Olcsóbbak lesznek a játékra is alkalmas laptopok
Megérkezett az AMD első 32 nanométeres chipje, a Llano, amely négy x86 processzormagot és egy erőteljes GPU-t integrál. Amíg nem jönnek a GPU-gyorsítást kihasználó alkalmazások, a vásárlók addig is jókat játszhatnak a Llano-alapú noteszgépeken.
Négy x86 mag és egy GPU
A Llano kódnevű APU (Accelerated Processing Unit) két- és négymagos változatban egyaránt hozzáférhető, előbbieket VISION A8 és A6, utóbbiakat VISION A4 néven hozza forgalomba a vállalat. Összesen 13 chipet jelentett be az AMD, ezek közül hét mobil, hat pedig asztali felhasználásra készült. Az egyes modellek között a processzormagok számán kívül az órajel, valamint az integrált GPU teljesítménye terén van eltérés, illetve az asztali processzorok valamivel magasabb memória-órajelet támogatnak, mint noteszgépbe szánt társaik.
Jelenleg a kétmagos verziók is négymagosként kezdik a pályafutásukat, csak két magot deaktivál bennük az AMD - később várható olyan chipek megjelenése, amelyek eleve kétmagosnak születnek. A négymagos Llano 1,45 milliárd tranzisztort tartalmaz és 228 négyzetmilliméter méretű, vagyis másfélszer annyi tranzisztorból áll mint egy négymagos Intel Sandy Bridge, miközben mindössze 6 százalékkal nagyobb. A magyarázat: a Llano területének közel felét az integrált DX11 GPU adja, amely egyszerűbb áramkörökből épül fel és jóval nagyobb tranzisztorsűrűséggel rendelkezik mint a CPU.
A négymagos Sandy Bridge chipek kiviteltől függően 6-8 megabájt osztott harmadszintű gyorsítótárat tartalmaznak, amelyet nem csak a processzormagok, de az integrált grafikus egység is használ. Ilyen gyorsítótár Llanóban nincs, de hogy a K10.5-ös magok ne éhezzenek folyamatosan az adatokra, az AMD megnövelte az L2 cache méretét, amely 512 kilobájt helyett már 1 megabájtos. A Llano x86 magjai a legkevésbé sem érdekesek: a K10.5 mikroarchitektúrán csak apró módosításokat hajtott végre az AMD, nagyobbak lettek egyes pufferek, továbbfejlesztették a hardveres prefetchert, illetve áttervezték az osztásokat végrehajtó egységet. Egy azonos órajelű Athlon X4 vagy Phenom X4 chippel összehasonlítva a teljesítménynövekedés tipikusan 3-5 százalék, de ez feltehetően a megnövekedett L2 cache-nek köszönhető leginkább.
Az AMD APU-ban az L3 cache helyett a GPU emészti fel a tranzisztorok jelentős részét és a lapka területének közel felét. A Sumo kódnévre hallgató grafikus mag a memóriavezérlőt leszámítva gyakorlatilag megegyezik az AMD belépő szintű DX11-es Radeon HD 5600 sorozatával, leszámítva természetesen a gyártástechnológiát, ami jelen esetben 32 nanométeres. Kiviteltől függően 400, 320 vagy 240 stream processzor aktív a Llano integrált GPU-jában, amelynek órajele a mobil chipek esetében 444 vagy 400 MHz lehet, asztali verzióknál ennél magasabb, akár 600 MHz is. A GPU tartalmazza az AMD Unified Video Decoder 3 hardvert is, amely népszerű kodekek (MPEG2, MPEG4, MVC, DivX/XviD) gyorsítását végzi és alkalmas akár 3D Blu-ray filmek lejátszására is.
