Veszélyben a netsemlegesség?
Nem számít bele a felhasználók adatcsomagjába az Xbox 360-on hamarosan megjelenő VOD-szolgáltatás a Comcast előfizetői számára. A lépés súlyos netsemlegességi és versenyjogi kérdéseket vet fel.
Elérhetővé teszi online streaming szolgáltatását Xbox 360-ra a Comcast. Nagyobb visszhangot váltott ki azonban az a mellékesnek szánt információ, miszerint az xboxos alkalmazás által generált forgalom nem számít bele az előfizetők adatforgalmi korlátjába. A Comcast álláspontja szerint a különbségtételre a "kétféle" forgalom között azért van lehetőség, mert a "szolgáltatás IP-formátumban utazik a saját IP-hálózatunkon, szemben a publikus internettel" - bármit is jelentsen az.
Előny itt
A lépés nyomán a legnagyobb amerikai internetszolgáltatónak számító Comcast hatalmas versenyelőnybe hozza saját IPTV-szolgáltatását a versenytárs Huluval, Netflix-szel vagy akár a YouTube HD-vel szemben. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Comcast tavaly év elején egyesült az NBC Universal médiavállalattal, így szolgáltató, médiagyártó és tartalomtulajdonos is egy személyben. A most bevezetett kedvezmény a Comcast saját szolgáltatása felé terelheti a felhasználókat, ez azonban a netsemlegesség elvének súlyos megsértését jelenti.
Az internet létezése óta használt fogalom, a semlegesség elve azt jelenti, hogy az internetszolgáltatónak kötelessége diszkriminációmentes hozzáférést biztosítani a változatos online szolgáltatásoknak a hálózatához, függetlenül azok minőségétől, üzleti modelljétől illetve az általuk generált adatforgalomtól. A döntés kritikusai hamar megszólaltak, Gigi Sohn, a Public Knowledge nevű netsemlegességpárti civil kezdeményezés vezetője szerint a Comcast álláspontja látványosan kétszínű, és pontosan azt a forgatókönyvet jeleníti meg, amely ellen a szövetségi hatóságok minden eszközzel küzdeni próbálnak.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A Comcast évekkel ezelőtt vezette be a 250 gigabájtos havi adatforgalmi limitet. Ezzel először csak a valóban extrém felhasználást mutató felhasználókat szűrték ki, mára azonban egyre több felhasználási modellt korlátoz ez a limit, beleértve a HD-videózást vagy a játékok letöltését. Egy mai játék letöltésének mérete könnyedén eléri a 25 gigabájtot, amennyiben több gépre akarjuk installálni, akkor értelemszerűen a gépek száma szerinti többszörösét. A HD-videózás pedig 1,5-2,5 gigabájt óránkénti forgalmat generál, így előfizetésenként mintegy 100 óra HD-videó nézhető, ami egy négyszemélyes család számára már nem számít extrémnek sem.
Nem amerikai sajátosság
Világszerte egyre nagyobb problémának számít a netsemlegesség fenntartása. A szolgáltatók minden országban, az Egyesült Államoktól Dél-Koreáig fenntartják maguknak a jogot, hogy "útdíjat" szedjenek a hálózatukat elérő szolgáltatásoktól és egyre hangosabban követelik a nagy forgalmat generáló szolgáltatásoktól a költségeik fedezését. Ez egyértelmű, és látványos szembefordulás az internetszolgáltatók által korábban követett üzleti modelltől, amelyben a költségeket az előfizetők viselték, cserébe teljes körű hozzáférést kaptak az összes internetes szolgáltatáshoz.
Az internetszolgáltatók (akik a legtöbbször kábelszolgáltatók és telekommunikációs vállalatok is egyben), abban érdekeltek, hogy az internetre is ráhúzzák a kábeltévé esetében működő üzleti modellt. Ebben a rendszerben mind az előfizető, mind a tévéadó fizet, a csatornák pedig csomagokba rendezve vásárolhatóak meg. Természetes módon ez a tendencia az internetes vállalatoknak nem tetszik, álláspontjuk szerint ha az internetszolgáltatók pénzt kérnek a felhasználói bázisukért, azzal a mai, egységes internet azonnal széttöredezne, a netes cégek közötti páratlan innovációs faktor pedig azonnal eltűnne.