Átok ül az európai GPS-projekten
Műszaki hiba miatt nem lőtték fel az eredetileg tervezett időpontban - csütörtök délután fél egykor - a Galileo projekt első két műholdját pályára állító űrhajót.
Egy utolsó pillanatban felfedezett műszaki hiba miatt elhalasztották annak a Szojuz-űrhajónak a kilövését, mely csütörtökön magyar idő szerint 12:34-kor startolt volna az egyenlítőhöz közeli Francia-Guyanából. Ez az űrhajó állította volna pályára az európai GPS-nek is becézett Galileo helymeghatározó műholdhálózat két első funkcionális szatellitjét - a mostani halasztás már csak apró kellemetlenség ahhoz képest, hogy az indulást eredetileg 2007-re tervezte az EU.
A kifejezetten a Szojuz űrhajóknak újonnan, félmilliárd eurós költségvetésből létrehozott guyanai kilövőállomáson a fellövés előtt három órával fedezték fel a szakemberek, hogy a rakéta harmadik fokozatának egyik üzemanyagellátó szelepe meghibásodott, ezután döntöttek a kilövés határozatlan idejű, de legalább 24 órás elhalasztásáról. Ha a hibát rövid időn belül sikerül elhárítani, az űrhajót pénteken, közép-európai idő szerint délután fél egykor indíthatják útjára.
Az Európai Űrügynökség tervei szerint a mostani két műhold pozícióba állítását további 28 szatellit kilövése és pozícionálása követi majd az elkövetkezendő években. A szakemberek úgy kalkulálnak, hogy az utolsó fellövés 2018-ban vagy 2019-ben lehet, ugyanakkor a hálózatot már korábban, akár 2014-ben is üzembe lehet majd állítani, az alapvető funkciókkal rendelkező, ingyenes navigációs szolgáltatás igénybevételéhez addira elegendő alapot nyújt majd a rendszer.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Bár a projekt nagyon sok pénzt emésztett fel, Európának stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy saját helymeghatározó rendszert építsen az Amerikai Légierő által üzemeltetett, 1994-ben indult GPS mellett. A Galileo hálózata nem mellékesen pontosabb lesz, és a civil felhasználás mellett éppúgy használhatják majd katonai és kereskedelmi célokra.
A Galileo létrehozásába eddig 3 milliárd eurót öltek, a fejlesztési szakasz ebből 560 millió eurót emésztett fel, a telepítés pedig 2,4 milliárdba került. Az Európai Bizottság 2014-2020 között évente egymilliárd eurót szán a rendszer bővítésére és működtetésére. Az uniós tagországok tavasszal jelezték a Bizottságnak, hogy elegük van abból, hogy a Galileo projekt költségei egyre nagyobbra nőnek, miközben az indulási időpont egyre kijjebb tolódik. Az Európai Bizottság végül 500 millió euróval mérsékelte a projekt következő 7 évének költségvetési keretét.