Sávszélesség-korláttal az illegális letöltés ellen
Az Egyesült Államokban is egyre kínosabbá válhat az illegális letöltés, hamarosan maguk az internetszolgáltatók lesznek kötelesek kezelni előfizetőiket, egyre erősebb figyelmeztetéseket kapnak a felhasználók minden egyes jogsértés után. Az amerikaiaknak viszont legalább van alternatívájuk, számtalan legális online forrásból juthatnak videókhoz, filmekhez és zenéhez is.
A Copyright Alert System a nagyobb filmstúdiók, lemezkiadók és internetszolgáltatók összefogásával jött létre, erős politikai nyomásra. A szolgáltatók megegyeztek egy módszertanban, ami alapján azonosítják az illegálisan terjesztett, jogvédett tartalmakat. Az észlelés után az internetszolgáltató értesíti a felhasználót arról, hogy tiltott vizekre tévedt, majd amennyiben a tevékenység továbbra is fennáll, akkor fokozatosan egyre keményebb lépések jönnek, például a sávszélesség korlátozása.
A média és a telekommunikációs cégek közt létrejövő együttműködés egy furcsa, új szemléletet tükröz. Eddig a kiadók az illegális letöltés támogatásának vádjával piszkálták folyamatosan az internetszolgáltatókat, amelyek a netsemlegesség, illetve a személyes adatok védelmének nevében hallani sem akartak semmilyen beavatkozásról, bár valószínűleg inkább a kényelmetlenség, a felhasználók haragja és a plusz költségek zavarták a szolgáltatókat. Franciaországban korábban már elfogadtak egy hasonló törvényt, ott három lépcsőben lehet eljutni az első figyelmeztetéstől az éves netmegvonásig.
Az USA nem Franciaország
A médiacégek viszont egyre komolyabb erőfeszítéseket tettek és folyamatosan nyomás alatt tartották az elmúlt években az internetszolgáltatókat, de néhány esetben még a hardvergyártókat is, amiatt, hogy szemet hunynak afelett, hogy a felhasználók a szolgáltatásaikat és eszközeiket illegális fájlcserére használják. A mérleg nyelvét valószínűleg az billentette át, hogy az egyre jobb minőségű és egyre több ember által kívánt tartalom mozgatása komoly sávszélességet emészt fel, ami már maguknak a szolgáltatóknak is fáj. A Fehér Ház által a tartalomgyártók lobbija nyomán összehozott egyezmény megtörte a szolgáltatók ellenállását, washingtoni források szerint azzal, hogy kilátásba helyezte a rendszer törvényes alapokra helyezését.
A bigott francia szemlélethez képest az Egyesült Államokban konstruktívabb elveket próbálnak előre tolni. Cary Sherman, a lemezkiadókat tömörítő RIAA elnöke egy interjúban azt nyilatkozta, hogy nem az online kalózkodás felszámolása a cél, hanem az eseti letöltögetők elriasztása az illegális forrásoktól és a fizetős, fenntartható rendszerek felé való terelés. Sherman szerint azzal lehet a leglátványosabb eredményeket elérni, ha sok eseti jogsértőt sikerül legális vásárlóvá konvertálni, s nem azzal, ha a legnotóriusabb felhasználói réteget üldözik.
A felállítandó rendszer, ami elméletileg már 2011 vége előtt üzemelni fog, nem kötelezi a szolgáltatót arra, hogy monitorozza a felhasználók forgalmát. Ehelyett a RIAA és MPAA szerződéses partnerei vizsgálják majd a fájlcsere hálózatokat egy speciális szoftverrel, s azonosítják az egyedi felhasználókat, akik illegális megosztás résztvevői. A felhasználó kideríthető neve, IP-címe és egyéb adatai mellett a megosztott fájl részletei is bekerülnek egy listába, amit az internetszolgáltatók felé továbbítanak.
Egyre erősebb üzenetek
Az együttműködő ISP-k első és második alkalommal emailben figyelmeztetik előfizetőjüket arról, hogy illegális fájlcsere gyanújába keveredett - a harmadik és negyedik alkalommal még szintén figyelmeztetik a felhasználót, de már olyan módon, ahol van visszajelzés az üzenet kézhezvételéről. Az ötödik és hatodik fokozatban pedig már szóba kerülhet a sávszélesség csökkentése, illetve a szolgáltatás felfüggesztése addig, amíg az előfizető kapcsolatba nem lép a szolgáltatóval.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A visszaeső warezolókat a szolgáltató egy oktató weboldalra irányítja, ahol elmélyülhetnek a legális tartalomdisztribúció elméleteiben, lelkiismeret-furdalást okozhatnak maguknak. A kiadók és az ISP-k közti megállapodás értelmében viszont a szórakoztatóipari cégek és azok képviselői soha, semmilyen esetben nem juthatnak hozzá az előfizetők adataihoz, a felhasználónak pedig mindig van lehetősége “fellebbezni”, azaz bizonyíthatják, ha tévesen kerültek fel a listára.
A szolgáltatók közül a legtöbben még azt a kitételt is megtagadják, aminek értelmében teljesen fel lehetne függeszteni a renitens felhasználók internetelérését. A Comcast szóvivője azt mondta, hogy jelenleg nem képzelhető el, hogy megvonják az internetszolgáltatást bármely előfizetőtől emiatt a megállapodás miatt.
Nincs terror
A RIAA elnökének megjegyzését, miszerint tényleg csak az edukáció a cél, mi sem bizonyítja jobban, hogy a nyolcadik felszólítás után véget érnek a retorziók. Ha az érintett felhasználó az elterelési programot végigjárja, azaz elolvassa, megnézi az oktató és felvilágosító tartalmakat, meghallgatja a szolgáltatója által közvetített feddést, de még mindig ragaszkodik az illegális fájlcseréhez, akkor békén hagyják. “Nem tudunk mit kezdeni a hardcore jogsértőkkel” - mondja Sherman, majd hozzáteszi, hogy ezzel a programmal nem is ezen emberek viselkedését akarják megváltoztatni.
Igaz, a nyájasság csak erre a programra vonatkozik, ugyanis a RIAA még mindig nem döntötte el, hogy folytatja-e a pereket a 35 ezer amerikai ellen, akiket 2003 és 2008 között kaptak rajta illegális letöltésen. Előfordulhat, hogy ez a megállapodás egyben egy paradigmaváltás is az amerikai kiadóknál, de hivatalos döntés még nem született arról, hogy a korábban felfüggesztett ügyeket újraélesztik-e.
Az eltereléses művelet vitorlájába az is befoghatja a szelet, hogy az Egyesült Államokban a legális digitális tartalomboltoknak köszönhetően az elmúlt években érezhetően csökkent a zenei warez, igaz a filmes piacon még egyre növekvő probléma az illegális letöltés - bár a legális alternatívák csak 1-2 éve kezdtek el határozottabban megkapaszkodni a piacon.
Fájni fog?
Pedig bizonyára érdemes lenne okulni a zenei piacból, ami a digitális terjesztés szempontjából már egy érettebb korszakba lépett, mint a mozgóképes vagy éppen az e-könyv piac. A megállapodás szkeptikusai, emberi jogi szervezetek azért aggódnak, hogy ezzel az egyelőre enyhe megállapodással is már sérülnek a felhasználók jogai, 1-2 év múlva pedig a kiadók lobbija erősebb nyomást gyakorol majd az ISP-kre és komolyabb szankciókat vár el.