hogy egyelőre szankciók nincsenek, az EU-s irányelvek implementációja tagállami hatáskör.