A negyedik mobilszolgáltatóról szólhat a Telekom csekkdija
Március első felében nagy port kavart a hír, hogy a Magyar Telekom a szolgáltatások díjának postai, sárga csekkes befizetésének költségeit áthárítja az ügyfelekre. A média- és hírközlési biztos vizsgálódik, szakértők szerint az eljárás jogszerű, de rendkívül "szerencsétlen". A háttérben a negyedik mobilszolgáltató állhat.
Ahogy az várható volt, jelentős felzúdulást keltett az ügyfelek körében a Magyar Telekom május elsejétől életbe lépő új szerződési feltétele, melynek értelmében az előfizetőkre hárítja a sárga csekkes, illetve ügyfélszolgálati pontokon történő befizetések tranzakciós díját, költségét. Az új gyakorlat bevezetését környezetvédelmi okokkal indokolja a vállalat, az intézkedést bírálók szerint ez azonban hátrányosan érintheti azokat, akik nem rendelkeznek bankszámlával, így elsősorban a kisnyugdíjasokat.
"Hivatalból is érzékelt érdeksérelem"
Az ügy súlyára jellemző, hogy a múlt hét végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlési ügyekben eddig meglehetősen visszafogott aktivitást mutató média- és hírközlési biztosa, dr. Bodonovich Jenő is vizsgálatot kezdeményezett. A biztos hivatala a közlemény szerint a fogyasztói panaszok "jelentős számára", illetve a hivatalból is érzékelt érdeksérelemre hivatkozva kezdeményezte az egyeztetési eljárást a Magyar Telekommal.
A hatóságtól egyelőre nem érkezett válasz arra a kérdésünkre, hogy a biztos kezében pontosan milyen lehetőségek vannak arra, hogy a számlánként bruttó 142 forintos csekkdíj visszavonására rábírja a szolgáltatót. Bodonovichnak nem lesz könnyű dolga, szakértők szerint ugyanis a Telekom gyakorlata semmilyen szempontból nem jogellenes, az ügyfelek tájékoztatása pedig megfelelő (a cég levélben és e-mailben is legalább 30 nappal az új ÁSZF bevezetése előtt tájékoztatta előfizetőit). Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő, a CP Contact tanácsadó iroda ügyvezetője szerint ettől függetlenül a szolgáltató lépése rosszul kommunikált és negatív diszkriminációt alkalmaz, miközben van ezzel ellentétes tapasztalat is.
Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.
A távközlési multi mindeközben továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, vagyis a "csekkdíj" bevezetését környezetvédelmi szempontok tették szükségessé, jóllehet a számlákat azoknak is elküldi kinyomtatva, akik banki csoportos beszedési megbízással fizetnek, vagy a sárga csekken szereplő összeget internetes banki átutalással egyenlítik ki. "Természetesen a Magyar Telekom együttműködik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH), és bízik benne, hogy az eljárás általában vizsgálja majd azt a több szolgáltató által is követett piaci gyakorlatot, mely a postai utalványon (sárga csekken) befizetett számlák után tranzakciós díjat alkalmaz" - áll a szolgáltató nyilatkozatában.
A papírszámlához kapcsolódó adminisztrációs díj bevezetésébe 2008-ban a UPC-nek egyszer már beletört a bicskája: a távközlési szolgáltató akkor csak 100 forintot kívánt külön kiszámlázni ügyfeleinek a sárga csekkes befizetés után, a heves tiltakozás után azonban egy hónappal a bevezetés után megszüntette a cég a díjtételt. A 2008-as eset kapcsán az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, az APEH és a GVH is vizsgálódott. Hasonló diszkriminációt alkalmaz az Invitel, valamint a Telenor is.
Megromolhat(ott) a viszony a Postával
Könnyen elképzelhető az is, hogy a csekkdíj bevezetése a Telekom részéről egyfajta válaszreakció arra, hogy a Magyar Posta az év elején zárult frekvenciaaukciót követően két másik állami céggel karöltve negyedik mobilszolgáltatóként, azaz a T-Mobile konkurenseként megjelenik a hazai piacon. Az ország legnagyobb távközlési cége, egyben egyik legnagyobb számlakibocsátója óvatos becslések szerint éves szinten eddig több milliárd forintot fizetett a Postának csak a sárga csekkes tranzakciók után.
A Telekom a mostani ügytől függetlenül rövidesen mindenképpen kénytelen lesz tárgyalóasztalhoz ülni a formálódó új mobilpiaci szereplővel, a cég ugyanis - a Telenorral és a Vodafone-nal együtt - köteles a hálózatát megosztani az új szereplővel az indulást követő években.