Kipróbáltuk: Amazon Kindle Fire
Magyarországon jelenleg csak egy hasznavehetetlen műanyagdarab a Kindle Fire, de ettől függetlenül érdemes volt kipróbálni a jövőállónak látszó ökoszisztémát. Az Amazon nem hardvert értékesít elsősorban, a táblagép csak egy a kapu a tartalomhoz és a cloudszolgáltatásokhoz.
Az Amazon Kindle Fire az eddig megjelent tabletektől teljesen eltérő úton indult el: nem egy hardvergyártó árulja hanem egy kereskedő, számára nem a fizikai eszköz, hanem a tartalom és a szolgáltatás értékesítése az üzlet. Vonatkozik ez könyvre, zenére, filmre és persze a mobilalkalmazásokra is.
Korrekt hardver
A Kindle Fire-ben egy kétmagos, 1 GHz-es Texas Instruments OMAP 4430 processzor duruzsol, a sztenderd 7 hüvelykes kijelző 600x1024 pixel felbontású, belső memóriából 8 gigabájt jutott bele, amit feloszt a telepített alkalmazások, illetve a helyben tárolt tartalmak között. Az akkumulátor 4400 mAh kapacitású, ami elvileg 7,5-8 óra médiafogyasztást enged töltés nélkül, de tapasztalataink szerint szerint ennél jóval kevesebb ideig húzza a Fire, értelemszerűen játékkal lehet a leggyorsabban lemeríteni az akkut.
A kijelző fényereje korrekt, maximumra tekerve még napfényben is egészen kényelmesen lehet rajta olvasni. A másik erőssége a tabletnek a hang: a hangszórók jó minőségűek és megfelelően erősek, így nyugodtan lehet otthoni fotelben vagy ágyban mozizásra használni a Fire-t, ami fülhallgatóval is jó hangminőséget produkált. A kijelző felbontása fekvő nézetben 600 sor, azaz már a 720p-s HD tartalom is "sok" rá, de kézben tartva, egy ekkora kijelzőn vállalható képminőség jön ki. Bizonyára a következő verzióban már egy Retina display minőséget kapnak a Fire 2 vásárlói, de erre sem lehet komoly panasz.
Az operációs rendszer alapjait az Android 2.3 Gingerbread, csak éppen a felső réteget gyalulta le az Amazon és helyettesítette sajátjával. A jól ismert menük helyett itt a könyvespolc-jellegű megjelenítés dívik, amelyen a már letöltött és megvásárolható tartalmak vannak szem előtt. Az alsó sávban egy navigációs gombsort találunk, vissza, Home és a keresés gombokkal. Illetve alkalmazástól függően ez kiegészülhet még, például a könyvolvasónál a betűméret állítással és a gyorslapozással, vagy sok helyen a további lehetőségek gombbal.
Polcok kütyük nélkül
A középső térben a könyvespolc, illetve a lapozható választék jelenik meg mindig, felül pedig válogathatunk az Amazon különböző tartalmai közül, ami lehet újság, könyv, zene, videó, dokumentum, alkalmazás és végül a web. A felület szögegyszerű s ugyan kicsit sem intuitív, de nagyjából 5 perc alatt megtanulható. A médiumoknál válthatunk a cloud és a helyi nézet között, mindenhonnan egy klikkel el lehet érni a boltot, és mindenhol csak egy klikk a vásárlás is - hogy biztosan sokan vásároljanak.
Arra viszont érdemes figyelni, hogy a Kindle Fire gyerek kezébe nem való és nem azért, mert nem tűnik masszívnak hanem azért, mert nem fogja tudni helyén kezelni az értékeket és számolatlanul vásárolni kezd, mintha csak a tévét kapcsolgatná. Talán még a felnőtt felhasználónak is veszélyes terep, ugyanis a polcos menükben minden kézre áll, médiafogyasztásra tökéletes felületet kapunk. Ha viszont univerzális tabletként akarja valaki használni a Fire-t, akkor azt kell mondjuk, hogy inkább felejtse el. Ahogyan az egyik amerikai értékelésben a szerző Saint Exupery örökbecsű mondását idézi: A tökéletességet nem akkor éred el, ha már nem tudsz hozzáadni többet, hanem akkor, ha már nincs mit elvenni belőle, amikor a testet csupaszra hámoztad.
Az a tökéletes, amiből már nem tudsz elvenni
A Google a tökéletesség felé úgy igyekszik, hogy egyre több dolgot ad hozzá az Androidhoz, az Amazon viszont megfordította a játékot és minden sallangot elvett belőle, miközben bezárta a felhasználót egy nagyon kötött rendszerbe. Itt nincsenek widgetek, nem válogathatunk témák között, alkalmazásokat is csak olyat tehetünk fel, amik az Amazon App Store-ban fellelhetőek (nincs Android Market). Szerencsére a külső forrásból telepítés lehetősége megmaradt, így ha nagyon muszáj, akkor az .apk fájlt valahová feltöltve és a böngészőből megnyitva fel tudjuk erőltetni a számunkra szükséges programokat.
