Valósághű robotmozgások
A párhuzamos adatfeldolgozás hasonló hatással lehet a vezérlőrendszerekre, mint a központi processzorokra - nagyban meggyorsíthatja a működést. Ez a fő tanulsága annak a projektnek, melyet a Johns Hopkins egyetemen végeztek, és melynek célja a robotok mozgásának decentralizált irányítása, ezáltal a jelenleginél valósághűbb mozgást hozva létre.
A projektet az a felismerés inspirálta, hogy az idegrendszer a mozgással kapcsolatos feladatokat hasonlóképpen elosztva oldja meg, mondta el Ralph Etienne-Cummings professzor, aki elosztott robotrendszerek fejlesztésével, élethű mozgások megvalósításával foglalkozik.
A kutatók elképzelése szerint az agy több, összekapcsolt processzorral modellezhető. Ezek mindegyike egy-egy agyterület feladatát látja el. Gyakorlati megvalósításként ezeket az áramköröket alacsony fogyasztású chipek jelentik.
Etienne-Cummings szerint a pontos biológiai működés modellezésére nincs szükség a tervezéshez. A cél inkább az elosztott rendszerek, a biológiai szemlélet bevezetése.
A robotok tervezésekor nemcsak a meglévő rendszerek felváltásán kell gondolkodni, hanem az egyre bővülő felhasználási területek igényeivel is. Figyelembe kell venni orvosi alkalmazásokat, például művégtagok vezérlését, illetve egyre inkább teret hódítanak a szórakoztató robotok. Utóbbira jó példa a Sony Aibo nevű robotkutyája, mely rendkívüli népszerűségre tett szert a vásárlók körében.
A szem és fül ideghálózatának modellezésében jelentős előrehaladás történt eddig is, a mozgásvezérlés területe az utóbbi időkben egy kicsit elmaradt az élvonaltól.
Az Iguana Robotics mérnökeivel együttműködve Etienne-Cummings olyan biometrikus chipet tervezett, mely különféle robotvezérlési feladatokra fogható be. A Central Pattern Generator (CPG) például művégtagokhoz tud előállítani biológiailag valósághű jeleket. A chip "mellesleg" képes arra is, hogy az érzékelőkről érkező jeleket valós időben dolgozza fel, és azoknak megfelelően módosítsa a kezelt eszköz mozgását, igazodva a környezeti hatásokhoz, vagy például a járás-futás sebességváltozásokhoz.
A projektet az a felismerés inspirálta, hogy az idegrendszer a mozgással kapcsolatos feladatokat hasonlóképpen elosztva oldja meg, mondta el Ralph Etienne-Cummings professzor, aki elosztott robotrendszerek fejlesztésével, élethű mozgások megvalósításával foglalkozik.
A kutatók elképzelése szerint az agy több, összekapcsolt processzorral modellezhető. Ezek mindegyike egy-egy agyterület feladatát látja el. Gyakorlati megvalósításként ezeket az áramköröket alacsony fogyasztású chipek jelentik.
Etienne-Cummings szerint a pontos biológiai működés modellezésére nincs szükség a tervezéshez. A cél inkább az elosztott rendszerek, a biológiai szemlélet bevezetése.
A robotok tervezésekor nemcsak a meglévő rendszerek felváltásán kell gondolkodni, hanem az egyre bővülő felhasználási területek igényeivel is. Figyelembe kell venni orvosi alkalmazásokat, például művégtagok vezérlését, illetve egyre inkább teret hódítanak a szórakoztató robotok. Utóbbira jó példa a Sony Aibo nevű robotkutyája, mely rendkívüli népszerűségre tett szert a vásárlók körében.
A szem és fül ideghálózatának modellezésében jelentős előrehaladás történt eddig is, a mozgásvezérlés területe az utóbbi időkben egy kicsit elmaradt az élvonaltól.
Az Iguana Robotics mérnökeivel együttműködve Etienne-Cummings olyan biometrikus chipet tervezett, mely különféle robotvezérlési feladatokra fogható be. A Central Pattern Generator (CPG) például művégtagokhoz tud előállítani biológiailag valósághű jeleket. A chip "mellesleg" képes arra is, hogy az érzékelőkről érkező jeleket valós időben dolgozza fel, és azoknak megfelelően módosítsa a kezelt eszköz mozgását, igazodva a környezeti hatásokhoz, vagy például a járás-futás sebességváltozásokhoz.