Jelentéktelenné válik az otthoni nyomtatópiac
Szinte minden nap beszélünk arról, hogy milyen új fogyasztói piacok jönnek létre, egyre hétköznapibbak a cloud megoldások, az okostelefonos világ apróságai, a tabletek is érthető kategóriává váltak, de arról ritkán esik szó, hogy a túlvégen a fejlődés bizonyos területek leépülésével is jár. Az egyik áldozat az otthoni nyomtatás lehet.
A fejlődés természetes velejárója, hogy korábban virágzó és fontos területek visszaesnek, a helyüket az új technológiák veszik át. A 2010-es években már alig esik szó otthoni nyomtatásról, sőt, a PNA navigáció, a desktop számítógép, az olcsó digitális fényképező vagy épp a számítógépes perifériák (egér, billentyűzet) piaca is elveszítette lendületét. Ezen területek többségében elérték csúcspontjukat, némely esetben pedig egyszerűen egy újabb, jobb megoldás kitúrta őket a jól jövedelmező kategóriából.
Nyomtatás? Már nem annyira érdekes
Az otthoni nyomtatóké már 10 évvel ezelőtt is egy furcsa piac volt. Sok esetben egy új tintasugaras nyomtató egy teljes tintapatron-szettel együtt olcsóbban hozzáférhető volt mint maga a patronkészlet. 10 évvel ezelőtt ráadásul még igen gyakran volt szükség arra, hogy nyomtassunk, legyen iskolai környezetről, munkáról vagy szabadidőről, a dokumentumok hordozása vagy átadása alapesetben papíron történt. Ma egy egyetemista a beadandó dolgozatait az online ETR rendszerbe tölti fel vagy elküldi a tanárnak e-mailen, utazáskor az útitervet már nem itinerként nyomtatva, hanem a navigációs eszközbe töltve visszük magunkkal, vásárláskor a kupont egyre gyakrabban a mobil kijelzőjén mutatjuk be, de lehetne sorolni még tucatnyi élethelyzetet, ahol a nyomtatás értelmetlenné vált.
Felmerül a kérdés, hogy vajon mi oka lenne egy otthoni felhasználónak, akár egy egyedülállónak, akár egy családnak nyomtatót vásárolni. Ha valaki ragaszkodik a papírképekhez, internetes szolgáltatáson keresztül is megrendelheti a feltöltött fotók nyomatait. Szövegeket, dolgozatokat, szintén egyre ritkábban vetünk papírra, így szinte biztosan nem éri meg 30 ezer forintért vásárolni egy eszközt, majd 6-15 ezer forintért festékkel etetni. Ennyi pénzből ugyanis a vásárlók többsége bőven fedezni tudja eseti nyomtatási igényeit egy fénymásoló- és nyomtatószalonban vagy épp a munkahelyén, ha van rá lehetőség. Egyedül a szkennelés az, ami miatt a multifunkciós eszközök még érdekesek lehetnek a piacon, de ebből is egyetlen darabot kell vásárolni, ami aztán porosodhat évekig, a gyártók az otthoni területre nemigen tudnak olyan újdonságot felmutatni, ami cserét indokolna. Nem azért mert a fejlesztőmérnökei tehetségtelenek, hanem azért, mert az otthoni igények jobbára már ki vannak elégítve.
A vevők írják a forgatókönyvet
Az elmúlt évek statisztikái szerint maguk a fogyasztók is felismerték ezt és a pénzüket jellemzően nem itt költik el, a vásárlói attitűd változására pedig a gyártók is reagálnak. Múlt héten Manchesterben a japán Epson bejelentette, hogy a jövőben főként az üzleti termékekre és az üzleti piacokra koncentrál, s nem az otthoni nyomtatás, képalkotás lesz a figyelem középpontjában. A lakossági termékvonal természetesen megmarad, s ahogyan a többi gyártó, az Epson is előrukkol majd új termékekkel, de a japán cég úgy ítéli meg, hogy a vállalat bevételeit jellemzően az üzleti eszközökre kell építeni. A korábbi években a bevétel nagyobb része jött a konzumer területről, de 2010-ben már csak a forgalom 33 százaléka származott innen, a maradék 67 százalék pedig az üzleti termékekből.
