Telenor Hipernet - szuper-3G, budapestieknek

A mobilszolgáltatók sebességhajhászása nem új keletű jelenség - amellett, hogy az adathálózatok kapacitását törvényszerűen növelni kell időnként, újabban a PR és a marketing is egyre több lehetőséget lát a műszaki fejlesztések fennkölt hirdetésében. Az év első fele a Magyar Telekom (T-Mobile) és a Vodafone csatározásáról szólt sávszélesség-fronton, egészen addig, amíg mindenki meglepetésére a sokak által lesajnált Telenor hirtelen bejelentette, 42 Mbps elméleti sávszélességet kínáló 3G-s hálózatot épített ki Budapesten és környékén.

A hirtelen fordulat azért nem minden előzmény nélküli, és semmiképpen sem egyik napról a másikra történő eseményekre vezethető vissza: A norvég tulajdonú mobilcég pont egy éve közölte, hogy teljes hálózatmodernizációba kezd, melyhez egy addig itthon jobbára ismeretlen kínai gyártót, a ZTE-t választotta partneréül. A hálózati komponensek cseréje idén év elején kezdődött, és bár eleinte egyáltalán nem volt zökkenőmentes, ma már nagyobb fennakadások nélkül halad. A Telenor SDR-kompatibilis, vagyis szoftveresen konfigurálható rádiós berendezéseket rendelt a ZTE-től, majd a szerelési munkálatokat, illetve az átviteltechnika bővítését követően egy verőfényes augusztusi napon, jól megkoreografált marketingkampány kíséretében csaknem 600 bázisállomásnál bekapcsolta a legmodernebb HSPA+ rádiós adatátviteli technológiát.

3G, csúcsra járatva

A konfigurációs folyamat után az érintett bázisállomások rádiós és átviteltechnikai oldalon a korábbi adatáteresztő sebességük többszörösére gyorsultak. A HSPA+ technológia két 5 MHz-es csatorna összekapcsolásával elméletileg 42 Mbps letöltési sávszélességet ígér - ezt, vagyis az úgynevezett dual carrier (kétszeres vivő) HSPA+ rendszert vezette be más országokban tucatnyi szolgáltató (így például az amerikai T-Mobile) is a 3G-s hálózat maximális felgyorsítása érdekében. Ez a szint egyébként jelenleg nagyjából a HSxPA-technológiákkal elérhető maximális adatátviteli sávszélesség, ennél nagyobb tempót már csak több antenna irányba pozicionálásával (MIMO) lehet kisajtolni a hálózatból. A kétszeres vivő használata emellett nem csak a HSPA kompatibilis eszközök által a gyakorlatban elérhető maximális sávszélességre van jótékony hatással, hanem a régebbi terminálokkal is nagyobb sebesség érhető el egy ilyen hálózaton.

Mivel nagyon érdekelt minket, hogy mit tud a gyakorlatban a Telenor Hipernetnek keresztelt hálózata (kíváncsiak vagyunk, ha a mobilnet az LTE technológiának köszönhetően tovább gyorsul, hová fokozzák az elnevezést a marketingesek), ezért amint lehetőségünk adódott rá, kértünk egy modemet és egy SIM-et a szolgáltatótól pár nap próba erejéig. A Hipernet szolgáltatás egyébként a Telenor első olyan mobilnet-szolgáltatása, mely sávszélesség alapján szegmentál, mi egy olyan előfizetést próbálhattunk ki, ahol elvileg nincs a sávszélesség korlátozva, vagyis minden éppen rendelkezésre álló kapacitás kihasználható a díjcsomaggal.

A SIM mellé Hipernet-kompatibilis modemet is kaptunk, a hálózati komponenseket is szállító ZTE MF680 típusú eszköze a DC-HSPA+ technológia segítségével elméletileg 42 Mbps letöltési és 5,76 Mbps feltöltési sávszélességet ér el. Persze mindez a gyakorlatban valószínűleg soha nem lesz megközelíthető ezzel a technológiával, a rádiós vételi körülmények, az adótól való távolság, a cella zsúfoltsága mind-mind befolyásoló tényező, nem beszélve arról, hogy az mobilnet-hálózaton a technológia sajátosságaiból eredően nem csak hasznos adat közlekedik.

