Meetup.com: mozdulj ki és találkozz!

Magyarországon, ha valaki kiejti azt a szót a száján, hogy Meetup, akkor a hallgatósága azonnal egy geek szeánszra gondol. Budapesten a 13 aktív Meetup közül egy vallási csoportot és egy, a külföldről ide érkezőknek szánt csoportot leszámítva az összes többi startupokkal, technológiával, programozással, fejlesztéssel foglalkozik. Pedig a Meetup ennél sokkal több: bármilyen közös érdeklődés mentén összehoz idegeneket, akik egyébként a munkahely-tévé-ágy háromszögben közlekednek.

A HWSW olvasók több ízben is olvashatták már már budapesti Meetupok ajánlóit, beszámolóit, a fontosabbak közt érdemes említeni a New Tech Meetupot, ahol induló technológiai vállalkozók találhatnak közegre, a Frontend Meetupot, ahol dizájnerek és felülettervezők jönnek össze, vagy épp a Meetoffot, ami a geek közösségnek minden alkalommal egy kurrens technológiai témát mutat be . A Prezi budapesti irodájában Matt Meekerrel, a Meetup.com társalapítójával találkozhattunk, aki arról mesélt, hogyan indult útjára egy fájdalmas felismerésből a mára 45 ezer városban 9,5 millió tagot aktivizáló mozgalom.

Ágy, asztal, TV

A Meetup alapötlete arra a felismerésre épült, hogy a legtöbb ember reggel felkel, elmegy a munkahelyére, hazamegy, ledől a tévé elé, majd elalszik. A modern életvitel kiirtotta a társasági életet, a világ megismerését a legtöbben a tömegmédiára, családra és a szűk élettér közösségére bízzák. A Meetup alapítói arra gondoltak, hogy érdekes ötlet lehet összehozni teljesen idegen embereket, akiket valamilyen hobbi, érdeklődés, szakmai terület összeköt. Lehet nekik adni tartalmat, mutathatunk nekik a témában izgalmas, érdekes dolgokat, majd lehet hagyni őket beszélgetni, ismerkedni egymással.

2001. szeptember 11. után New Yorkban az emberek pár hónapon keresztül sokkal közvetlenebbek lettek egymással. Sokan álltak meg és szólítottak meg az utcán másokat, megkérdezték hogy van, váltottak pár mondatot. Ugyan a hatás nem tartott sokáig és a diskurzusok sem voltak mélyek, de  párbeszédek alakultak ki és új kapcsolatok jöttek létre. Ugyanezt az elvet követte a Meetup is, aminek az első alkalmain az emberek fele csak elosont a kijelölt hely előtt, benézett az ablakon, és gyorsan továbbszaladt. Később a Meetup mozgalommá nőtte ki magát, illetve a hozzá illesztett üzleti modell fenntarthatóvá is tette.

Terjed az önszerveződés

Mára a Meetup.com havi 9 millió egyedi látogatót ér el, 9,5 millió regisztrált tag van, akik közül 1,5 millió havonta legalább egy találkozóra be is jelentkezik. Világszerte 45 ezer városban 280 ezer Meetup szerveződik havonta, amit 92 ezer helyi csoport szervez és kezel. A helyi csoportok önszerveződőek, az ernyőszervezet nem szól bele semmibe, mindössze az eszköztárat adja a lelkes szervezők kezébe. A Meetup.comon minden megvan egy csoport létrehozásához, a tagok aktivizálásához, a tartalmak, jelentkezések és a szervezés kezeléséhez - fizetnie csak a csoportok kezelőinek kell, a felhasználók számára az egész online felület ingyenes.

Ma, ha valaki létrehoz egy csoportot, akkor a rendszer gondoskodik arról is, hogy pár napon belül legyen körülbelül 50 érdeklődő, akik más Meetupokon részt vesznek. Ugyanígy felhasználóként is könnyen találhat bárki neki tetsző eseményeket. Meeker elmondta, hogy meglepő, de messze nem a technológiához kapcsolódó témák a leggyakoribbak, habár itt Magyarországon a külső szemlélőnek úgy tűnhet, sőt, vallási csoportokból is viszonylag kevés van. A globálissá és mainstreammé váló Meetupon a legnépszerűbb tematika a fiatal anyukákkal kapcsolatos, a második helyen pedig a túrázás, kirándulás áll. A 92 ezer csoportnak mindössze néhány százaléka foglalkozik startupokkal, programozással vagy fejlesztéssel.