Az elmúlt négy évben a gazdasági válság is sokat segített abban, hogy a fogyasztók vásárlási hajlandósága megváltozzon, nyilván a legtöbb ember, akit közvetlenül vagy akár csak közvetetten érintettek a nehézségek, átgondolta, hogy mire költ. Magyarországon az otthoni területen legnépszerűbb tintasugaras MFP-k és a kellékanyagok (festék, papír) forgalma több mint 20 százalékkal esett vissza az elmúlt négy évben, az üzleti termékek és a projektorok forgalmának növekedése miatt pedig az Epson magyarországi bevételeiben jelentősen kisebb, közel fele akkora részt képvisel az MFP, mint négy évvel ezelőtt.
A válság okozta csökkenést az elmúlt évben már egy stagnálásszerű állapot követte, de az eladott MFP-k darabszáma hiába növekedett kevéssé, az eladási érték csökkent. Az Epson szakértői szerint normális fogyasztói viselkedés, hogy a felhasználók vásárolnak egy olcsó eszközt, azt újratöltött patronokkal használják addig, amíg tönkre nem megy, majd utána újra egy olcsó eszközt vesznek, esetleg teljesen száműzik a nyomtatót a háztartásból. Igaz, hogy a nem gyári kellékanyagok rövidítik az élettartamot, de egy nyomtató még ezekkel is működik 2-3 évig. A piac erodálását segíti az is, hogy néhány gyártó agresszív árpolitikával igyekszik piacot szerezni, ami megnehezíti a többi szereplő helyzetét, akik nem csak a többi üzletágukat támogatnák a nyomtatással is, hanem valóban profitot remélnek.
A hazai MFP piacon az új szereplőnek számító Samsung az IDC 2010-es adatai szerint 17 százalékos részesedéssel rendelkezik darabszám tekintetében, de értékben mindössze 3 százaléknyit hasít ki. Ugyanígy a HP is a 26 százalékos darabszám szerinti részesedéséhez mindössze 12 százalékos részt tud párosítani érték alapján. Az otthoni nyomtatás versenyében a gyártók egyre inkább rohannak a nagyon olcsó, szinte már "eldobható" MFP-k felé, ahol jobban megéri az ügyfélnek egy új nyomtatót vennie ajándék patronnal, mint kifizetni a készülékárnál drágább patronszettet.
Az üzletben van az üzlet
A gyártók szemszögéből a tintasugaras, olcsó, otthoni MFP eddig sem volt a legjobb üzlet, amit az Epson is igen jól tudhat. A tintasugaras MFP-k piacán épp abban a szegmensben (színes, tintasugaras MFP) erős szereplő a vállalat, ahol a legkevesebb profitot lehet elérni, s az eszközök ára a legalacsonyabb. A hazai nyomtatópiacon, így hiába áll jól darabszámban az Epson, a bevételek tekintetében elmarad a versenytársaktól. Az IDC adatai alapján az Epson a magyar tintasugaras MFP-piac 30 százalékát viszi, lézerből viszont csak 5 százalékos részt hasít ki. A statisztikák azt mutatják, hogy a teljes piacon darabszámban a tintasugaras 68 százalék, a lézer csak 31 százalék, árbevételben viszont ez a 31 százalék jelenti a piac 79 százalékát és a tintasugaras csak 19 százalékot. A pénz nem a sok és olcsó nyomtatóban van.
A projektorok területén ez épp fordított, az Epson ott nem szállt be a BenQ és az Acer által uralt olcsó kategóriába, hanem csak a drágább házimozi- és az üzleti projektorokból rakja össze a kínálatát, így a darabszámban egyébként is vezető piaci része árbevétel szempontjából még markánsabb. Igaz a magyar piac mindössze 6-8 ezer darab projektort jelent mindössze évente.
A vezető gyártók közül bizonyára egyre több fog hasonlóan dönteni és egyre kevesebb energiát fektet majd a konzumer nyomtatási és képalkotási piacba. A lassuló innovációnak és a valós fogyasztói igényeket már korábban meghaladt technológia egyik egyértelmű velejárója, hogy verseny csak az árakban jelentkezik. A termékeken a profit elhanyagolható szintre kopott, ráadásul a csökkenő eladások és a belépő olcsó gyártók miatt a volumen nem termeli ki a fejlesztési- és marketingköltségeket sem. A forgatókönyv nem újdonság, ugyanez történik minden esetben, ha egy piac túllendül a fejlődés szakaszán. Ezért hagyta abba a fényképezőgépek gyártását a HP és ezért adta el PC- és merevlemezgyártó üzletágát az IBM.
