Bemutatkozott a mobil Kepler
Lerántotta a leplet a mobil GPU-k zászlóshajójáról, a GTX 680M-ről az NVIDIA, ezzel a Kepler kódnéven fejlesztett architektúra megérkezett a hordozható számítógépek közé is.
Megérkezett a Kepler-architektúra első (és egyetlen) képviselője a noteszgépek piacára is. A generációváltás drámai sebességnövekedést hoz a mobil GPU-k területén is, az NVIDIA saját mérései szerint a GTX 680 50-80 százalékkal gyorsabb mint az elődje, a GTX 580. Az állítást független tesztek egyelőre nem támasztják alá, az igazságra tehát még néhány napot várni kell.
A két lapka műszaki adatait összehasonlítva azonban nem tűnik túlzásnak az ilyen mértékű sebességnövekedés. A 28 nanométeren készülő GTX 680M 1344 CUDA-maggal rendelkezik, ezek maximum 720 megahertzes órajelen futnak. A memóriabusz 256 bit széles maradt, az újratervezett memóriavezérlőnek köszönhetően azonban 3,6 GHz effektív órajelen működik, maximum 4 gigabájtnyi GDDR5 memóriamodult kezelve. A változásoknak köszönhetően az új csúcsmodell 20 százalékkal gyorsabb memóriahozzáférést és 103 százalékkal több nyers feldolgozó kapacitást kapott, ami a gyakorlatban valóban hozhatja az 50-80 százalékos sebességnövekedést.
Az NVIDIA bejelentése szerint a GTX 680M-re épülő laptopok hamarosan három gyártó kínálatában is megjelennek, így az Alienware, az MSI és a Clevo (illetve ez utóbbi saját márkás viszonteladói) is előálltak Ivy Bridge - GTX 680M kombinációra épülő gépeikkel. Jó hír, hogy az összes bejelentett modell támogatja az Optimus technológiát, így kevéssé grafika-intenzív feladatok alatt a processzorba integrált GPU-t használják.
Új képességek
A Kepler a funkciólistát is hosszabbá tette és támogatja a TXAA-t (időalapú élsimítás, amely az egymást követő képkockák összehasonlításából nyer információt. Az NVIDIA állításai szerint a TXAA használatával a nyolcszoros MSAA-hoz hasonló képminőség érhető el, miközben erőforrásigénye csupán a 2xMSAA-val egyenértékű. A TXAA használatához alkalmazásoldali támogatás is kell, a gyártó azonban már sikeresen meggyőzött néhány játékfejlesztőt
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A másik újdonság az adaptív V-Sync, amely az aktuális képfrissítési sebességhez (fps) igazítja a V-Sync kapcsoló állását. Amennyiben a renderelt képkockák száma alacsonyabb mint a monitor képfrissítési frekvenciája, akkor a V-Sync lekapcsol, amennyiben azt meghaladja, akkor a képszakadás (tearing) elkerülése érdekében visszakapcsolja azt. A megoldás meglehetősen triviálisnak tűnik, hardveres támogatásra azonban egészen eddig várni kellett.
Ultrabookokban is
Ugyan a GeForce GTX 680M fogyasztása (tipikus hőkerete) messze túl magas az ultrabookok hűtési kapacitásához, a bimbózó termékkategóriát sem hagyja ki számításaiból az NVIDIA. A könnyű és nagyon vékony gépekbe a GeForce GT 610M és 620M GPU-kat ajánlja a gyártó, ezeket az Acer (Timeline U M3) és az ASUS (UX32) már be is építette újdonságaiba, az NVIDIA szerint pedig még számtalan termék van a csőben. A GT 610M és GT 620M a korábbi generációs GPU-architektúrát, a Fermit használjáa 48, illetve 96 CUDA-maggal. Utóbbi két változatban 28, illetve 40 nanométeres gyártástechnológiával is elérhető lesz, a GT 610M azonban egyelőre csak 40 nanométeren készül.
Ahogy a szaklapok tesztjeiből kiderül, az Ivy Bridge generációs ULV-processzorok maximális TDP-je (17 watt) meglehetősen szigorú korlát játékok futtatása esetén - a GPU és a CPU együtt csúcsra járatva messze meghaladná ezt a fogyasztási értéket, ezért a beépített szabályozó mechanizmus mindkettőt alaposan visszafogja. Ennek eredménye, hogy az asztali Ivy Bridge-hez és a 35 wattos mobil processzorokhoz képest az ULV-egységek HD 4000-es GPU-ja számottevően alacsonyabb teljesítményt nyújt, van helye tehát a diszkrét grafikának az ultrabookok szegmensében is.