Kiszállhat a Firefox finanszírozásából a Google
November végén lejárt a Google és a Mozilla finanszírozási keretszerződése, amelynek keretében a keresőóriás gyakorlatilag egyedül pénzelte a Firefox fejlesztését. A Google Chrome sikerével irrelevánssá vált a Firefox? És mi lesz így az egyetlen valóban sikeres nyílt fejlesztésű projekttel?
Továbbra sem jelentett be megegyezést a Mozilla és a Google, így egyelőre finanszírozó nélkül áll a Firefox-projekt. A 2008-ban kötött előző keretmegállapodás három évre szólt, ennek keretében a Google a böngésző keresőmezőjének alapértelmezett szolgáltatójává vált, cserébe mintegy háromszázmillió dollárral támogatta a böngésző fejlesztését - ez letöltésenként mintegy egydolláros díjat jelentett a Google számára.
A három éves megállapodás idén november 30-án lejárt, újabb, a korábbi helyére lépő támogatási megállapodást a két szervezet továbbra sem jelentett be. Biztosat egyelőre nem tudni, így nem zárható ki az sem, hogy a felek most is tárgyalnak a folytatásról, de az sem elképzelhetetlen, hogy a Mozilla és a Google útjai elválnak. Előbbi esetben még lehet remény, hogy a Firefox fejlesztése a korábbiaknak megfelelően folyik tovább, az utóbbi azonban könnyen válságba sodorhatja a Mozillát.
A Chrome-ról szól?
Az előző egyezmény 2008-as bejelentése előtt egy hónappal a Google bemutatta saját böngészőjét, a Chrome-ot. Az akkori nyilatkozatok szerint a keresőóriás képviselői nagyon elégedetlenek voltak az akkor elérhető böngészők (köztük a Firefox) teljesítményével, mind memóriafoglalás, mind JavaScript-futtatási sebesség, mind egyéb jellemzők tekintetében. Ráadásuk a Google kifogásolta azt is, hogy a fejlesztési irány megváltoztatására tett javaslatok süket fülekre találtak a Mozillánál, a nyílt forráskódú böngésző fejlesztői nem voltak hajlandók magasabb prioritással tekinteni a teljesítményre.
Mivel a Google saját online szolgáltatásai tipikusan a böngészőn keresztül érhetőek el, ráadásul egyre komplexebb kódot futtatnak kliensoldalon, a JavaScript-teljesítmény drasztikus növelése nélkül elérhetetlennek látszott az asztali alkalmazások felhasználói élményének reális megközelítése. A Google ennek megfelelően agresszív fejlesztési célokat tűzött ki a Chrome számára - elsődleges szempont a stabilitás, az alacsony memória- és CPU-igény illetve a rendkívül gyors válaszidővel futó JavaScript-impementáció volt. Ezt a feladatot a többszálúsított futással és a V8 JavaScript-motorral sikeresen vette a Chrome - nem mellékesen pedig a böngésző a Google szolgáltatásrendszerének kiváló hordozójává vált.
A Chrome új szemléletmódja alapjaiban rázta fel a böngészőipart - hasonlóan ahhoz, ahogy a Firefox szigorú szabványtisztelete kényszerítette a versenytársakat ugyanilyen hozzáállásra. A Chrome teljesítménye megjelenésekor valóban forradalminak számított, mind az alkalmazás betöltődési sebessége, mind használat során mutatott válaszkészsége jelentősen magasabb volt a versenytársaknál. A többiek válaszlépése sem késlekedett, rövidesen minden ismert böngészőt a leggyorsabbként reklámozott készítője - az Apple-től az Operáig, a Mozillától a Microsoftig. Ezzel a Google elérte célját, függetlenül a Chrome piaci részesedésétől minden böngésző fejlesztésében kritikus fontosságúvá vált a sebesség.
A mór elmehet?
A Chrome fejlesztése mögül azonban a Google nem hátrált ki az iparági paradigmaváltás után sem, sőt: a böngésző mögé teljes saját fejlesztésű operációs rendszert készített Chrome OS néven. Ugyan a projekt a hihetetlen piaci sikernek örvendő Android mögött másodhegedűssé vált, jól mutatja, hogy a Google nagy terveket sző még a Chrome számára. Az operációs rendszerrel szerelt első netbookok már elérhetőek, a rendszer fejlesztése pedig folyamatos, bár csendes.