Ezek szintén megjelennek az alkalmazások között a polcon, nincsenek viszont főképernyők. Rendezésre mindössze annyi lehetőség van, hogy ábécé szerint vagy a használat gyakorisága szerint listázza az elemeket a Kindle, akár alkalmazásokról, akár más tartalmakról van szó. Illetve a videóknál egy lapozható plakátkiállításban böngészhetünk. A kezdőképernyőn az utoljára indított alkalmazások és tartalomelemek előnézeti képeit pörgethetjük, ami valamelyest pótolja az Androidon megszokott kezdőképernyőt. Sőt, ha a kényelem oldaláról közelítjük meg, akkor helyettünk alakítja az éppen aktuális ikonsort.
Finom apróságok
Az Amazon előtérbe tolta a keresőt is, beállíthatjuk, hogy a saját könyvtárunkra korlátozza magát, vagy a weben kutakodjon. A saját találatoknál azt is látjuk, hogy egy könyvnek hány százalékánál járunk és a találatok instant jelennek meg a saját és a webes kereséseknél is. Nagyon menő. Mint, ahogy minden vizualizáció is. Ugyan az említett tökéletesség pusztán a redukciótól nem jött el, de az Amazon egy nagyon jó irányt jelölt ki. Az Apple alapgondolatát továbbfejlesztve, talán még egy kissé jobban zárt rendszert adott a felhasználónak, de a tartalomfogyasztást fókuszba helyezve tényleg olyan érzés a Fire-ön újságot olvasni, mintha reggel a croissant mellől kapná fel az ember a papírlapokat. A videók is onnan folytathatóak, ahol abbahagytuk őket, sőt az Amazon cloud szolgáltatás képes a médiumok fogyasztását más eszközök - pl.Kindle, okostelefon, PC, tévé - között is folyamatossá tenni. Ha hazaértünk, akkor a Fire helyett egy másik eszközön folytathatjuk a filmnézést vagy az olvasást.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Érdemes pár szót váltani a sokat vitatott Amazon Silk böngészőről is. A félig a cloudban történő renderelés felhasználóként nem észrevehető, csak ha azt figyeljük, hogyan töltődnek le az elemek egy weboldalhoz. A cloud támogatás és a helyi erőforrások mellőzése ellenére a böngésző kicsit lassú, nem hozza ugyanazt a finom görgetés érzést, mint egy iPhone vagy egy erősebb androidos okostelefon. Néhány helyen láttunk hibás megjelenítést is, illetve Magyarországról próbálgatva egyáltalán nem volt gyors a lapbetöltés sem, pedig a Silk fő előnye elvileg ez lenne a felhasználó számára.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Igaz, Amazon Prime előfizetés és amerikai IP-cím (meg bankkártya) nélkül félkarú óriás a Kindle Fire. Gyakorlatilag bárhogy hackeljük a beállításokat, az USA-n kívül nem tudunk sem alkalmazásokat vásárolni, de még az ingyeneseket sem lehet letölteni, ahogyan a videókhoz, zenékhez sem férünk hozzá. Egyedül a könyveket lehet olvasgatni, amiket a többi Kindle-re is el tudunk érni Magyarországról. Önmagában azonban Könyvolvasásra és webezésre talán kicsit túlzás megvenni ezt a tabletet még akkor is, ha az olcsóbbak közül való.
Mindig is tudtuk, hogy a jó tablet egy médiaolvasó célszerszám
Mentalitás kérdése, hogy ki mire szeretne használni egy táblagépet. A Kindle Fire nem egy menedzserkütyü, nem egy PC-helyettesítő, hanem egy kompakt médiaolvasó, amin a tartalmak mellett egyébként hatékonyan elérhetünk más funkciókat is, de a rendszert egyértelműen arra hegyezték ki, hogy az Amazontól megvásárolt filmeket, könyveket, zenéket élvezzük rajta.
A verdikt egyértelműen az, hogy a termék jó, már elsőre is, noha az Amazon a hírek szerint már dolgozik a felület csiszolásán. A termék egyelőre csak az USA-ban kapható, de januártól már az Egyesült Királyságban is elérhető lesz, Prime előfizetéssel együtt. De, hogy néhány hónap alatt a Kindle megtesz 6000 kilométert az USA-ból az Egyesült Királyságba, nem jelenti azt, hogy a maradék 1700-at is egyhamar megteszi Budapestig.