Külön üzletágba rendezi a mobilos részlegeit az Intel

Átszervezés

Belső memóban jelentette be az Intel, hogy jelentős átszervezést hajt végre. Az újonnan létrejövő mobilos üzletágba vonnak össze minden, a szegmenssel kapcsolatos belső részleget, így a várakozások szerint gyorsabb és hatékonyabb lehet a termékfejlesztés. Az Intel arra számít, hogy az átszervezés nyomán végre sikerül megvetnie lábát az okostelefonok és tabletek dinamikusan növekvő piacán. Az új üzletágat két inteles veterán, Mike Bell és a Hermann Eul vezeti majd, és egybevon négy, korábban külön üzletágba tartozó részleget. A mobilos üzletág része lesz így a mobilkommunikáció, a netbookok és tabletek, a mobil wireless, valamint az ultramobil részleg is.

Az átszervezés következményeként az említett divíziók szorosabban együtt tudnak működni - ez pedig kritikus fontosságú a magas integrációt követelő mobilplatformok esetén. Az okostelefonokba és tabletekbe szánt lapkák ugyanis a legtöbbször integráltan tartalmazzák a végrehajtó egységeken kívül a rádiós és adatkommunikációért felelős elemeket is. Ez az integráció rendkívül fontos a fogyasztás leszorítása és a rendszer alapterületének csökkentése érdekében. Míg a fogyasztás fontossága triviálisnak tűnik, mára az alapterület is azzá vált: a kis méretű és vékony készülékekben a rendszerchip közvetlenül az akkutól rabolja el a helyet, így az üzemidő maximalizálásához szükség van a méret csökkentésére is.

^{Atom termékterv - csúszásban a nagyokhoz képest}

Az információk egy belső feljegyzés kiszivárgását követően kerültek nyilvánosságra, a chipgyártó egyelőre semmilyen közleményt nem adott ki a témában. A most bejelentett átszervezés nem az első változás az Intel mobiltelefonokat célzó erőfeszítéseivel kapcsolatban. Tavasszal a teljes projektet egy személyben megtestesítő Anand Chandrasekher kényszerült távozásra, miután bebizonyosodott, hogy az irányítása alatt készülő ultramobil chipek nem képesek helytállni a piacon. A vállalat bejelentései szerint 2012-ben megjelenhetnek a piacon az első Intel-alapú okostelefonok, de egyelőre semmilyen konkrét készülékről nem tudni. 2010 januárjában az Intel és az LG már bemutatott egy közös projektet, az Atom-alapú GW990 azonban végül nem került a boltokba.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Mint ismeretes, az Intel a saját ARM-üzletág eladása után úgy döntött, hogy x86-os alapokon hoz létre alacsony fogyasztású processzorokat, amelyek nagyságrendekkel magasabb teljesítményt nyújtanak mint a korabeli ARM-chipek. Az Atom néven 2008-ban bemutatkozó, a végletekig leegyszerűsített processzorok azonban eddig okostelefonos használatra alkalmatlannak bizonyultak. Az apró, olcsón gyártható processzorok jobb híján a hagyományos noteszgépek alatt teremtettek maguknak új kategóriát a netbookok formájában. Az Atommal kapcsolatos fejlesztések a bemutatás után rendkívül lelassultak, a processzormagok négy éve változatlanok, csupán a GPU integrálódott és fejlődött, illetve egy helyett kétmagossá vált. Döbbenetes módon az Atomok ma is ugyanazzal a 45 nanométeres gyártástechnológiával készülnek, mint bemutatásukkor, a 32 nanométeren készülő változat hónapok óta késik, állítólag az integrált grafikus egység szoftveres problémái miatt.

Szorít az idő

Az Intel ígérete szerint az Atom fejlesztése mostantól drámaian felgyorsul, itt is bevezetik a desktop és mobil lapkáknál már sikerrel alkalmazott "tik-tak" ütemet, amelynek értelmében egyik évben a gyártástechnológiát modernizálják, másikban a processzorarchitektúrát. Ennek megfelelően 2013-ban érkezik a 22 nanométeren készülő Silvermont kódnevű processzor, amely számottevően gyorsabb és alacsonyabb fogyasztású lesz mint mai társai. Kérdéses természetesen, hogy másfél év alatt mennyit fejlődik a mezőnyt ma uraló ARM-csapat: a mai terméktervek szerint piacon lesznek már a Cortex-A15-ös magokat használó processzorok, illetve elkészülhet az NVIDIA Denver kódnevű, saját fejlesztésű processzormagja is.