Magyarországon fenntartható a kuponmodell

A magyar piacon a Kaprinay Zoltán és Heller Gábor által jegyzett vállalat a tavalyi év során 1,04 milliárd forintos forgalommal zárt, ami jelentős ugrás a 2010 utolsó négy hónapjának 11 millió forintos forgalmához képest. A hirdetési és kereskedelmi modell hibridjeként működő bónusz oldal a vásárlóknak 1,6 milliárdos megtakarítást hozott az indulás óta.

Kaprinay Zoltán a cég sajtótájékoztatóján elmondta, hogy mostanra közel 1000 céggel állnak partneri kapcsolatban, s ezek közül körülbelül 30 százalékra tehető azon hirdetők aránya, akik az első próbálkozást követően újra visszatértek és még egy vagy több kampányt indítottak. Azok között a partnerek közt, akik nem jöttek vissza, több olyan van, aki számára ez a fajta hirdetés nem hozott eredményt és vannak olyanok is, akik a vásárlókat nem tudták megfelelő igényességgel kiszolgálni, ilyen esetben, a Bónusz Brigád nem vállal újabb akciót.

A partnerek kiválasztása továbbra sem automatizált, a cég 23 alkalmazottjának egyike minden esetben személyesen tesz látogatást az üzletben és bizonyosodik meg arról, hogy az ígért szolgáltatás és annak minősége garantálható. A partnerek számára kialakított felület pedig már elvégzi az előszűrést, ott ugyanis az érdeklődő cégnek meg kell adnia adatai mellett a webcímét, elérhetőségeit, meg kell jelölnie, hogy hány embert szeretne elérni és milyen kedvezményt tart megvalósíthatónak. Ilyen módon az ügyfélnek induláskor el kell gondolkodnia bizonyos feltételeken, nem a tárgyaláskor szembesül a hiányosságokkal vagy azzal, hogy nem neki való ez a módszer.

Prémium kupon

Érdekes fordulat a korábbihoz képest, hogy a közönség nagyra hízásával párhuzamosan a Bónusz Brigád részéről elindult egy látványos átpozicionálás, aminek értelmében a nagyobb kapacitású partnerek kiszolgálására koncentrál és a minőségi limiteket is szigorúbban értelmezi a cég. Érthető okokból nem vállalnak olyan partnert, aki csak néhány tucat kupont fogadna be, hiszen ebben az esetben “túl olcsón” venné meg a Bónusz Brigád által garantált széles elérést. A tulajdonosok elmondása szerint az oldal napi elérése 2,5 millió fő is lehet a hírlevélen, hirdetéseken és a közösségi oldalakon keresztül (ennek számítása nem ismert). A Facebook-on a Brigád oldalát lájkoló közösség minden esetre már átlépte a 300 ezer főt.

A tavalyi ígéret, miszerint a cég átstrukturálja a hirdetési költéseit, valóban megtörtént. Kaprinay elmondása szerint körülbelül harmadára csökkentették a reklámköltéseket. A 2011-es év bizonyos szempontból a kísérletezés éve volt, amikor minden elérhető reklámfelületen megjelentek. Ezzel nyilvánvalóan az agresszív piacszerzés is megvalósult, másrészt jól mérhetővé vált az egyes felületek teljesítménye. Idén már csak a legmagasabb konverziót biztosító felületeken jelennek meg, illetve sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a cég a belső eszköztárra, azaz a meglévő felhasználók mozgósítására illetve a meghívásos rendszer kihasználására.

Bizonyos szempontból jók a számok...

Ugyan a Bónusz Brigád a magyar könyvviteli szabályok értelmében sem a teljes 2011-es évre, sem az utolsó negyedévre nem tudott pozitív mérleget felmutatni. Az üzleti gyakorlatot figyelembe véve a jövedelem meghaladja a kiadásokkal, a mérleg tehát pozitív. A gyors növekedés miatt erősen torzítanak a bevételi oldalon lévő számok, ugyanis a könyvelésben csak akkor lehet leírni a bevételt, miután az adott bónuszt beváltották egy üzletben, a be nem váltott darabokat pedig az aktív időszak utáni hónapban lehet a könyvekben szerepeltetni. Ez azt jelenti, hogy egy kifutott ajánlat 6-7 hónap elteltével jelenik meg teljes egészében bevételként, de közben a vonatkozó kiadások megjelennek azonnal.

