A Telenor is levitte a 3G-t a budapesti metróba
Mától a Telenor-előfizetők is kihasználhatják 3G-s mobiltelefonjuk teljes tudását a budapesti metróhálózat, valamint a HÉV földalatti szakaszain. A szolgáltatónak a Vodafone adja az infrastruktúra egy részét, a T-Mobile még adós a fejlesztéssel.
Elindult a Hipernet-szolgáltatás Budapest teljes metróhálózatán, ezzel a Vodafone után a Telenor másodikként biztosít 3G-s hálózatot a föld alatt. A rendszer kiépítése mindkét szolgáltatónál része az országos hálózatmodernizációs folyamatnak, a speciális környezet azonban egyedi mérnöki megoldásokat igényel, valamint a szolgáltatók itt sok esetben egymásra is vannak utalva - többek közt ez is az oka annak, hogy a Telenor nem jóval előbb indította a Hipernetet a metróban.
Megosztott javak
A metróvonalakon eredetileg használt mobiltelefonos infrastruktúra szinte minden szempontból őskövületnek számít, a szolgáltatók közül a Westel és a Pannon (most már T-Mobile és Telenor) 1998-ban kezdte el telepíteni a föld alá a bázisállomásokat és antennákat, a munkálatok végül 2003-ban zárultak le. A Vodafone a két riválistól eltérő utat választott, a hagyományos antennákhoz hasonló felépítésű és karakterisztikájú rendszerekkel szemben az úgynevezett leaky feeder technológiát telepítette 2004-ben a metróba, ami lényegében nem más, mint egy az alagút teljes falán végighúzódó antenna-vezeték.
A három hazai szolgáltató közül a Vodafone volt az első, mely a metróban található speciális bázisállomásait újakra cserélte, és decemberben elindította a metróban a HSPA+ szolgáltatást, mellyel az elméletileg elérhető maximális letöltési sávszélesség 21 Mbps. A Telenor most ezt a sávszélességet duplázta meg, a norvég tulajdonú operátor ugyanis a földfelszínen is használt DC-HSPA+ technológiával szolgáltat a metróban, ez pedig 42 Mpbs-re helyezi a felső határt.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A szolgáltató egyébként nem teljesen saját infrastruktúrával üzemelteti a hálózatot, az antennát a Vodafone biztosítja, tekintélyes summáért cserébe. Lapunk információi szerint a Telenor jóval hamarabb kész lett volna a metróhálózatok lefedésével, ám a Vodafone üzletpolitikai okokból csak márciusban adta meg az infrastruktúra-hozzáférési engedélyt, ezt követően a rövid, pár napos tesztelés után gyakorlatilag azonnal élesbe állhatott a rendszer.
A mobilszolgáltatók közti infrastruktúra-megosztás egyáltalán nem számít ritkaságnak (főleg a tornyok megosztása jellemző), igaz, a metróban a cégek sokkal inkább egymásra vannak utalva, mint a földfelszínen, hiszen a 60-as, 70-es években épített alagutakban nincs elég hely arra, hogy három mobilcég elhelyezze a berendezéseit. Hasonló megoldásra lehet számítani az épülő 4-es metró esetében is, ahol a HWSW információi szerint a Magyar Telekom építheti ki a fizikai infrastruktúrát, melyhez a másik két (illetve az állami szolgáltatóval együtt három) operátor hozzáférhet.
Engedett a Trafficom
Az, hogy 3G-s mobilhálózat legkorábban csak 2011-ben indulhatott el a metróban, a szolgáltatókon kívül álló okokra is visszavezethető: A BKV alépítményeit, illetve a gerinchálózati összekapcsolást lehetővé tevő adathálózatot bérbe adó cég, az NSN Trafficom lapunk korábbi értesülései szerint olyan összeget kért a nagyobb adatkapacitásért, melyet a mobilszolgáltatók nem voltak hajlandók kifizetni.
A szolgáltatók közül most már csak a Magyar Telekom maradt adós a 3G-s hálózat föld alá költöztetésével - a cég egyelőre azonban elsődlegesen a földfelszíni LTE-hálózat fejlesztésére koncentrál Budapesten. Lapunk értesülései szerint a T-Mobile ügyfelek idén ősztől tudják majd használni telefonjaikat 3G-s üzemben is a budapesti metróhálózaton.