^{A budapesti Hipernet-lefedettség
Forrás: Telenor}

A Telenor Hipernetről a beharangozóban is azt feltételeztük, hogy képes vállalható alternatívája lenni egy vezetékes kapcsolatnak. A teszt egy hete alatt többek közt egy asztali PC-t tápláltunk a DC-HSPA+ modemen keresztül és megvizsgáltuk a megabitekben és ezredmásodpercekben nem kifejezhető szubjektív élményt is. Bármely más mobilkapcsolathoz viszonyítva a Hipernet folyamatos, gyors letöltési és oldalbetöltési élményt adott. Az alacsony pingnek köszönhetően a weboldalak pörgősen töltődnek be, az adott helyszínen tapasztalható, általában 8 Mbps feletti valós letöltési érték miatt pedig a streaming videó és zene sem okoz problémát, akkor sem, ha egy HD YouTube videóról beszélünk.

Ugrálva hasít a letöltés

Az egyetlen komoly hátránya a rendszernek, a stabilitás hiánya. Nem arról van szó, hogy bármikor is megszakadt volna a kapcsolat, hanem az éppen elérhető kapacitás maximuma ingadozott erősen. Az otthoni környezetbe telepített teszthelyszínen a körülbelül 50 sebességmérés során a legnagyobb valós letöltési sebesség 20 Mbps, a legkisebb 1 Mbps volt. Illetve főként az esti csúcsidőben előfordultak kisebb megakadások is. A feltöltési sebesség viszont a tapasztalatok szerint stabilabb, 1-4 Mbps között változik. Kiválóan működtek a letöltések is, akár FTP, akár Bittorrent kapcsolatról volt szó. Ez utóbbival másodpercenként 1,6-2,2 megabájt adatot tudtunk áthozni a mobilhálózaton (az alábbi ábra egy 25 perces letöltés sebességeit mutatja). A grafikon teteje 18 Mbps, a legalsó érték 12 Mbps, a letöltést nem zavarta semmi egyéb forgalom, a forrás sebessége pedig nagyságrendekkel-e felett van, így pontos képet kaphattunk a Hipernet képességeiről.

Az online játékban közepes, de még vállalható teljesítményt nyújtott a Hipernet. Az átlagosan 40-80 ezredmásodperces ping a legtöbb online játékhoz még elmegy, World of Warcrafthoz megfelel, de egy hardcore FPS játékos valószínűleg elégedetlen lenne. Ha nem a játék alatt észlelhető 2-4 tizedmásodperces késés miatt, akkor a néha meglepetésszerűen megjelenő akadások miatt. A tapasztalat az, hogy a Hipernet tényleg alkalmas egy otthoni vezetékes kapcsolat kiváltására, amennyiben egy DSL-típusú kapcsolatról beszélünk. Azt meg is előzi sok szempontból, de a kábelnetes és optikai megoldásokkal nem egy súlycsoport.

Szintetikus tesztek

A Telenor egyelőre csak Budapesten és környékén bővítette hálózatát az új technológiával, így a mi méréseink is a fővárosra koncentráltak, azon belül is szúrópróba szerűen választottunk ki hat helyszínt, anélkül, hogy előtte akár csak egy pillantást vetettünk volna a lefedettségi térképre. Méréseinket a bárki által elérhető webes sebességmérő felület, az Ookla speedtestjével végeztük, a kapott eredmények hangsúlyozottan nem reprezentatív értékek, ugyanakkor szerintünk megfelelő képet adnak arról, hogy jelenleg mit lehet kisajtolni a 3G-s hálózatok csúcstechnológiájából a magyarországi Telenornál.

A letöltési sebességeket tekintve a különböző mérési helyszíneink jelentős szórást mutattak - a Belvárosban nem volt ritka a tartós, 17 Mbps sávszélességű downlink, pozitív meglepetés ugyanakkor, hogy Budapest külvárosában, épületen belül sem volt sokkal rosszabb a letöltési érték, mint a városközpontban. A Hipernettel a legrosszabb letöltési értékeket a Városligetben mértük, de itt sem esett 5 Mbps alá az átlagsebesség.