Kell egy csapat

A cikk olvasása közben bizonyára sokan jutottak el mostanra odáig, hogy fejben már kitaláljanak egy csoportot, amiben szívesen részt vennének, vagy akár amit meg is alapítanának. Egy csoport alapítása azonban nagyon sok erőfeszítést igényel, és itt nem a havi 12 dolláros díjról van szó. A hirtelen ötlet után nagyon sok szervezésre, tervezésre és gondolkodásra van szükség. A csoport halála lehet, ha unalmassá válik, ha kikopnak a tagok vagy ha elmaradoznak az események.

Matt Meeker szerint kezdetben a lemorzsolódás havonta 20 százalékos volt, azaz minden ötödik csoport dugába dőlt. Nyilván ez hosszú távon hamar az egész rendszer halálát jelentette volna. Mostanra a csoportvezetők számára elérhető eszközök, ajánlórendszerek, emlékeztetők és a közösségi modulok könnyebbé és hatékonyabbá tették a működtetést, naponta több mint 2000 összejövetel történik, mind azzal a céllal, hogy a tagok fejlesszék magukat és megismerjék egymást.

Addig működik, amíg van legalább egy új ember

Kérdésünkre a társalapító elmondta, hogy azok a csoportok bizonyulnak működőképesnek, amik legalább havonta egy alkalommal tartanak összejövetelt. Egy idő után persze bármi unalmassá és tartalmatlanná válhat, elfogyhat a lelkesedés, de Meeker szerint a tagok egészen addig visszajönnek, amíg legalább egy új emberrel meg tudnak ismerkedni vagy legalább egy hasznos új dolgot megtudnak, megtanulnak.

Az itthoni Meetupok közül is vannak nagyon jó példák. Kissé talán belterjesek a rendezvények, de az előadók, témák variálásával folyamatosan értékes tartalom és közösség alakult ki több helyen is. Az ilyen közösségek definiálása nehéz kissé: egy adott tematikára épülő laza szövetség, ahol alkalmasint barátokat, alkalmasint üzlettársakat találnak a résztvevők. A Meetup alkalmas egyéni problémák megoldására, önfejlesztésre, hiányzó tudás vagy munkaerő megtalálására, de egyébként roppant mód szórakoztatóak is tudnak lenni az események. Az alapötlet, miszerint ki kell mozdulni az “ágy, asztal, TV” háromszögből, mindenképp helyes.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Ha maradunk a technológiai kontextusoknál, akkor a magyar viszonyokra jellemző, hogy adott szakterületek kiválóságai szétszórva tengődnek, a tudásszomjukat hamarabb csillapítják egy Google-kereséssel mint egy panelbeszélgetéssel. A workshopok, Meetupok pedig úri huncutságnak számítanak, ahová egy jól körülhatárolható szűk réteg jár. Az információ, a lehetőségek, az újdonságok viszont ennek ellenére cirkulálnak, a szakmai Meetupok egyfajta elitklubként működnek, sajnos vagy szerencsére.

Való-e ez nekünk?

Annak ellenére, hogy Magyarországon is közel 70 százalékos az internetpenetráció, nehéz lenne elképzelni, hogy az újbudai kismamák önszerveződő köre szakértőket hív meg havonta, akik a gyereknevelés vagy az otthoni barkácsolás rejtelmeiről tartanak izgalmas előadásokat. Nálunk talán a hivatalos, országos szakmai szervezetek által szervezett szakmai napok, szövetségi összejövetelek és végtelen számú konferencia tölti be ugyanezt a szerepet. A legtöbb hazai konferenciára ismerkedni és beszélgetni járnak a résztvevők, s nem a tartalom miatt, ami viszont azt jelenti, hogy nálunk is van létjogosultsága a világon már sok helyen népszerű Meetup formátumnak.

A magyar (budapesti) csoportok listáját bárki megnézheti egy egyszerű kereséssel, egy profil regisztrálása után pedig kedvére csemegézhet közülük, esetleg létrehozhat egy saját csoportot is.