Japán államosítja az LCD-gyártást
Japan Display néven egyesíti LCD-gyártó üzletágát a Sony, a Hitachi és a Toshiba . A vállalatban a japán kormány is komoly szerepet vállal, az üzlettől a kutatás-fejlesztés összehangolását és a versenyképesség növelését várják.
A Sony, a Toshiba és a Hitachi leválasztja és egyesíti LCD-üzletágát a Bloomberg értesülései szerint. A nyár eleje óta pletykált ügylet szerint a japán állam jelentős tőkeinjekciót adna az összevont gyáraknak, így azok versenyképesebbek lehetnek a dél-koreai és tajvani versenytársakkal szemben. Az új vállalat egy állami szerv 70 százalékos tulajdonában lesz, ennek fejében a kormány 2,6 milliárd dollárnyi befektetést apportál. A maradék 30 százalékon pedig a három korábbi tulajdonos osztozik, egyenlő arányban. Az állami tulajdonhányad az Innovation Network Corporation of Japan kezelésében lesz, így a japán nemzeti befektetési alap irányítja az új konglomerátumot. Érdekes módon a közös vállalatból kimaradt a Sharp és a Panasonic, ők egyelőre köszönik, nem kívánnak lemondani a saját gyártásról.
Japan Display
A nemes egyszerűséggel csak Japan Display KK néven megalakuló új vállalat jelentős piaci pozíciókkal fog majd rendelkezni. Ugyan a nagyobb, tévékbe és monitorokba szánt nagyobb méretű folyadékkristály-kijelzők terén a dél-koreai és tajvani cégek már dominálnak, a Japan Display a mobiltelefonokba, kamerákba és fényképezőgépekbe szánt kisebb kijelzők terén a világ legnagyobb gyártója lesz. Ez a szegmens pedig az okostelefonok egyre gyorsabb ütemű elterjedésének köszönhetően hatalmas növekedéssel kecsegtet, miközben a terület profitábilisabb, mint a tévé-méretű paneleké.
A Bloomberg számításai szerint tavaly a Sony, a Toshiba és a Hitachi együtt mintegy 22 százalékát adta a 9 hüvelykesnél kisebb, kis és közepes méretű LCD-kijelzők piacának. Ezzel szemben a Sharp részesedése 15 százalékot, a Samsungé és a Chi Mei-é pedig 12 százalékot tett ki. A szegmens kilátásai kiválóak, az eladások az év folyamán várhatóan 22 százalékkal, 24 milliárd dollárra emelkednek.
A Japan Display tulajdoni megoszlása alapján a három gyártó fejenként 370 millió dollárért cserébe mondott le LCD-részlegéről. Ez meglehetősen alacsony összegnek számít, a Sony LCD-gyártó üzletága például mintegy 2,5 milliárd dolláros évi forgalommal bírt, 130 millió dolláros befektetésigény és 71 millió dolláros veszteség mellett. A Hitachi 2 milliárd dolláros forgalom mellett 32 milliós veszteséget csinált. Az egyedüli nyereséges cég a Toshiba, ők kegyetlen költséglefaragás és a befektetések visszatartása után tudtak 2,9 milliárdos forgalom mellett 130 millió dolláros nyereséget termelni. A gyártók azonban már évek óta küzdenek a gyártás nyereségessé tételével, az eladási ár ilyen alacsony volta arra utal, hogy kilátástalannak érzik ezt a küzdelmet. A kiszivárgó híreknek a befektetők különösebben nem örvendtek, a Sony 1,8, a Toshiba 2,4 százalékot esett a tokiói tőzsdén, a Hitachi fél százalékot emelkedett a hírre.
Minisztériumi innovációs hálózat
Az Innovation Network Corporation of Japan (INCJ) 2009 júliusában jött létre a japán ipari és gazdasági minisztérium kezdeményezésére. A nemzeti befektetési alapként üzemelő INCJ mintegy 9 milliárd dolláros tőkével rendelkezik, legfontosabb célja az egymással versengő japán vállalatok összefogása olyan piacokon, ahol a külföldi versenytársak ellen inkább ez a stratégia hasznosabb.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A japán vállalatok eddig hagyományosan házon belül végezték a kutatás-fejlesztést, az eredményeket pedig féltve őrizték a versenytársak elől. A japán gazdasági minisztérium szerint azonban ez a gyakorlat súlyosan korlátozta a vállalatok versenyképességét, ugyanis a redundáns és párhuzamos kutatások miatt komoly többletköltségek keletkeztek. A helyzetet súlyosbította, hogy a gyártók agresszíven versengtek a nyersanyagokért és a beszállítókért is, a gyártási volumen pedig az elosztott termelés miatt az ideálisnál alacsonyabb maradt.
A 2,6 milliárd dolláros befektetést a Japan Display elsősorban a gyártósorok modernizálására fordítja majd, a nyereségességre törekvő gyártók ugyanis sok esetben lemondtak az ilyen befektetésekről, a gyárak pedig ennek megfelelően kissé elavultak. A pénz egy részét azonban külső emberek bevonására is fordítják, akikre majd a három részegység összevonása hárul, illetve annak kitalálása, hogy hogyan működhet az új konglomerátum hatékonyabban, mint eddig.
Kemény marad
Az LCD-gyártás tipikusan magas tőkeigényű és magas kutatás-fejlesztési költségekkel rendelkező iparág, amely mára megérett a konszolidációra. A nagy versenytárs tajvani gyártók már megkezdték az egyesülést, a Chi Mei és az Innolux már tavaly egyesült, az AU Optronics pedig még 2006-ban szippantotta be a Quanta kijlezőgyártását. A tajvani gyártók mellett a dél-koreai Samsung és az LG Display is erős versenyt diktál, ez utóbbi azonban maga is komoly pénzügyi gondokkal küzd.
A tavaszra felálló Japan Display-nek így a jövőben rendkívül kemény versenyben kell majd helytállnia. A japán állami beavatkozás nyomán azonban az anyavállalatok válláról lekerül ez a teher, így versenyképesebbek lehetnek más piacokon. A Sony például már bejelentette, hogy jelentős befektetésekre készül a CMOS-érzékelőket készítő gyáraiban, és fokozza félvezetőipari beruházásait.