Az ajánlatok tárgyát tekintve továbbra is első helyen áll darabszám tekintetében a szépségápolás, míg értékben az utazás viszi a prímet, de a nemrégiben megjelent "termék" kategória is befészkelte magát és már most 1 százalék körüli értéket képvisel a teljes tortából. A várakozások szerint év végére a termékeladások 10 százalékot tesznek majd ki a forgalomból, s ehhez fontos megjegyezni azt, hogy a Bónusz Brigád a 7 országos független, Slevomat Group hálózat tagjaként a gyártókkal már egy 39 várost elérő, 2 milliós felhasználói táborként tud tárgyalni, ami felveszi a versenyt az egyéb sales house-ok által kínált elérésekkel is.

Új fizetési megoldások

A felhasználók számára is fejlődnek a lehetőségek, a szegmentált ajánlatok rendszere után bővül a fizetési megoldások tára is. Tavaly év végén a MasterCard Mobile került be a repertoárba, amit jelenleg még csak a vevők 1 százaléka használ, a többség (67%) a normál kártyás fizetést választja, a többiek pedig átutalással egyenlítik ki a számlát. Mától viszont akár PayPal-on keresztül is lehet fizetni, amivel a nagyvárosi fiatalokat szólítja meg a Bónusz Brigád, a banki készpénz befizetési lehetőség pedig főként a vidéki, idősebb korosztálynak szól. Az ígéretek szerint a lista tovább bővül majd újabb elemekkel, a nemzetközi trendeket látva, nem lenne meglepő fordulat, ha a lokációs alkalmazásokkal való kooperáció és az NFC-s kuponvásárlás, beváltás lenne a 2012-es év fő projektje. Erről azonban megerősítést nem kaptunk egyelőre.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A kupon/bónusz üzleti modellel még csak ismerkedők kedvéért fontos elismételni, hogy ez nem kereskedelmi tevékenység, az ajánlatokat listázó oldal nem egy webshop, hanem egy hirdetési felület. A partner vállalatok nem a bevételeikről mondanak le a szerződés során, hanem a hirdetési büdzséjük terhére adnak kedvezményeket, gyakorlatilag a webes CT-hirdetések mintájára csak a valóban fizető vásárlóért kér pénzt a felületet üzemeltető cég. Ez a formátum elsősorban a Google AdWords típusú hirdetési rendszerek közvetlen konkurenciája, hiszen főként a KKV-szektort célozza, azonban aggregálni képes mind a hirdetőket, mind a fogyasztókat.

A kuponoldal tehát átmeneti megoldás az ingyenes online szolgáltatások és a hagyományos kereskedelem között. Míg az előbbi modellben a felhasználó a "termék", amelyet a hirdetőknek szállít a szolgáltató, utóbbiban a vevő fizet az eladónak. A kuponoldalak esetében a hirdető/eladó és a vásárló közösen vállalják a költségeket, az online szolgáltatás pedig közvetítői díjat szed. A megoldás előnyös az eladónak, hiszen két lépcsőben is ismertségre tesz szert: egyrészt a kuponoldal értesítőiben az összes feliratkozott felhasználó találkozik a céggel, másrészt a vásárlók el is látogatnak, ami lehetőséget ad a visszatérő ügyfelek megszerzésére. A felhasználó-vásárló szempontjából a rendszer előnye nyilvánvaló, a szolgáltatáshoz töredékáron jut hozzá.

Az üzleti modell kritikusai szerint azonban a kuponoldalak elsősorban újdonságként működnek, hosszútávon mind a vevők, mind az eladók elfordulnak a hirdetési fajtától. A hirdető-eladók számára a legfontosabb kihívást az egyszeri vásárlók visszatérő vendéggé konvertálása jelenti - ennek mérésére egyelőre még kezdetleges eszközök sem állnak rendelkezésre. A vásárlók szempontjából a modell újdonságának elvesztése lehet a legnagyobb probléma, a folyamatosan irreleváns ajánlatokkal bombázott felhasználók könnyen dönthetnek a leiratkozás mellett, így kikerülnek a kuponoldal eléréséből.

Konszolidálódott a piac

A GKIeNet friss, 2011 decemberét feldolgozó kutatása szerint a piacvezető továbbra is a Bónusz Brigád, a decemberi hónapban 190 millió forintos forgalommal, ezt szorosan követi a KuponVilág 170, NapiTipp pedig leszakadva 40 millió forintos forgalommal. A három szereplőt nagyon távolról követi a többi, napról napra változó számú hasonló szolgáltatás. Jellemző, hogy a negyedik helyezett kiléte hónapról hónapra változik, függően attól, hogy éppen sikerült-e egy érdekes ajánlatot kínálni. Ezek a szereplők havonta néhány milliós forgalmat generálnak, közös jellemzőjük, hogy tipikusan nem fektetnek széles marketingkampányokba, amely a növekedést tenné lehetővé. Az alacsony költségek miatt a lemaradók közt előfordulhatnak profitot termelők - hosszútávú megmaradásuk azonban a gyorsan konszolidálódó piacon nem garantált.