Pinterest: web 2.0 nőknek
Néhány hónappal ezelőtt a magyar webes geekek körében egy újabb közösségi szolgáltatás ütötte fel a fejét, a Pinterest. Az alapötlet a parafatábla és rajzszögek, illetve a modern közösségi web ötvözéséből született, s úgy tűnik, hogy a nép fogékony a fotók és hozzájuk kapcsolódó tartalmak új szemléletű szelektálására.
A Pinterest egy közösségi fotómegosztó oldal, ami lehetőséget ad a felhasználóknak arra, hogy saját maguk által felállított rendszer szerint a weben fellelt vagy épp a saját fotókat gyűjteményekbe rendezzék. A név a rajzszög és az érdeklődés szavak kombinálásából ered, ami tökéletesen leírja, hogy a készítők mire szánták a szolgáltatást. A webes felületen egyszerűen kategorizálható, megosztható bármilyen kép, amit érdekesnek találunk.
A közvélemény nem tévedett nagyot, amikor elsőre azt mondta, hogy ez a szolgáltatás “Tumblr nőknek”. Az USA-ban már tavaly hódítását megkezdő Pinterest jellemzően a női felhasználók körében népszerű, illetve látszik az, hogy a kiemelt tematikák között a művészetek mellett a divat és a dizájn a két legerősebb terület.
Az alapvető felületen ízlésesen, könnyen áttekinthetően egymás mellé rendezett képeket látunk, megfűszerezve néhány információval. A felhasználó a pineléskor, azaz a webes elem, kép elmentésekor megadhatja, hogy melyik gyűjteményébe kerüljön bele, ezek később könnyen előhívhatóak. A pinek megoszthatóak, küldhetőek, linkelhetőek, a felhasználás módjának csak a fantázia szab határt.
2012-re a top 10-be került
A Pinterest fejlesztése még 2009 végén indult, az első felhasználók pedig 2010 márciusában csatlakozhattak. Kilenc hónap alatt 10 ezer ember regisztrált, az igazi roham azonban csak 2011 közepétől indult meg. 2011 augusztusában a Time magazin az ötven legjobb weboldal közé választotta, decemberre pedig már a 10 legnépesebb közösségi oldal közt tartották számon. A Pinterest még mindig csak meghívóval érhető el, de meghívót ma már viszonylag könnyű szerezni, ha valaki rászánja magát, akkor akár az ismerősein keresztül, akár a főoldalon található nagy piros gombra kattintva hamar bejuthat.
Android alkalmazás egyelőre nincs hozzá, ha valaki a Google Play katalógusban talál Pinterest appot, azok kivétel nélkül külső fejlesztők alkotásai, némelyik annak ellenére, hogy működik, tehát képes feltölteni képeket, spameket küld az értesítési sávba, érdemes figyelni. iOS alkalmazás iPhone-ra van, az iPad verzió pedig szintén várat magára. A mobilos elérés azonban itt nem szükségszerű az Instagrammal ellentétben. Itt az alapvető cél nem a saját élményfotók megosztása, hanem a weben található tartalom becsatornázása. A böngészőbe telepíthető applet segítségével bármely oldalt böngészve, ha valaki egy érdekes képre akad, akkor két kattintással elmentheti a Pinterest gyűjteményébe. Ilyenkor a kép megjelenik a Pinterest feedben is, a felhasználó gyűjteményében is.
Fekete lyuk képeknek
Ami fontos, hogy a Facebookkal ellentétben itt nem egy kicsinyített kép kerül publikálásra, hanem az elérhető legnagyobb felbontás. A feltűzött kép mögött viszont ott marad az eredeti oldalra mutató link, így rákattintva a közösség többi tagja is elindulhat azon a weboldalon. A Pinterest ezt is figyelembe véve jobban hasonlít a Digg-re, Tumblr-re, mint mondjuk az Instagramra, PicPlz-re vagy Picasára és Flickrre.