A feltöltési sebességek tekintetében valamivel egységesebb képet kaptunk, jóllehet a maximálisan elérhető elméleti érték (5 Mbps) itt sem volt meg. A feltöltési átlag jellemzően 2,5-3 Mbps közt mozgott a különböző helyszíneken, ami a HSUPA feltöltési oldalnak megfelelő érték, a letöltési sebesség növelésére koncentráló DC-HSPA+ technológia itt voltaképpen nem nyújt különösebb pluszt.

A hálózatmodernizáció (nem csak a Telenornál) együtt jár a maghálózati komponensek, és a mikrós átviteli rendszerek cseréjével is, ezzel együtt a teljes hálózat IP-alapokra helyezésével. Ez egyértelműen jótékony hatást gyakorol a válaszidőre, vagyis a pingre, ami minden mérésnél 60 milliszekundum alatt marad, bizonyos esetekben pedig elérte a 20-as tartományt is. Ez már a vezetékes hálózatok válaszidő-szintje, igaz, a mobilinternetnél a ping a technológiai korlátokból fakadóan nem tartható olyan konstans szinten, mint a vezetékes hálózatoknál (a legjobb példa erre a Csörsz utcában, szabad téren végzett mérés, itt mértük a leglassabb és a leggyorsabb válaszidőt).

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Számunkra a rövid, nem reprezentatív mérési sorozat mindenképpen kettős tanulsággal szolgál. Egyrészt a mért értékekből jól látható, hogy valós körülmények közepette a 42 Mbps sávszélességűnek hirdetett Hipernet a marketing által hangoztatott elméleti sebesség felét sem tudta elérni, egyetlen esetben sem. Másfelől viszont mindeddig egyetlen hazai mobilszolgáltató esetében sem mértünk még ilyen kiterjedt területen ilyen magas letöltési értékeket, mint a Telenor Hipernet hálózatán.

Ami azt illeti, DC-HSPA+ hálózata más szolgáltatónak nincs is az országban, vagyis szinte nincs, a Vodafone Magyarország ugyanis Balatonfüredet lefedte ezzel a technológiával, a T-Mobile pedig 21 Mbps sávszélességű HSPA+ technológiára fejlesztett tovább országszerte néhány száz bázisállomást. Hogy meggyőződjünk róla, mire képes a piros szolgáltató a Telenornál is alkalmazott technológiával, egy DC-HSPA+ modemmel felvértezve elutaztunk a balatoni településre egy rövid utószezoni mérésre.

Mit tudnak a többiek?

A Vodafone mobilinternet-szolgáltatása a három füredi helyszín (yachtkikötő, Tesco parkoló, Annabella hotel parkoló) egyikén sem tudta azt a sávszélességet biztosítani, amire a Hipernet legjobb esetben képes Budapesten, pedig egy alkalommal direkt az adótól alig száz méterre ültünk le egy padra méréseket végezni. A Vodafone-os mérnökök számára azért öröm az ürömben, hogy a Telenor hálózata egyes mérési pontokon ugyanolyan adóelhelyezéssel az EDGE technológiát is megszégyenítő sebességet tudott csak magából kipréselni  - egyelőre tehát Budapesten kívül nem sok hasznát lehet venni a szupergyors modemnek és a prémium előfizetésnek. A rögtönzött balatonfüredi hármas tesztben egyébként a T-Mobile hálózata is derekasan helytállt, többnyire a Vodafone-nal fej-fej melletti teljesítményt elérve.

Bár a Hipernetből vidéken egyelőre tehát legjobb esetben a "net" állt a Telenor hálózatára, a Budapesten tapasztalható sebességértékek láttán mindenképpen elégedetten bólinthatunk - legalábbis egyelőre. Mindebből következik, hogy a legfontosabb tapasztalati kérdésre, miszerint a Hipernet kiváltja-e vezetékes internetet, a felhasználók 95 százalékának szempontjait figyelembe véve, igennel kell válaszoljunk.

Az is tény, hogy a Telenor most - legalábbis a budapestiek számára - lépéselőnybe került, mindez pedig alighanem gyors válaszra ösztönzi a versenytársakat. Hiperizgalmas lesz az év hátralévő része.