Hazánk is aláírta az ACTA-t

Az Európai Unió és 22 további tagország, köztük Magyarország egyenként is aláírta a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA, Anti-Counterfeiting Trade Agreement). A nemzetközi egyezmény nevének megfelelően fellép a termékhamisítás ellen, legfontosabb passzusai azonban a szerzői jogok védelméről szólnak. Az Európai Unió mellett azért szükséges a tagállamok részvétele az egyezményben, mert a dokumentum olyan kitételeket is tartalmaz (például a büntetésekre és büntethetőségre vonatkozóan), amelyek EU-s szinten nem szabályozhatóak.

Az aláírásra adott reakcióként lemondott Kader Arif, az ACTA-hoz rendelt európai parlamenti raportőr. A lépés tiltakozás az ellen, hogy az Európai Bizottság az EU nevében a Parlament megkerülésével és kifogásainak figyelmen kívül hagyásával írta alá az egyezményt. Az egyezményről folyó tárgyalásokban az Uniót a Bizottság képviselte, Arif nyilatkozata szerint azonban a Parlament kérdéseire és fenntartásaira semmilyen reakciót nem adott, azokat a nemzetközi tárgyalásokon nem képviselte.

Előtérben az amerikai érdekek

Az ACTA célja, hogy egységes, azonos formában szabályozott hálózatot alakítson ki a résztvevő országok között. A résztvevők egymás között jóval szigorúbban számon kérhetik a szellemi jogok tiszteletben tartását, ennek megfelelően a csatlakozással elsősorban azok az országok járnak jól, amelyek "termelik" ezeket a szellemi jogokat és azok járnak összehasonlításban rosszabbul, akik "fogyasztják" azokat. Mivel az Egyesült Államok számít a legnagyobb tulajdonosnak a szellemi jogok területén, a szerződés szövegezése illetve aláírása is elsősorban az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Az első körös aláírók között is az USA legszorosabb szövetségeseit találjuk, mint a létét az Egyesült Államoknak köszönhető Dél-Korea és Ausztrália.

Ahogy azonban a SOPA nyomán is láttuk, még az USA is rendkívül megosztott a jogvédők érdekeit illetően - általános felzúdulás nyomán a törvénytervezet végül nem került a Kongresszus elé. Az ACTA-t azonban az Obama-adminisztráció úgynevezett végrehajtói megállapodásnak titulálta, és mint ilyen, törvényerőre emelkedéséhez nem szükséges a kongresszusi ratifikálás. Darrell Issa kaliforniai képviselő a napokban tartott davosi konferencián ki is fejtette, hogy a Fehér Ház vitatott döntése értelmében a Kongresszusnak semmilyen beleszólása nincs az egyezményt illetően. Az egyezmény tartalmát illetően Issa rendkívül pesszimistán fogalmazott: "Az ACTA sokkal veszélyesebb, mint a SOPA. Ez egy globális hatású nemzetközi egyezmény, amely a SOPA legfontosabb célkitűzéseit valósítja meg egy jóval magasabb szinten."

Lengyel tiltakozás, magyar hallgatás

A lengyel polgárok gyorsan reagáltak a nemzetközi egyezmény aláírásának hírére, Lublinban ezrek tüntettek a ratifikáció ellen. Donald Tusk lengyel kormányfő nyilatkozatában azonban kijelentette, hogy Lengyelország nem hagyja magát zsarolni az egyezmény ellenzői által. Ez valószínűleg arra utalt, hogy az Egyesült Államokban az online cégek összefogásával sikerült a törvényhozókat eltántorítani a SOPA-PIPA támogatásától. A fontosabb lengyel közösségi oldalak már tervezik az elsötétítést tiltakozásul az ACTA ellen.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A magyarországi aláírás nem érte el a hazai mainstream média ingerküszöbét, de a Twittert vizsgálva a felhasználók körében is elenyésző a reakció. Pedig a nemzetközi egyezmény még nem emelkedett törvényerőre hazánkban sem, az Országgyűlésnek kell ratifikálnia. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleményben tudósított az aláírás tényéről, a jogvédő szervezet szerint az aláírás illetve a ratifikáció nyomán nem változik a magyarországi jogi környezet, ellenben könnyebbé válik a magyar jogtulajdonosok érdekeinek külföldi védelme.

Az egyezmény teljes szövege angol nyelven itt érhető el.