24,5 milliárd forintnyi lopott szoftvert használnak a magyarok

A Business Software Alliance (BSA) már nyolcadik éve végzi el az átfogó nemzetközi kutatását, ami immár 116 ország és régió adatait dolgozza fel. Idén az Ipsos Public Affairs 32 régióban, 15 ezer fős panelen végzett közvélemény-kutatásával erősítik meg a jelentést, ami a PC-felhasználók attitűdjeit és jellemző magatartási formáit méri a szoftverkalózkodással kapcsolatban. Ebből a kutatásból kiderül, hogy a válaszadók 70 százaléka támogatja a szellemi tulajdonjog védelmét, s a technológia fenntartható fejlődésének érdekében vallja, hogy fizetni kell a szoftvergyártók termékeiért. Nagyon érdekes logikai ellentét, hogy a szellemi tulajdonjog védelmének támogatottsága általában azokban az országokban volt a legmagasabb, ahol a szoftverkalózkodás mértéke is magas.

Mindenki tudja, hogy miért jó

A megkérdezettek szerint a licencelt szoftver azért jobb, mert biztonságosabb, ugyanakkor a válaszokból kiderült, hogy a legtöbb embernél ez csak egy elméleti tudás. Sokan nem tudják megkülönböztetni a jogos és jogosulatlan felhasználást, nincsenek vele tisztában, hogy egy egyedi licenc nem telepíthető több számítógépre, sem azzal, hogy melyik forrás számít legálisnak és melyik nem. A BSA kommunikációja már a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nem fenyegető, inkább konstruktív, a jelentés összefoglalója is azt hangsúlyozza, hogy minél nagyobb a legális szoftverek használatának aránya, annál jobb egy adott ország gazdaságának is.

A lehetséges veszélyek közt a BSA a nem frissülő kalózszoftverek miatti adatvesztést, biztonsági hibákat és rendszerleállásokat emeli ki, ami a hivatalos támogatás és a biztonsági javítások hiányából fakad. A legális szoftver előnyei közül a válaszadók 88 százaléka emelte ki a műszaki támogatást, 81 százalék pedig a kártékony szoftverek elleni biztosabb védekezés lehetőségét. Dzsinich Gergely, a BSA Magyarországi Bizottságának vezetője azt mondta, hogy szervezetüknek kötelessége felhívni a felhasználók figyelmét ezekre a problémákra.

A fejlődő országok húzzák a statisztikát

A warez azonban nem csak nálunk virágzik, illetve nem csak a keleti régiók érintettek. Európában az illegálisan vagy jogosulatlanul használt szoftverek kereskedelmi értéke megközelítette a 13,5 milliárd dollárt, globálisan pedig 59 milliárd dollárt. Hiába csökkent a szoftverkalózkodás aránya az elmúlt években több régióban is, összességében a számítógépek és az internet terjedésével párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt a meg nem vásárolt, de használt programok értéke, 2003 óta közel duplájára nőtt. Magyarország viszonylag kis folt a térképen, a fent említett 59 milliárd dolláros számból mi csak 113 millió dollárnyi értékért vagyunk felelősek.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Sőt, Magyarország hozza a nemzetközi átlag szintjét, ugyanis globálisan átlag 42 százalék a jogosulatlan szoftverhasználat aránya, Magyarországon 41, a felmérésben szereplő 116 régió több mint felében viszont minimum 62 százalékos ugyanez. Igazán rossz helyzet a fejlődő országokban alakult ki, ahol az átlagos szinthez képest többnyire 2,5-szer magasabb a kalózkodás szintje, mint a fejlett országokban.

Magyarország esetében a lakossági kalózkodásban elért pozitív eredményeknek két fontos oszlopa volt. Az egyik a notebookok elterjedése, ugyanis a gépekhez az esetek nagy részében már legális operációs rendszer is tartozik, a felhasználónak ritkán kell belekerülnie is a döntéshelyzetbe, hogy megvegye-e egyáltalán a szoftvert. A másik fontos dolog pedig az online szolgáltatások, cloud alapú szoftverek fejlődése, ma ugyanis már az átlagos otthoni felhasználó szinte minden igényét ki tudja elégíteni böngészőben futó szoftverekkel, amiket vagy ingyenesen hirdetéssel támogatva, vagy havi előfizetési díjért cserébe vesznek igénybe.

A kutatással és az eredményekkel kapcsolatban további információ a BSA kutatásának nemzetközi weboldalán található.