Szabadalmakkal erősít a Google
Nem ül tétlenül a Google, amíg a versenytársak szabadalmi perekben szedik szét az Android mobilos operációs rendszert. Ellenlépésként a keresőóriás elkezdte felépíteni saját szabadalmi portfólióját - hallgatólagosan támogatva a rendszert
Több mint ezer szabadalmat vásárolt a Google az IBM-től május elején - jelentette be a keresőóriás. A vásárolt szabadalmak között van hardveres és szoftveres megoldásokkal kapcsolatos is, a lapkagyártástól az objektum-orientált programozásig, a relációs adatbázisoktól az üzleti folyamatokig. Az amerikai Szabadalmi- és Védjegyhivatal (USPTO) felé eljuttatott értesítés szerint az IBM 1030 szabadalom tulajdonjogát ruházta át a Google-ra. A vállalat ezzel közel megtriplázta szabadalmai számát, év elején még csak 600, elsősorban kereséssel kapcsolatos joggal rendelkezett.
A keresőóriás nem áll le a vásárlásokkal, belsős információk szerint tárgyalásokat folytat az InterDigital Communications hatalmas portfóliójának megvásárlásáról. Érdekesség, hogy júniusban a Nortel-portfólió több mint 6000 szabadalmáért folytatott árverésen a Google 4,5 milliárd dollárra tornázta fel az árat, amelyet aztán a versenytársak fizettek ki. A lépés arra utal, hogy a Google nem tulajdonít elegendő erőt az IBM-től megszerzett szabadalmaknak, és további vásárlások szükségét érzi - ez nem is csoda, az Androiddal szemben felvonult cégek sorát látva (Apple, Microsoft, Nokia) érhető, hogy minél erősebb ellenportfóliót szeretne.
A rendszer része
Azzal, hogy a Google elkezdett aktívan fektetni a szabadalmak birtoklásába, érdekeltté vált a fennálló rendszer fenntartásában. Amíg a vállalat külső szereplőnek számított az amerikai szabadalmi rendszerrel szemben, a szabadalomellenes körök joggal bíztak abban, hogy a Google komoly lobbierőt fordít a szabadalmi rendszer gyökeres átalakítására. A vállalat azonban valószínűleg belátta, hogy a jelenlegi szabadalmi rendszer túlságosan beágyazódott a teljes amerikai gazdaságba - erre épül mára a gyógyszergyártástól fogva az informatikán át számos iparág. A szabadalmak az amerikai gazdaságban ennek megfelelően valódi értéknek számítanak, amelyet a vállalatok kutatás-fejlesztés során hoznak létre és biztosítják magukat a piacokra újonnan belépőkkel szemben. A rendszer innovációgátló hatása vitathatatlan, azonban a milliárdokat szabadalmakra költő vállalatok foggal-körömmel védik a megélhetésük zálogának tartott szellemi tulajdont
A Google az Android elleni szabadalomjogi össztűzben valószínűleg felismerte, hogy egy új, domináns operációs rendszer létrehozásának egyéb költségei is lesznek mint a szoftverfejlesztés. Erre utal, hogy a vállalat a kiszivárgó értesülések szerint mintegy 4 milliárd dollárt ajánlott a Nortel szabadalompakkjáért - amely végül 4,5 milliárdért az Apple-Microsoft-RIM csoporté lett. Hogy a Google csak felverni akarta-e a szabadalmak árát, vagy valóban meg akarta azokat vásárolni, valószínűleg sosem derül ki, tény azonban, hogy a keresőóriás mára aktívan keresi a megvásárolható értékes szabadalmakat, amelyekkel védőernyőt építhet az Android fölé. Ahogy azt a HWSW korábban részletesen leírta, az amerikai nagyvállalatok elsősorban az egymás elleni védekezésre használják a szabadalmaikat, azonban az ilyen hatalmas portfóliók kiváló támadóeszközt nyújtanak a piacokra újonnan belépő szereplők ellen is.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Azzal, hogy a Google elkezdett dollármilliókat fektetni a saját szabadalomportfólió kialakításába, valószínűleg alábbhagy a rendszer megdöntésére irányuló lobbihadjárat is, ami a szabadalmak törvényi szabályozásának hosszútávú beragadását fogja jelenteni. Mint ismeretes, az európai és amerikai szabadalomfelfogás között hatalmas rés tátong, Európában részletesen igazolni kell a levédetni kívánt megoldás egyediségét és újdonságát, Amerikában gyakorlatilag bármilyen ötletet le lehet védeni, a szabadalmak érdemi felülvizsgálatára majd a később sorra kerülő perekben kerülhet sor. A rendszer hatalmas hibáját az adja, hogy a legtöbb kis- és középvállalat számára ezek a perek egyszerűen túl drágák, a legtöbb szereplő számára egyszerűbb (és jóval olcsóbb) a kiegyezés, mint a hosszas perek finanszírozása.
Ellentámadás
A Google most megszerzett szabadalmai hamar a jogi csatározások részei lehetnek. Az Oracle által az Android ellen indított perben ugyanis a Google most megszerzett jogai alapján ellenkeresettel élhet, aminek fényében csökkenhet a Google-ra kiszabott kártérítés összege, és keresztlicencelési szerződés megkötésére szoríthatja az Oracle-t. Esélyes ugyanakkor egy másik kimenetel is, a Larry Ellison vezette cég rendelkezésére ugyanis több mint 20 000 szabadalom áll, tehát a Google ellen akár gigantikus méretű ellencsapást is indíthat.
Az Android platform védelme kissé komplexebb erőfeszítést igényel, a Google-nak ugyanis legalább ideiglenesen át kell engednie az ellenkeresetre lehetőséget adó szabadalmakat a beperelt gyártópartnereinek (HTC, Motorola, Samsung). Feltételezhetően a szabadalmak peres felhasználást követően visszaszállnának a Google-ra, a későbbi újrafelhasználás érdekében. Másik megoldás lehet egy szabadalomfórum felállítása, ahová a különböző androidos gyártók és maga a Google beviszik releváns szabadalmaikat, ez azonban a mai laza szövetségnél szorosabb együttműködést követelne meg a szereplők között.