Nem ússzuk meg a telefon- és internetadót
Lapértesülések szerint telefon- és internetadó bevezetését tervezi a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az új adónem a vezetékes- és mobiltelefonálást, valamint minden internetkapcsolatot megadóztatná, a terhek a jelenlegi évre is vonatkozó telekomadóval ellentétben ezúttal a felhasználókra hárulnának.
Telefon- és internetadó kivetését fontolgatja a Nemzetgazdasági Minisztérium - írja meg nem nevezett minisztériumi forrásokra hivatkozva az Origo. A lap értesülései szerint az adót mindenkinek fizetnie kéne, aki vezetékes- vagy mobiltelefon-szolgáltatást vesz igénybe, beleértve az SMS- és mobilnet-szolgáltatást, valamint a vezetékes internet különböző formáit. Azt egyelőre nem tudni, hogy az adó mértéke mennyi lenne, a minisztérium számításai szerint ugyanakkor kivetésével éves szinten 40-50 milliárd forint folyhat be az államkasszába.
Adófizető előfizetők
A telefon- és internetadó az értesülések szerint úgy működne, mint a szintén tervezett, banki és csekkes tranzakciók után a szlengben csak "sárgacsekk-adó"-ként ismert adóforma. Bár a pontos részletek egyelőre homályosak, az elképzelések szerint az adót a telekomcégek szednék be az ügyfelektől, majd valamilyen módon továbbjuttatnák a költségvetés számára.
Ezzel összességében az egyelőre csak belső tervezeti szinten létező új adónem az idén év végén megszűnő, a telekommunikációs cégekre kivetett válságadó helyébe. A 2010 októberében beterjesztett, majd még az év végén elfogadott válságadó-csomag részeként a távközlési cégektől három éven át évente összesen 61 milliárd forint befizetését várja a kormány, amelyet a cégeknek sávosan, nyereségükhöz igazodva kell megfizetniük.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A kormány a bevezetést követően többször hangsúlyozta, nem hagyja, hogy az adóval sújtott cégek a fogyasztókra hárítsák terheiket, ettől függetlenül az elmúlt másfél évben mindhárom mobilszolgáltató végrehajtott olyan árkorrekciót, melynek eredményeként az előfizetők terhei nőttek. A válságadó közvetett hatása emellett a beruházások és szponzori kiadások csökkentése - a Magyar Telekom például idén nem tart Kapcsolat koncertet, a Vodafone pedig két év után nem támogatja a Sziget fesztivált.
Kell a pénz
Azt már 2010-ben is sejteni lehetett, hogy a kormány valamilyen formában 2012 után is vár az ágazat felől érkező plusz bevételeket, igaz ennek részletei akkor még nem voltak világosak. A helyzetet elemző szakértők akkor úgy spekuláltak, hogy a szolgáltatóknak a kormányzat kommunikációjával szemben tovább kell majd fizetniük az adókat, esetleg valamilyen módon csökkentett formában.
A távközlési különadóval kapcsolatban egyébként Brüsszel vizsgálatot indított Magyarország ellen, az EU legfőbb kifogása az volt, hogy a telekommunikációs ágazatot sújtó adó ellentétes egyes uniós törvényi szabályozásokkal, melyek kimondják, hogy az ágazatra kivetett bármilyen adónemet csak az ágazat fejlesztésére lehet felhasználni.
Nem új az ötlet
Az ötlet egyébként nem új, 2008-ban már tervezte az akkori kormány egy "internetadó" bevezetését: a WAP-, MMS- és internetszolgáltatást 0,8 százalékos kulturális járulékkal kívánták megterhelni anélkül, hogy a szektor szereplőivel érdemi egyeztetést folytattak volna. A Nemzetki Kulturális Alap évi 500-600 millió forintos bevételt remélt a lépéstől. Piaci szereplők becslése szerint Magyarországon az internetszolgáltatás átlagos fedezettartalma 10-15 százalék volt akkoriban. A 0,8 százalékos járulékot a szolgáltatóknak kellett volna befizetnie a Nemzeti Kulturális Alapba, ami azt jelenti, hogy elbúcsúzhattak volna a profitjuk 6-8 százalékától, hacsak nem hárítják át a járulékot a vevőkre.
Az intézkedés ellen az összes hazai internetszolgáltató, illetve az azokat tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete, a BME ITTK, az Infomediator, az IVSZ, az Inforum, az Internet Szolgáltatók Tanácsa, a Magyar Tartalomipari Szövetség, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is tiltakozott, végül el is vetették.