Az oldallal kapcsolatban is a leggyakoribb említett mérőszám az átvitt forgalom mennyisége. A Hitwise adatai szerint 2011 decemberében már heti 11 millió látogatást regisztrált az oldal. Januárban pedig már 11,7 millió egyedi látogatóval büszkélkedhetett, amivel a tízmilliós határt leggyorsabban átlépő közösségi oldallá vált. A 2012 januári adatokból kiderül az is, hogy a Pinterest, annak ellenére, hogy egy fiatal szolgáltatás, több forgalmat továbbít a külső weboldalakra, mint a LinkedIn, a YouTube, a Google+ vagy épp a Twitter.
A hirtelen népszerűség nem azt jelenti, hogy az eddigi felületekről áramlott át a közönség, hanem inkább azt, hogy a női érdeklődés végre kapott egy saját fórumot. A Pinterest Facebook oldalának lájkolói 97 százalékban nők, illetve az aktív felhasználók jelentős része is. A férfi látogatók többnyire a geek közösségekből kerülnek ki, őket érdekli az új webes tér, de még a hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kezdeti lelkesedés után szinte kizárólag nők maradtak lelkes és folyamatos felhasználók. Ha bejelentkezés nélkül nézzük meg a főoldali ajánlatokat, akkor szinte kivétel nélkül meztelen felsőtestű férfiak, divatbemutatók, csecsemők, édességek, ékszerek és aranyos dolgok jelennek meg.
Csajok 2.0
Az addiktív hatás tagadhatatlan, a Pinterest aktív felhasználói száma exponenciálisan növekszik és az oldalon eltöltött idő februárban már átlagosan havi 98 perc volt, amit szinte csak a Tumblr és a Facebook előz meg. A Facebookkal szemben van viszont számos olyan előnye, ami biztos rajongótábort biztosít az oldalnak. Egyrészt itt a kapcsolatok helyett a tartalom van a középpontban. Ezt a dizájn is jól tükrözi, hiszen bármelyik részt böngésszük, középen nagy méretben mindig egy vagy több képet látunk. Az ikonok és a kezelőgombok többnyire háttérbe szorulnak, rejtve vannak és egyébként sem túl tolakodóak.
A Pinterest nem küzd a lájkokért, mégis a pinelt elemek 80 százaléka újraosztás, szemben a Twitter 1,4 százalékos arányával. A nagy érdeklődés és a pörgős aktivitás egyenes következménye annak, hogy itt a hálózat nem emberi kapcsolatokra, sőt, még csak nem is hasonló érdeklődési körre épül, hanem konkrét témákra. Követni lehet teljesen is felhasználót, de sokkal inkább jellemző, hogy az emberek 1-1 táblát követnek. Ha én szeretem a Fordokat a tavakat és a pálinkákat, akkor a pálinkakedvelőknek nem kell az autós képek és a tájfotók zajától szenvednie, mindenki valóban a saját érdeklődésével azonos tartalmat kap. A Twitter zaja épp abból fakad, hogy egyes felhasználók közlései nem szegmentálhatóak hatékonyan, ezért a követőim azt is látják, ha hírt adok egy webes bejelentésről, de azt is, amikor becheckineltem egy szórakozóhelyre.
Magazin 2.0
Ellenben a képek tűzögetésére szakosodott közösségi hálózat egyáltalán nem egy kaotikus információtengerre emlékeztet, hanem sokkal inkább egy teljesen személyre szabott modern magazinra. A képek mellett pinelhetőek videók és egyéb weben fellelhető objektumok is, illetve ha valaki nem elégszik meg a kitett elemben való gyönyörködéssel, akkor egy kattintásnyira van a vizuális elemhez tartozó további tartalmaktól, ami valóban egy személyes magazinná teszi az egészet.
A mainstream kultúra új zászlóvivői szerepe mellett azonban egyebet is fel tud mutatni a Pinterest. Ugyan 13 éves kor alatt az amerikai jogszabályok miatt nem lehetséges elvileg regisztrálni, de egy amerikai tanárnő ellenőrzött körülmények között sikeresen alkalmazta a felületet általános iskolai oktatásban is. A csoportmunka, ismeretterjesztés, illusztráció mind izgalmasabbá, érdekesebbé vált, így az aktuális tananyag is könnyebben rögzülhetett a diákok fejében.
