2011 beváltatlan ígéretei - II

Szerződéses félvezetőgyártók

Ahogy cikksorozatunk előző részében már írtuk, az ultramobil chipek terén 2011 sem volt az Intel éve, a vállalat alaptevékenységét adó félvezetőgyártásban azonban tovább nyílt az olló a versenytársakhoz viszonyítva. Míg az Intel várhatóan sikerrel vette a 22 nanométeres akadályt is, és megkezdte az Ivy Bridge lapkák termelését, a többiek már a 28 és 32 nanométeres "lécet" is csak sokadjára vitték át.

Az AMD chipgyártási tevékenységének önállósításából létrejött Globalfoundries 32 nanométeres eljárásával kapcsolatos problémákat a Bulldozer kapcsán már említettük, de a cég másik nagy reményű termékének, az integrált DX11-es GPU-t tartalmazó Llanónak a piaci teljesítményét is alapjaiban meghatározta az elégtelen kihozatal. Az AMD és a Globalfoundries között egyre inkább romlik a kapcsolat, a sunnyvale-i vállalat az eredetileg a Globalfoundries 28 nanométeres eljárásán implementált alsó kategóriás mobil chipjeit (Krishna, Wichita) teljesen törölte a terméktervéből, a technológia késése miatt. Eközben az arabok által feltőkésített chipgyártó a megváltozott gazdasági környezetre hivatkozva elhalasztotta Abu Dzabi-i üzemének építését.

^{Épül a GlobalFoundries saratogai gyára.}

Nem csak a Globalfoundriesnál okozott problémákat a technológiaváltás, a világ első számú szerződéses gyártója, a TSMC is csak nagy nehézségek árán tudta beindítani a 28 nanométeres chipek tömegtermelését 2011 őszére. A helyzet pikantériáját az adja, hogy a TSMC 2008-ban még azt ígérte, 2010 első felében beindítja a 28 nanométeres lapkák sorozatgyártását, vagyis a tervekhez képest bő másfél éves csúszásban van a tajvani cég. A TSMC problémái az egész mobilchip-iparra hatással vannak, mivel a szegmens vezető gyártói zömmel fabless cégek (pl. Qualcomm, Broadcom, NVIDIA, Marvell) és legtöbbjük a TSMC-vel gyártat, de a GPU-gyártók is megérezték a késést.

Üzleti vonzat: a Globalfoundries és a TSMC problémái több iparra is átgyűrűztek, az elszalasztott lehetőségek a HWSW becslései szerint több milliárd dolláros kárt okoztak az érintettek számára.

Technológiai IPO-k

2011 során kevés technológiai vállalat vonult tőzsdére, így a kis számú próbálkozó a szokásosnál is nagyobb médiafigyelmet kapott. Az egyaránt közösségi szolgáltatásokban utazó Zynga, Groupon, LinkedIn, Pandora Media, és Jive Software részvényeinek tőzsdei bevezetése előtt a piac egyaránt dotkom-lufit kiáltott, azonban a károgóknak végül nem lett igazuk. A papírok árfolyama nem lőtt ki, sőt, 2011-végére az értékük még a kibocsátási árat sem ért el, vagyis a lufiról szóló aggodalmak alaptalanok voltak.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Egyedüli üdítő kivételt a flashmemória-alapú vállalati adattárolási technológiában utazó, a Facebookot is legnagyobb megrendelői között tudó Fusion IO jelent, amelynek papírjai december végén 5 dollárral voltak drágábbak a kibocsátáskori 19 dolláros értéküknél. A másik végletet a Demand Media jelenti, amely a Google keresőmotorjának egy "kiskapujára" egész vállalkozást alapozott. Mihelyst a Google (az ún. Panda frissítésekkel) javította a kérdéses hibákat, a Demand Media tartalomfarmra alapozó üzlete egycsapásra összeomlott, ami a részvényárfolyam alakulásán is tetten érhető.

