Szellemváros lett a Google közösségi hálózata
A Google szerint a közösségi oldaluk, a Plus mindössze imázs problémákkal szenved, a számok azt mutatják, hogy az emberek igenis használják a közösségi oldalt, folyamatosan nő a felhasználói szám és az aktivitás is.
A közösségi oldal turisták tavaly beugrottak a Google+ hálózatába, mindenki elmondta a véleményét, volt, akit felvillanyozott, volt aki azonnal bukásként aposztrofálta. Ezután a geek közösség és a véleményvezérek nagy része továbblépett és az év második felében már csak igen ritkán és akkor is elég szkeptikus hangnemben kapott említést a Google+.
Sokan állítják, hogy a Google+ teljesen kihalt és senki más nem használja, csak a Google alkalmazottak és néhány fanatikus. Ezzel szemben maga az üzemeltető kissé túl lelkesen, de azt hangoztatja, hogy a szeletelt kenyér és a (szintén Google találmány) saját magát vezető autó után a legnagyobb dolog a világon. Ha ez némileg túlzás is, a puszta számok azt mutatják, hogy a Google+ a cég történetének legnagyobb növekedését felmutatni képes terméke.
Növekedés 2.0
Vic Gundotra, a Plus-ért felelős Google alelnök egy interjúban a szolgáltatás kapcsán állította, hogy soha nem láttak még semmit ilyen gyorsan növekedni a cégnél. A szkeptikus véleményekre kontrázva Gundotra nyilvánosságra hozott néhány statisztikát, ami azt igyekszik bizonyítani, hogy a szellemváros kép nem igaz. Ezek szerint a közösségi szolgáltatáson több mint 50 millió ember van jelen, aki nem csak létrehozta már Google+ fiókját, de aktívan is használja azt. Havi bontásban pedig körülbelül 100 millió egyedi aktív felhasználót számlál a rendszer.
Ezek a számok önmagukban véve ámulatba ejtőek is lehetnének, de ha valaki követi a Google erőszakos hadjáratát, amivel minden lehetséges szolgáltatását beolvasztja a Google+ ernyője alá, akkor tudja, hogy a fenti csak játék a számokkal. A YouTube, a kereső, a Gmail, a GTalk, Picasa és az Android Play mind fel lettek vértezve Google+ képességekkel, ami egyrészt beszippantja az új felhasználókat, másrészt természetszerűleg aktivitást generál, akkor is, ha valódi jelenlétről nem beszélhetünk.
Google 2.0
A független adatsorok sem festenek túl jó képet a Google+-ról. A ComScore múlt havi kutatása szerint a Google+ felhasználók havonta 3 percet töltenek el a rendszeren belül. Összehasonlításképp a Facebook hasonló száma 405 perc, de még a Twitter is 21 perces átlaggal előzi meg a Plus-t. A Google eddig nem hozta nyilvánosságra saját kimutatását ezzel kapcsolatban, de Gundotra szerint ez nem is írható le ilyen egyszerűen.
Az alelnök elmondása alapján a Google+ valójában a vállalat szinte teljes szolgáltatáskínálatát összefogja egyfajta nagy közösségi masszában, ami együttesen nyújtja a "Google-élményt". A Google felsővezetője szerint a szolgáltatás valójában egy következő evolúciós lépcsőfok kapujához vezet: "Mindent továbbfejlesztünk. Már most is vannak felhasználóink, és most bevezetjük őket egy olyan rendszerbe, amit úgy is hívhatnánk, Google 2.0" - mondta el Gundotra.
Hirdetés 2.0
A Google nyilván a hirdetéseket is szeretné megreformálni, ezért Vic Gundotra azt sem felejtette el megemlíteni, hogy a hirdetések mellé csatolt +1 gombok soha nem látott növekedést generáltak. Semmilyen más fejlesztés nem tudott egy adott hirdetésen 5-10 százalékos fogyasztói elkötelezettség növekedést produkálni szerinte.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Ugyan az nehezen elképzelhető, hogy az 50-100 millió felhasználó közül sokan vennék a fáradságot, hogy hirdetéseket jelöljenek meg, de abban a Google-nek igaza van, hogy úgy tud releváns hirdetéseket megjeleníteni, hogy ahhoz a célszemély ismeretségi köreiből is meríthet kontextust. A hirdetés célzása pedig az új adatvédelmi szabályzat értelmében jöhet akár a YouTube aktivitásokból, a keresésekből, vagy bármely Google-univerzumon belüli történésből.
És ha igaz is, hogy a Google+ fő felületén nem sok ember mozog, a többi Google szolgáltatás viszont százmilliók mindennapjainak része. A kérdés már csak az, hogy egy szolgáltatásokon és termékeken átnyúló pszeudo-rendszert hívhatunk-e közösségi hálózatnak?