A marketingesek szintén komoly potenciált látnak egy kép alapú tartalomrendezésben. Az USA-ban több sikeres marketing kampány is indult már a Pinterestre építve, ami egy nagyon fontos tényező a közösségi oldal jövőjét illetően. Ahogyan a Twitter esetében nagyon szerencsétlenül alakult éveken keresztül az üzleti modell kérdése, úgy a Pinterestnek már az első szakaszban világos irányzéka van a bevételszerzésre. A legnagyobb lehetőség a főmenüben is látható "Gifts" rovat, ahol az árszintet megadva böngészhetünk ajándékok között képek tengerében. A felső sarokban egy árat is látunk majd, illetve azt, hogy melyik ismerősünknek, illetve egyébként mennyi embernek nyerte meg a tetszését a termék. A képre kattintva pedig egy webshop termékoldalán találjuk magunkat és már mehet is a rendelés. Az Amazon szinte teljes kínálata fent van Pinteresten és több más ruházati-, ékszer- és egyéb kereskedő is kapva kapott a lehetőségen. A gyakorlatban a Pinterest tényleg nem más, mint a web 2.0-ás megfelelője a fényes papírra nyomott, színes magazinoknak.
Szerzői jogi problémák
Ez a perspektíva egyben a legnagyobb támadási felülete is a szolgáltatásnak. A Google News kapcsán is komoly harcok dúltak a tartalomgyártók és a webes újító között, hiszen nehezen tisztázható jogi helyzet volt az, hogy a Google az indexelt sajtótermékeket egy saját felületre rendezve gyakorlatilag egy testre szabható hírlapot jelentetett meg anélkül, hogy akár egy betű saját tartalmat előállított volna. Igaz, hogy a forgalmat átirányította a médiatulajdonos oldalára, de az ilyen megoldások révén az olvasók nem adott oldalakat böngészve találták meg a híreket, hanem célzottan a szájtok mélyére érkeztek, olvasás után pedig ritkán maradtak.
A Pinterest esetében ez a huza-vona megismétlődni látszik, ugyanis egyre több médiatulajdonos próbál harcolni a szolgáltatás ellen, csak éppen itt kiegészül a történet azzal, hogy a fotók felhasználási jogainak kérdését is meg kell vitatni. A fényképek, főként a jogdíjas képek újrafelhasználása érzékenyebb terület, mint a szöveges tartalmak esetén. Itt nincs szó módosításról, részközlésről vagy forrásként való használatról, a tartalom egy az egyben átkerül egy másik felületre. Annak ellenére, hogy a Pinterest gigantikus forgalmat közvetít, valójában el is vesz forgalmat a médiatulajdonosoktól.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Egyelőre a Pinterest ezt a kérdést letudta annyival, hogy a felületen a jogtulajdonos letilthatja a képeket, de a Google szöveges és videós szolgáltatásainak példájából kiindulva szinte biztos, hogy elkerülhetetlen egy automata felismerő rendszer és egy jogtulajdonosok számára dedikált felület bevezetése. Emellett a tartalomtulajdonosok a saját oldalukon elhelyezhetnek egy “nopin” metacímkét, ami jelzi a rendszernek, hogy az oldal tartalma nem pinelhető és ezt a szolgáltatás tiszteletben is tartja. A Pinterestre már a Flickr is reagált és az albumaikat ott tárolók külön beállíthatják, hogy a képeik pinelhetőek legyenek vagy sem.
Szerencsegyerek
A Pinterest 2011 egyik nagy reményű webes startupjává vált, 2012-ben pedig minden bizonnyal legmozgalmasabb évét éli majd. Egy eddig lefedetlen területen sikerült a fejlesztőknek nagyot alkotnia, kellőképp megbolygatva a webes tartalomipar mindennapjait. A szolgáltatás a felhasználóknak egy kiváló felület, a képi tartalmat kezelőknek és előállítóknak pedig egy izgalmas lehetőség vagy éppen egy komoly veszély. Ahogyan a tematikus közösségi megoldások mindegyikére, erre is igaz, hogy nem kötelező használni, ez soha nem fog olyan de factová válni, mint a Facebook, akik viszont örömüket lelik a vizuális kalandozásban, kaptak egy igazi gyöngyszemet.