^{(forrás: BusinessInsider)}

2011-ben a globális gazdasági környezet tehát nem kedvezett a technológiai IPO-knak, pedig a tőzsdére vitt cégek jóval életképesebbek azoknál, amelyek az évezred eleji rali során milliókat hoztak a spekulánsoknak - a legtöbb jól működő üzleti modellel rendelkezik, komoly felhasználói bázist épített ki és a Zynga, a LinkedIn és a Fusion IO például még nyereséges is. 2012 legnagyobb durranása a tőzsdén bizonyára a Facebook lesz, a közösségi oldal nyilvános részvénykibocsátása hosszú időre meghatározhatja a tech IPO-kkal kapcsolatos befektetői várakozásokat.

Üzleti vonzat: a 2011-ben tőzsdére vonult technológiai cégek piaci összértékének csökkenése megközelíti a tízmilliárd dollárt.

Az iPad kihívói

A tavalyi év elején csupán egyetlen kihívója akadt az iPadnek, a korai Samsung Galaxy Tab formájában. Egy év elmúltával viszont már fel sem lehet sorolni a piacon található termékeket, gyakorlatilag minden okostelefon- és számítógépgyártó dobott piacra táblagépet. A kihívók azonban mindannyian látványosan elbuktak, érdemi eladásokat csupán a Samsung családdá terebélyesedő tabletsorozata, illetve az ősszel bemutatkozott Amazon Kindle Fire ért el. Ez utóbbi egészen más szegmenst céloz, mint az “általános felhasználású” tabletek, azonban jól mutatja, hogy megfelelő termékstratégiával és árazással van hely még a piacon.

^{A Fire sikerét irigyli mindenki.}

Érdemes külön kiemelni a HP TouchPad, a RIM PlayBook és a Motorola Xoom esetét. A készülékeket a piacon látványos érdektelenség fogadta, az árban az iPad mellé és fölé pozicionált termékek gyakorlatilag egyáltalán nem fogytak. Míg az Apple terméke negyedévenként többmilliós példányszámban fogyott és egyszerűen nem tudtak elegendőt gyártani belőle, a versenytársak hatalmas raktárkészleteket halmoztak fel, amelyet aztán a totális vereséget belátva aprópénzért szórtak ki.

Üzleti vonzat: elemzők előzetes becslése szerint 2011-ben mintegy 60 millió tablet fogyott, ha az Apple konkurenciája csak a piac felét szerezte volna meg, 500 dolláros darabonkénti átlagáron számolva a Samsung, a Motorola, a Lenovo, az ASUS az Acer, a Sony, a HTC, a Toshiba, a HP, a RIM és a többiek mintegy 15 milliárd dolláron osztozhattak volna.

Az Android, mint szellemi tulajdon

Kinek a szellemi tulajdona az Android? Az Oracle, az Apple illetve a Microsoft eltérő célokkal és eltérő stratégiákkal vették célba a Google operációs rendszerét, az azonban közös, hogy mindannyian szellemi tulajdonuk megsértésével vádolják a keresőcége-t, illetve az androidos mobilgyártókat. Az össztűz nem véletlen, a Google rendkívül óvatlanul járt el az Androidhoz kapcsolódó jogok megszerzésében, illetve elmulasztotta felhalmozni a saját szabadalomportfólióját, amellyel visszatámadhatna az ilyen perek esetén.

A szabadalmi ügy kritikus voltára jellemző, hogy kétségbeesésében a Google felvásárolta a Motorola Mobilityt, 12,5 milliárd dollárt adott a szebb napokat látott amerikai telefongyártóért. Az ügylet könnyen érthető, a Motorola Mobility birtokában több tízezer, mobiltechnológiával kapcsolatos szabadalom van, amelyek felhasználhatóak a peres eljárásokban a felperesek visszatámadására és a megegyezés kikényszerítésére. Ugyan a szakértők szerint a szabadalmak száma megtévesztő, a “kincstár” jelentős hányada szabványok részeként névleges összegért licencelhető, így az ilyen perekben szinte értéktelen. Ennek azért némileg ellentmond, hogy a Motorola néhány napja jelentős győzelmet aratott az Apple fölött, pontosan egy ilyen, szabvány részét képező szabadalmat felhasználva.

