Mobilszolgáltató lenne a BTel
Negyedik mobilszolgáltatóvá válna a Business Telecom Kft. A száz százalékban magyar tulajdonú vállalat eltökélt szándéka, hogy valamilyen üzleti modell mentén a három nagy mobilszolgáltató piaci konkurensévé váljon.
A Business Telecom (BTel) mai sajtóközleményével kinyilvánította azt a célját, hogy negyedik szolgáltatói licenccel vagy virtuális szolgáltatóként (MVNO) a mobilpiacra lépve teljes csomagokat kínálhasson. A cég ehhez már tavaly megteremtette az alapokat, amikor a Vodafone nagykereskedelmi partnereként mobilinternet-szolgáltatás értékesítésébe kezdett - Takács Krisztián, a vállalat ügyvezetője a HWSW-nek elmondta, a cég most elsősorban a hangpiac felé kíván nyitni a portfólió kiteljesítése érdekében.
Bizonytalan forgatókönyvek
Egyelőre kérdéses azonban, hogy erre lesz-e egyáltalán lehetősége a tőzsdére készülő vállalatnak, illetve milyen formában tudja esetlegesen bevezetni az újabb mobilszolgáltatásokat a kínálatba. A háromszereplős mobilpiac bővítése többféleképpen lehetséges, a legkézenfekvőbb forgatókönyvnek az látszik, hogy az állam által kiírt frekvenciatenderen, vagy aukción frekvenciát szerez az új szereplő, emellett az infrastruktúra viszontbérlése, valamint a virtuális mobilszolgáltató (MVNO) konstrukció megjelenése révén is bővülhetne a piaci szereplők száma.
A frekvenciatender kapcsán fontos leszögezni, hogy a közeli jövőben várhatóan csak a 900 MHz-en frekvenciasáv egy kis szeletét, mindössze 10,8 MHz-nyi blokkot értékesítenék, ami ugyan az új szabályozás értelmében mobilhang és mobilnet-szolgáltatásra elméletileg egyaránt felhasználható lenne, a kettő párhuzamos bevezetéséhez ugyanakkor már szűkösnek bizonyulhat. Ahhoz, hogy egy új belépő ennyi frekvenciával (feltételezve, hogy a teljes blokkot egy pályázónak ítélik oda) komplett mobilszolgáltatás-portfóliót kínáljon, mindenképpen nemzeti roamingszerződést kellene kötnie valamelyik nagyobb piaci szereplővel.
Takács szerint a bővítés szempontjából járható út lehet még a virtuális mobilszolgáltatói modell megjelenése (MVNO), ezzel az új piaci szereplőnek frekvenciát nem kéne vásárolnia, valamint infrastruktúrát sem kellene kiépítenie. A nyugati országokban évek óta működő üzleti modell itthon egyelőre egyáltalán nem tudott elterjedni elsősorban a szolgáltatók ellenállása miatt - a három nagy multi az MVNO kérdést többnyire azzal szokta lesöpörni az asztalról, hogy eddig még senki nem kínált életképes üzleti modellt virtuális mobilszolgáltató működtetésére.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az infrastruktúra kiépítésébe és az ügyfélbázis felépítésébe évek óta súlyos milliárdokat ölő szolgáltatók részéről érthető a hezitálás, könnyen lehet azonban, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamilyen szabályozási módszerrel előbb-utóbb kikényszeríti az inkumbens operátorokból a hálózat megnyitását (ahogy ezt tette az elmúlt években az NMHH amerikai megfelelője a tengerentúlon). Takács a HWSW-nek elmondta, a BTel az elmúlt hónapokban felkészült arra is, hogy virtuális mobilszolgáltatást indítson.
Harmadik lehetőségként Takács a teljes rádiós infrastruktúra viszontbérlését említette, ez az opció túlmutatna a virtuális mobilszolgáltatáson, ezzel a modellel egy negyedik mobilszolgáltató nagyjából tízmilliárd forintos beruházással be tudna lépni a piacra - a kérdés ismét csak az, hogy miért, illetve milyen ellenszolgáltatásért cserébe biztosítana önként hozzáférést a Vodafone, a Telenor vagy a T-Mobile a saját tulajdonú berendezéseihez.
Tőzsdére mennek
A korábban vezetékes telefont, szélessávú internetet, mobilinternetet és kiegészítő szolgáltatásokat kínáló BTel portfóliója további bővítéseként idén júniusban indította el műholdas televíziós szolgáltatását, majd saját mikrohullámú hálózatának fejlesztésére és a piaci lehetőségek minél hatékonyabb kihasználására vállalati kötvényprogramot indított. A nyolc magánszemély tulajdonában álló, jelenleg 25-26 ezer ügyféllel rendelkező BTel 2012-ben tervezi a tőzsdei megjelenést.