Kútba eshet a negyedik mobilszolgáltató terve
A piaci szereplők megfellebbezték a január 31-én zárult E-GSM frekvenciaaukció végeredményét, így az a minimum, hogy a negyedik mobilszolgáltató több hét késéssel juthat csak hozzá az elnyert frekvenciákhoz. Már ha lesz egyáltalán negyedik mobilszolgáltató.
Könnyen elképzelhető, hogy minden előzetes jel ellenére mégsem lesz negyedik, állami tulajdonú mobilszolgáltató Magyarországon, de az legalábbis biztos, hogy a Magyar Posta, Magyar Fejlesztési Bank és Magyar Villamos Művek konzorciuma csak később kezdheti meg a hálózat kiépítését. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) E-GSM frekvenciaaukciójának lezáró határozatát megfellebbezte a Telenor, a Magyar Telekom és a Vodafone is. Az NMHH által megküldött sajtóközlemény szerint a fellebbezések az új szereplő árverési eljárásban történő részvételének lehetőségét, valamint az új belépő számára biztosítandó belföldi roamingszolgáltatás előírását vitatják.
Sorsdöntő hetek
Mindez azt jelenti, hogy az aukción nyertes vállalatok, illetve az állami konzorcium csak több hetes késéssel, a másodfokú határozat megszületését követően vehetik használatba az általuk megszerzett frekvenciákat. Ez az inkumbens szolgáltatók közül a Vodafone-nak rövid távon kevésbé kedvez, a negyedik mobilszolgáltatónak azonban minden valószínűség szerint végleg eldőlhet a léte a következő hetekben.
Iparági pletykák szerint a három mobilszolgáltató fellebbezése valójában a legjobbkor jött a mobilpiaci belépés szándékát tekintve mindig nem teljesen egységes kormányzati köröknek. A konzorcium hátterében sejtett érdekcsoportok számára az időfaktor, illetve az időhúzás kritikus fontosságú, ezt az aukció létrejöttének és lebonyolításának körülményein gyakorlatilag mindvégig érezni lehetett. Emlékezetes, hogy az aukció eredeti kiírása szerint a jelentkezési határidő október 20. lett volna, a lezárás pedig december 12-én született volna meg, ehhez képest az NMHH több mint egy hónappal kitolta a határidőt. Bennfentes információk szerint erre azért volt szükség, mert az eredetileg tervezett lezárási időpontig nem tudtak megállapodni az állami konzorciumban részt vevő felek az üzleti modell minden részletéről. A január 31-i lezáró határozatra beérkezett fellebbezések újabb hetekkel odázhatják el a végleges döntést. A HWSW úgy tudja, hogy ezúttal a kormány és az IMF között zajló tárgyalások alakulásától függ a negyedik mobilszolgáltató sorsa.
Iparági szakértők többnyire egyetértenek abban, hogy bár egy negyedik mobilszolgáltató megjelenése árversenyt generálhat a stagnáló magyar mobilpiacon, az új szolgáltató létrehozásának több száz milliárd forintra rúgó költségeit a jelenlegi magyar költségvetés nem bírja el. Az állami konzorcium bár a frekvenciaaukción összesen 25 MHz-nyi spektrumhoz jutott hozzá, amit elvileg nem ruházhat át, most még kvázi fájdalommentesen visszavonulót fújhat - ehhez azonban kell a hatóság "közreműködése" is, vagyis adott esetben állami érdek is lehet az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése. A másodfokú döntés az NMHH hírközlésért felelős alelnökének, Mátrai Gábornak a kompetenciája.
Részlegesen is hatályon kívül helyezhetik
A hatóságnak arra is megvan a lehetősége, hogy a határozatot csak részlegesen helyezze hatályon kívül, azaz például visszavonható kizárólag az "A" frekvenciablokk nyertesére vonatkozó passzus. Ez esetben a három már működő mobilszolgáltató, a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor hozzájutna az általuk elnyert 2-2-1,8 MHz-nyi frekvencia használati jogához, az eredetileg a negyedik mobilszolgáltató által elnyert 5 MHz-nyi "A" blokkot pedig új eljárás keretében értékesítenék.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy az elsőfokú határozatot másodfokon megsemmisíti a hatóság, ez esetben új aukciót kell kiírni, vagyis a következő eljárás lezárásáig egyik fél sem juthatna hozzá újabb spektrumhoz. Mindez leginkább a frekvenciaaukción legnagyobb licitösszeget felajánló Vodafone számára jelenthet komoly hátrányt, a piros szolgáltató ugyanis már a múlt héten közölte, áprilisra a teljes országot lefedi 3G-s mobilnet-szolgáltatással, ehhez azonban mindenképpen szüksége van a most elnyert 2 MHz-nyi blokkra.
Végül, de nem utolsósorban lehetséges variáció, hogy a másodfokon eljáró szerv mindenben helybenhagyja az elsőfokú határozatot, ez esetben a január 31-én megismert feltételek szerint létrejöhet a negyedik magyar mobilszolgáltató, mely az elsőfokú határozat megszületését követő egy éven belül kell megkezdje a működését. A másodfokú döntés 45 napon belül kell megszülessen, ez ellen már csak bírói úton élhetnek fellebbezéssel a felek, ennek azonban már nincs halasztó hatálya.
A Magyar Telekom a cikk megszületéséig nem kommentálta hivatalosan a frekvenciaaukció fellebbezését. A Vodafone sajtóosztályától kapott rövid reakció lényegében az NMHH hivatalos közleményére rímel, kiemelve, hogy a cég az eljárás folyamatában "komoly eljárásjogi hibákat" talált. A Telenor szintén "jogi anomáliákra" hivatkozva nyújtotta be fellebbezését, de ennél konkrétabban nem kívánta kommentálni az ügyet.