Jövőre jön az első Intel-alapú okostelefon
"Csalódást kell okozzak néhányuknak. Nem lesz idén nagy bejelentésünk okostelefonokkal vagy okostelefon-gyártókkal kapcsolatban" - mondta kedden, a részvényesek éves közgyűlésén Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója. Jövőre viszont lesz.
Jövőre jön az első Intel-alapú okostelefon
A világ legnagyobb chipgyártója eddig minden igyekezete ellenére sem tudta megvetni a lábát az elképesztő sebességgel növekedő okostelefon-piacon, ahol jelenleg az ARM utasításkészlet-architektúrára épülő processzorok (pl. Qualcomm Snapdragon, TI OMAP, Apple A4 és A5, Samsung Exynos, NVIDIA Tegra) tekinthetők egyeduralkodónak. Az Intel is rendelkezik ARM-licenccel és korábban gyártott is ARM-alapú beágyazott chipeket, de az XScale processzorokkal foglalkozó üzletágat 2006-ban a Marvell Technologynak értékesítette.
Az Intel nagy reménye a Nokia volt, amellyel évek óta szorosan együtt dolgozott, hogy piacra kerülhessen az első x86 processzoros, Linux-alapú MeeGo operációs rendszert futtató készülék, de a Nokia idén februárban közölte, a Windows Phone 7-re alapozza okostelefonos stratégiáját és a MeeGót egyelőre afféle kísérletként kezeli. "Utólag visszagondolva nem a Nokia volt a legjobb partner számunkra" - mondta az intel vezetője.
"Biztos tudják, mekkorát csalódtunk a Nokiában februárban, amikor bejelentették, más utat választanak" - mondta Otellini. "De nem ültünk búslakodva ezt követően. Visszavettük a terméket, amin a Nokával évek óta szorosan együtt dolgoztunk, olyan szorosan, ahogy más cégekkel nem is szoktunk. Felszabadítottuk az erőforrásokat és ezt a készüléket egy referencia designná alakítottuk és most ezzel házalunk több gyártónál is, és mondhatom nagy sikerrel jártunk. Jövő év első felében megjelennek a piacon az első Intel-alapú okostelefonok."
2025: neked mennyi pénzt ér meg a home office? Itt vannak az IT munkaerőpiaccal kapcsolatos 2025-ös prognózisaink.
A mintapéldányt tegnap be is mutatta a közönségnek David "Dadi" Perlmutter, az Intel Architecture Group vezetője egy 10 hüvelykes tablettel együtt - mindkét készülék a 32 nanométeres, Medfield kódnevű Atom chipre épült és az Android 2.3 verziót futtatta - az Android 3.0, a Honeycomb portolása jelenleg is zajlik. Perlmutter szerint a Medfield energiafelvétel terén versenyképes a jelenleg elterjedt, 40 nanométeres osztályú ARM chipekkel és egy maggal is nagyobb teljesítményre képes mint a kétmagos konkurensek, például a Tegra 2.
Három év, három Atom
A vállalat vezetője kizárta annak a lehetőségét, hogy az Intel újra ARM chipek gyártásába fogjon. "Még mindig van ARM-licencünk, ARM-architektúralicencünk, egészen pontosan" - mondta Paul Otellini. "Számunka a legfontosabb kérdés, hogyan fizetnek minket. Úgy véljük, akkor kereshetjük a legtöbbet, ha a legjobb chipeket tudjuk kínálni. És ez ma már nem a mag architektúráján múlik, hanem a körítésen, például az energiamenedzsmenten és egyebeken." Az Intel a jövőben is kitart az x86 mellett az ultramobil szegmensben, már csak azért is, hogy ne kelljen az ARM számára minden eladott chip után jogdíjat fizetnie, magyarázta Otellini. "Nem szándékozunk a licencet használni és újra ARM-ot gyártani."
Az ARM-világgal szemben az Intel ugyanazokat a fegyvereket veti be, amelyekkel a szerverpiacon néhány év alatt legyőzte a különféle RISC-architektúrákat: a gyártástechnológiáját. Három év alatt a chipgyártó három teljesen új generációs Atomot dob piacra 32 nanométeres, 22 nanométeres és 14 nanométeres csíkszélességgel gyártva - kódnevük rendre Saltwell, Silvermont és Airmont. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy három év múlva az Atom chipek ugyanazzal az eljárással készülnek mint az aktuális asztali és mobil chipek, megszűnik az az egy-másfél éves gyártástechnológiai lemaradás, ami jelenleg az Atomokra jellemző.
Az Atomok jövőbeli fejlődésében nagyobb szerepe lesz a modularitásnak: ahogy egyre több komponens költözik rá a szilíciumra, a készülékgyártóknak annál inkább szűkül a mozgástere azt illetően, milyen alkatrészeket használjanak a termékükben. Ennek érdekében az Intel teljesen modularizálja az Atomon és különféle verziókat készít különféle felhasználási területekre, amelyek eltérhetnek egymástól például az órajelben, a magok számában, vagy a kiegészítő áramkörök funkcionalitásában. Az kínálat hasonló lesz ahhoz, ahogy az asztali, mobil és szerverchipek családja felépül: mind azonos magra épülnek de más területekre más funkcionalitást kínálnak, fogyasztásuk és hőtermelésük és eltérő lehet.