A négy x86 mag és a GPU ugyanazon a kétcsatornás DDR3 memóriavezérlőn osztozik, így az elérhető sávszélesség megoszlik köztük - a mobil változatok kétcsatornás DDR3-1600 vezérlőt kaptak (25,5 GBps), az asztali verziókból DDR3-1866 szabványt (29,8 GBps) támogató kivitelek is készülnek. Annak érdekében, hogy a teljesítményt ne korlátozza a memóriavezérlő és a GPU közötti kapcsolat, az AMD 30 GBps sávszélességű buszt épített ki a GPU felé - a memóriavezérlő amúgy a Llano egyik legnagyobb újdonsága, a gyártó szerint az egység képes feladattól függően szabályozni a CPU-magok illetve a GPU számára fenntartott sávszélességet.
A másik látványos előrelépés az energiahatékonyság terén történt, a Llano sokat fejlődött az AMD korábbi asztali és mobil lapkáihoz képest, ami elsősorban az agresszív kapuzásnak köszönhető - a chip nem használt részei (pl. egyes magok vagy akár az egész GPU) egyszerűen lekapcsolhatók. A processzormagok órajele a terhelés függvényében dinamikusan változhat (Turbo Core 2.0), érdekesség, hogy az Intel megoldásától eltérően az AMD nem méri a tényleges fogyasztást, hanem becsüli azt, mégpedig a különféle feladatokhoz (pl. egész osztás) előre meghatározott adatok alapján. Egy másik fontos különbség az Intel turbójához képest, hogy a GPU órajele nem mehet a nominális érték fölé - ez a későbbi változatok esetében változhat.
Megfizethető laptopok játékra is
A külföldi lapok teljesítménytesztjei alapján az AMD Llano akkor van igazán elemében, ha a GPU-t is dolgoztató alkalmazásokkal terheljük - az elavult x86 magjai nem tudják felvenni a versenyt még az Intel előző generációs Core i3/i5 lapkáival sem, a Sandy Bridge ellenében pedig kifejezetten kínosan szerepelnek. Játékok, vagy GPU-gyorsítást (OpenCL, WebGL, DirectCompute) használó más programok alatt azonban jóval kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújt a Llano mint a gyenge grafikus vezérlővel rendelkező Intel chipek - az más kérdés, hogy egyelőre hiányoznak azok az alkalmazások vagy alkalmazási területek a fogyasztói szegmensben, ahol a GPU-nak nem grafikus feladatai vannak.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Llano integrált grafikus vezérlőjének teljesítménye még modern játékok alatt is élvezhető sebességet biztosít alacsony vagy közepes részletesség mellett egy notebook képernyőjén. Ennek eredményeképp megfizethető áron - az amerikai árakból kiindulva a HWSW becslései szerint bruttó 130-150 ezer forintért - lehet majd olyan könnyű és vékony llanós laptopot vásárolni, amelyen még játszani is lehet, miközben a hosszú akkus üzemidőről sem kell lemondani. A nagy notebook-gyártók már megkezdték a Llanóra épülő gépeik szállítását, amelyek feltehetően heteken belül megérkeznek Magyarországra is.
Az AMD lapka különlegessége, hogy képes együttműködni a középkategóriás 6600-as és 6700-as sorozatú Radeon grafikus kártyákkal. Bár a kapcsolható grafika nem újdonság, az Intel-NVIDIA pároshoz képest az AMD-AMD verzió képes együtt is dolgozni, vagyis a két GPU együtt magasabb teljesítmény elérésére képes, mint csupán az egyik vagy másik. A tesztek szerint a megoldás szoftveres implementációja még nem áll a helyzet magaslatán, az illesztőprogramok következő iterációja várhatóan ezt orvosolja majd.
Hogy asztali gépet érdemes-e Llanóra építeni? Bár az integrált GPU hatalmas előnyt biztosít az Intel chipekkel szemben, egy asztali monitor felbontásán (1680x1050, 1920x1200) épp csak játszható sebességet kapunk, vagyis aki játékokban gondolkodik, továbbra sem kerülheti egy dedikált videokártya beszerzését - ilyenkor viszont valószínűleg jobban jár akár egy előző generációs Core i3 vagy Core i5 processzorral.