A nagy kérdés így az marad, hogy milyen feladat marad itt még a Mozilla számára, amelyet a Chrome segítségével a Google nem tud elérni? A Firefoxra szükség volt az Internet Explorer 6 ellenében, és a nyílt forráskódú (és fejlesztésű) böngésző mögé beállni akkor még okosabb volt mint saját projektet indítani. Az Internet Explorert (pontosabban a 6-os verzió mögötti kozervatív filozófiát) sikerült legyőzni, a Microsoftot sikerült lépésre és további fejlesztésre kényszeríteni, az alternatív böngészők pedig relevánssá váltak a piacon - a webfejlesztők ma már nem engedhetik meg maguknak, hogy csak egy böngészőre készítsenek oldalakat. A webet sikerrel felszabadították.
A Mozilla azonban szükséges szövetségesből egyre inkább versenytárssá vált a Google számára. Az alapítvány (a teljes informatikai szektorral együtt) szemet vetett a mobileszközökre is, a Firefox for Android már egyre jobban használható, ráadásul beindult a teljes, Firefox-alapú operációs rendszer fejlesztése is Boot to Gecko néven, amely az Android ellen indul majd harcba. Bár a Mozilla sok tekintetben továbbra is hű szövetségese a Google-nek (WebM formátum és a változatos HTML5 szabványok támogatásában), a két szervezet érdekei már nincsenek alapvető összhangban.
Hogyan tovább?
A Mozilla Firefox a nyílt forráskódú és nyílt irányítású fejlesztési projektek csúcsa. Sikeres, a többi hasonló felfogásban fejlesztett szoftverhez képest egészen elképesztő részesedést ért el világszerte. Azt azonban látni kell, hogy a projekt nem önfenntartó: a bevételek majdnem teljes egészét a Google-megállapodás garantálta, ezek nélkül a böngésző korábban megszokott fenntartása és fejlesztése valószínűleg ellehetetlenül. A korábban beindított Firefox with Bing kampány nyomán következtetni lehet arra, hogy a Microsoft szívesen kisegíti majd a bajba jutott fejlesztői közösséget, ezért cserébe azonban bizonyos beleszólást is követelhet a fejlesztési irányokba a kiszolgáltatott Mozillától.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Elképzelhető persze más pénzforrás is, a nagy webes jelenléttel rendelkező cégek közül soknak állhat érdekében a Mozilla támogatása - így a Facebook, vagy egyes tartalomszolgáltatók is beszállhatnak a projekt finanszírozásába. A független böngésző, mint önmagában létező termék azonban nem életképes, erre utal az Opera vergődése is. A platformban utazó gyártók, mint a Google vagy a Microsoft számára van értelme a böngésző fejlesztésének, a kisebbek számára azonban csak a felhasználói felület pénzzé tétele nyújthat érdemi bevételt. Az Opera Mini esetében ez kiválóan működik, a gyorsindító gombok eladásából a cég képes finanszírozni az asztali böngésző fejlesztését is, a gyenge minőségbiztosításon azonban látszik a norvégok forráshiánya.
Itthon is számít
A Chrome Magyarországon is hatalmas sikerszériát tudhat maga mögött - a böngésző hatalmas növekedést mutatott be a hazai piacon. Indulását követően gyakorlatilag azonnal, 2008 negyedik negyedévében megverte a Safari-t, majd egy évre rá az Operát is. A növekedés üteme azóta begyorsult, negyedévenként 2-3 százalékos részesedést gyűjtve idén október végére utolérte az Internet Explorert is. A második pozícióért azóta is nagy harc folyik, a Gemius Rankings mérései szerint a két böngésző között hétről hétre változik az állás - a piaci trendek azonban a Chrome-nak kedveznek. Érdekes módon a grafikonok szerint látszólag a Chrome növekedése az Internet Explorer rovására történt, elképzelhető azonban az is, hogy a felhasználók egy része Explorerről Firefoxra, más részük pedig Firefoxról Chrome-ra vált - és ez utóbbiak egyre többen lesznek. A két alternatív böngésző csatája tehát a hazai pályán az első helyért zajlik már, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a Google már csak az egyiket fogja támogatni.