A Facebook és Kína veszélyezteti a szabad webet
A Google keresője még akkor született, amikor a webes információk teljesen szabadok voltak és rendelkezésre álltak bárki számára. Manapság viszont az internet egy sokkal zártabb, korlátozottabb környezet, ahol a legtöbb adat el van zárva a nyilvánosság elől.
“Az a típusú környezet, amiben kifejlesztettük a Google keresőt, önmaga volt az ok, amiért keresőmotorra volt szükség, hiszen a web teljesen nyitott volt. Amint túl sok szabály jön létre, ez a nyitottság megszűnik és az innováció megfullad” - fejtette ki a brit Guardiannak adott interjújában Sergey Brin. A vasárnap megjelent interjúban a Google társalapítója számos olyan támadást sorolt fel, amik veszélyeztetik a szabad webet. Ide sorol mindenféle kormányzati cenzúrát, megfigyelést, az adatvédelem okán túlzó intellektuális tulajdonvédelmet, illetve a kommunikációs portálokat, amik ugyan a webet használják, de kombinálják azt a korlátozó vállalati ellenőrző mechanizmusokkal.
Sötét fellegek gyülekeznek
Brin szerint hatalmas erők álltak fel a szabad internet ellen minden oldalon világszerte. “Korábban azt gondoltuk, hogy nem lehet a szellemet [szabad internet] visszaterelni a palackba, de most úgy tűnik, bizonyos területeken mégis sikerül. A Google számára ez pedig igen fájdalmas hatásokkal jár." Brin szerint nem véletlen, hogy az említett erők közvetlen okozói a Google üzleti problémáinak az elmúlt években.
A zártság miatt a Google sok helyen falakba ütközik és már messze nem képes a teljes webet feltérképezni mint pár évvel ezelőtt. Például képtelen a Facebook-oldalak tartalmát indexelni, de ugyanúgy nem fér hozzá az Apple iOS alkalmazások által generált tartalomhoz sem. Hogy mást ne említsünk, az Instagram fotói és az azokhoz kapcsolódó kommentárok, kapcsolatok egy óriási fehér foltot jelentenek a Google számára.
Emellett még a saját maguk által kezelt dokumentumoknál is akadnak problémák, hiszen a YouTube videók, a Google Books alatt lévő dokumentumok vagy a Music alatt lévő zenei tartalmak egyaránt szenvednek a médiaipar és a kormányzatok jogszabályalkotói nyomásától. Ha ez pedig még nem lenne elég, akkor a kormányzati cenzúra is gátolja az információ szabad áramlását és itt nem csak a kínai esetre kell gondolni Brin szerint, hanem arra is, hogy az amerikai kormány arra kényszeríti a szolgáltatókat, hogy adatokat adjanak át, ráadásul gyakran úgy, hogy erről az átadásról a felhasználót nem is lehet értesíteni.
Ami kereshető, az szabad
A legnagyobb probléma a zárt információs rendszerekkel van a kereső szempontjából. Brin szerint a kereső működőképessége egyben azt is jelzi, hogy a web szabad, így a tény, hogy az Apple okostelefonos alkalmazásai és azok tartalmai nem indexelhetőek, nem kereshetőek, egyben azt is jelenti a Google-alapító szerint, hogy a web szabadsága sérül. A Facebookot Brin egy fekete lyukként aposztrofálja, ahová minden információ beáramlik, de soha nem jön ki onnan. Brin ezzel kapcsolatban említi a Facebook-Google csörték egyik klasszikusát is, miszerint a Facebook évek óta “szívja” a Gmail névjegyzékeket.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A SOPA, illetve PIPA törvénytervezetek kapcsán Brin arra figyelmeztet, hogy ezek az amerikai kormányzat kezébe pontosan olyan megfigyelési lehetőségeket adnak, mint ami miatt Kínát és Iránt az USA bírálja. A médiaipar kalózkodás miatti félelmét, ha “így orvosoljuk, azzal gyakorlatilag lábon lövi magát a médiaipar” - mondja Brin. A korlátozás, tiltás és cenzúra a Google szerint nem különbözik semmiben egymástól akkor sem, ha azt egy diktatúra csinálja az állampolgárokkal, de akkor sem, ha egy vállalat, mint a Facebook vagy az Apple.
Szabadságharc
Brin vallja, hogy a a Google az üzleti modelljének természeténél és eredeténél fogva ragaszkodik a nyitott, szabad web elvéhez és részt vállal a szabadságért való küzdelemben. A Google nem határolódik el a folyamattól, amiben a felhasználók, a médiavállalatok, platformszolgáltatók és a kormányzatok is egyaránt ott vannak egyik vagy másik oldalon.