Az Epson valószínűleg nagyon helyesen dönt, ha a konzumer helyett a fókuszt nyomtatásban és az egyéb általa lefedett területeken is az üzleti szegmensre helyezi. A legtöbb laikus számára az Epson a mátrixnyomtatók alfája és omegája, az elmúlt években pedig talán a Micro Piezo technológiát használó, tintasugaras otthoni multifunkciós nyomtatókra emlékezhet bárki. A nyomtatáson kívül pedig a cég a 3LCD projektorokkal tett szert hírnévre. Ez utóbbi terület viszont nem az olcsó, bárki számára elérhető szint, hanem az Epson tudatosan csak a drágább házimozi projektorokkal és az üzleti és ipari megoldásokkal foglalkozott.
Több kontroll a termék életciklusa alatt
Azon túl, hogy az üzleti termékek piaca kevésbé árérzékeny, jobban tervezhető és jobban szegmentálható funkciók és igények szerint is, van egy olyan előnye is, ami a konzumer piacon szinte egyáltalán nem megvalósítható, ez pedig a vevőkövetés. A fogyasztói piacon a gyártó eladja a termékét, s valószínűleg soha többé nem tud interakcióba lépni a vásárlójával. Hogy a készülékbe a felhasználó gyári patront vesz vagy a régit tölti, még maga a gyártó is nehezen képes követni.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az üzleti felhasználók viselkedése sokkal kiszámíthatóbb már a beruházás típusú vásárlás esetén is, de a trendek azt mutatják, hogy a nyomtatásban, képalkotásban és a vetítésben is egyre jellemzőbb a szolgáltatás értékesítése. Ez azt jelenti, hogy a gyártó a partnerein keresztül van jelen a vevőnél, aki nem megvásárolja a termékeket, hanem szolgáltatásként veszi igénybe a képességeiket. A gyártó számára ez ugyanannyi leszállított eszközt jelent, sőt, adott esetben akár többet is, de kontrollálhatja az üzemeltetést, karbantartást és a kellékanyag-vásárlást is. A vevők pedig örülnek, mert nem egyösszegű beruházásként, hanem havi költségként könyvelhetik le a kiadást.
Az egyedi megoldásokra van igény
Az üzleti szegmens pedig tartogat még lehetőségeket a sztenderd nyomtatás, szkennelés, fax, vetítés funkciókon felül is az Epsonnak. Kell is keresgélni, ugyanis a vállalati nyomtatásban a Canon, Konica-Minolta és a többi cég mellé nehéz beállni és valami mást eladni. A plusz kiegészítő szolgáltatások lehetnek csábítóak, mint a dokumentumkezelés, felhasználó-menedzsment, jogosultságkezelés, energiagazdálkodás. Vannak erre ráépülő cégek, mint például a cseh Y-Soft, ami több gyártóval szorosan együttműködve ad a "vas" mellé ilyen kiegészítőket, de maga a gyártó is kedveskedhet közvetlenül hasonlóval. Például a szkennelés esetében értéknövelő lehet egy dokumentumokat a vállalati rendszerben automatikusan a megfelelő helyre érkeztető, címkéző, naplózó szoftver, vagy épp az iratmásolást (igazolványok, csekkek) könnyítő kialakítás magán az eszközön.
Szintén kecsegtető terület a nyomtatásban a kiskereskedelmi, eladáshelyi promóciók kezelése. Minden hipermarket dugig van bolton belüli akciók felhívásaival, amire a gyártók speciális eszközöket adhatnak. Az ügyfélnek nincs szüksége a tervezésnél használt professzionális plottertechnológiára, nem számít annyira a nyomtatási sebesség sem, viszont a méret igen. Minden üzletben használnak nagyformátumú nyomtatót, érdemes lehet rávenni ezeket, hogy a sima fekete-fehér lézerről váltsanak egy színes, de mégis olcsó megoldásra.