Slide-to-unlock: szabadalmaztatva.

A perek kimenetelére még hosszú hónapokat-éveket kell várni, a végeredmény azonban már most körvonalazódik: a gyártók egyenként már kötöttek licencmegállapodást a Microsofttal, az Apple szellemi tulajdonát sértő megoldásokat pedig vagy kiveszik a szoftverükből, vagy módosításokkal megkerülik. Az Oracle pedig jó eséllyel dollármilliárdokat vasal majd le a Google-ről. A Motorola felvásárlásának elsietett voltát mutatja azonban, hogy ezek a kimenetelek korábban is valószínűsíthetőek voltak, az esélyek pedig érdemben továbbra sem változtak.

Üzleti vonzat: a Google a Motorola Mobilityért 12,5 milliárd dollárt fizetett, az Oracle a HWSW várakozásai szerint 5-10 milliárd dolláros kártérítésre számíthat a Java szellemi tulajdon megsértéséért, a Microsoft pedig a különféle gyártóktól évente több mint egymilliárd dollár licencdíjat szed be, így az Android "jogi védtelenségének" üzleti vonzata több mint 20 milliárd dollár.

A HP

A technológiai szektor messze legnagyobb bénázássorozatát 2011-ben a Léo Apotheker vezette HP mutatta be. A korábbi várakozásoknak megfelelően a német származású menedzser a szoftverek és szolgáltatások irányába fordította a céget - pontosabban fordította volna, ha az első döntések után nem távolították volna el a HP éléről. A vállalat állapotaira azért jellemző, hogy a piaci érték felét eltüntető Apotheker szerződése értelmében 3,56 millió dollárnyi részvényt, 2,4 millió dollár bónuszt és további juttatásokat kapott távozásakor.

A HP idei történetében külön-külön is említést érdemel a webOS-t futtató eszközök látványos kudarca, illetve a személyi számítógépes üzletág jövőjével kapcsolatos tétovázás és kommunikációs katasztrófa. A HP a nyár közepén még büszkén mutatta be saját telefonjait és tabletjeit, mi pedig örömmel üdvözöltük a gyártó belépését a nagy növekedési potenciállal kecsegtető szegmensekbe. Az eszközök azonban tiszavirág-életűnek bizonyultak, a gyártást hat hét után leállították, a fejlesztők egy részét kirúgták, a készülékeket pedig gombokért eladták. Majd a gyártást újraindították (feltételezhetően a beszállítói szerződések miatt), az elkészült tableteket pedig újra eladták, újra gombokért. Az 1,2 milliárdért vásárolt webOS jövőjére homály borult, a HP ugyanennyiért remélte továbbadni, de nem talált vásárlót, így utolsó mentsvárként nyílt forráskódúvá tette.

A PC-s üzletág körüli huzavona hasonlóan komikus pillanatokat hozott. A harmadik negyedéves pénzügyi gyorsjelentés előtt pár órával a HP előbb közleményekben állította, aztán tagadta, végül elismerte, hogy “megvizsgálja a személyi számítógépes részleg jövőjét”, ami két forgatókönyvet jelentett: eladni vagy kiszervezni. A bejelentés, illetve annak kommunikálása teljes zavart okozott a cégnél és a piacon, a baki közvetlen kiváltó oka volt Apotheker alig egy hónappal későbbi távozásának. A néhány hete született végső döntést már Meg Whitman, a cég új elnök-vezérigazgatónője hozta - a részleget megtartják.

Üzleti vonzat: Apotheker ténykedése alatt a HP piaci értékéből eltűnt 45 millárd dollár, ezzel a HWSW 2011-es szubjektív rangsorának toronymagas győztese.

A cikk első része itt érhető el.