Az Android világuralmi terveit ismertette a Google

Immár több mint 100 millió androidos okostelefont használnak világszerte, s ez a szám minden egyes nap 400 ezerrel nő. 36 gyártó 310 készülékéből válogathatnak és válogathattak a felhasználók 112 országban, 215 mobilszolgáltatónál. Alkalmazásokból is van már elég, több mint 200 ezer program érhető el az Android Marketben, ahonnan már 4,5 milliárdot töltöttek le.

Ezek jelentős része viszont csak a Google által kiválasztott országokban érhető el. A szerencsés országok szerencsés lakói a jobb minőségű, reklámokkal nem terhelt alkalmazásokat is megvásárolhatják, míg a másodrendű országok lakói ugyanazt a terméket ugyanannyi pénzért megvéve, a Google-nek a szolgáltatásai közé ugyanolyan erőszakosan beterelve, kénytelenek beérni az ingyenes programokkal vagy az illegális letöltésekkel.

Kirekesztő messiás

Sajnos a Google I/O nyitó előadásaiban nem esett szó arról, hogy a fizetős Market újabb bővítési hullám előtt állna, sőt, több esetben újra az derült ki, hogy még mindig az amerikai felhasználók jelentik az elsődleges célpontot, s az internet továbbra sem rombolta le teljesen az országhatárokat. Hiába nézték a közvetítést a világ 110 országában szervezett Google-vacsorákon, a bejelentések többsége nem érintette a külföldi hallgatóságot.

Ilyen, földrajzilag korlátozott szolgáltatás a tegnap bemutatott mozifilm-kölcsönzés, ahol az iTunes-hoz hasonló áron érhetnek el az emberek egész estés filmeket, de a lejátszáshoz nem kell semmilyen kliens, egyszerűen a böngészőből indítható a HD stream. Az online videotéka Android 2.2-t vagy újabbat futtató okostelefonról és tabletről is elérhető, ehhez a megfelelő alkalmazást ingyen le lehet tölteni a Marketről. A kijelölt filmeket a mobil készülékre vagy a PC-re lehet szinkronizálni, így webkapcsolat nélkül is nézhetők maradnak. A kölcsönzés alkalmanként 2-4 dollába kerül filmtől függően, 30 nap áll rendelkezésre, hogy valaki elkezdje nézni a kölcsönzött alkotást, amit 24 órán belül be is kell fejeznie. Máris több ezres a választék,

Zene a felhőből, csak amerikaiaknak

Ennél komolyabb előrelépés - de szintén csak az amerikai felhasználóknak - a Google Music. Ezt a szolgáltatást már közel egy éve pedzegetik, s minden egyes új Android-verzió kapcsán felmerült, hogy a zenei szolgáltatás is bekerül a repertoárba. Ha az Android teljes spektrumban le akarja gyűrni az iOS-t, akkor nem létezhet egy dedikált zenei szolgáltatás nélkül, hiszen az iTunes az egyik komoly oszlopa az iPhone ökoszisztémának.

Az iTunes-hoz hasonló zeneáruházat nem indított a Google, a Music (egyelőre) egy cloud-alapú szinkronizációs szolgáltatás, ahová a felhasználók feltölthetik zenéiket, amit a Google tárol s bárhonnan, böngészőből, okostelefonról vagy tabletről elérhetővé tesz. Nem kell többé gondolkodni, hogy a megvett album a kocsiban legyen vagy a nappaliban, nem kell foglalkozni a másolással, feltöltéssel, letöltéssel. A Google Music egyelőre fejenként maximum 20 ezer szám tárolását teszi lehetővé, és komoly érv lehet egy iOS-ről migrálni akaró vagy egy iPodot régen nyúzó felhasználónak, hogy a meglévő iTunes adatbázist akár egy mozdulattal át lehet küldeni, beleértve a zenék mellett az értékeléseket és a lejátszási listákat is.

Egyelőre a szolgáltatás béta fázisban van, s addig ingyenes, a későbbi árazásról a Google nem beszélt, azt sem tudjuk, hogy pontosan mi után kell majd fizetni. Jelenleg kizárólag amerikai felhasználók csatlakozhatnak, meghívásos rendszerben. A Google Music azonban alaposan elkésett, s kizárólag a felhasználók alacsony kritikai érzéke és kényelmessége mentheti meg, ugyanis mostanra már több kisebb és közepes méretű online zenei szolgáltatás is képes szinkronizációra, offline lejátszásra, saját gyűjtemény kezelésére. A legjobb példa továbbra is az európai Spotify, ami után az amerikaiak áhítoztak.

Újra együtt a nagy csapat

Az Android-verziók terén is lépünk egyet előre, bár meglepetés itt sincs. Ahogyan azt korábban a Google sugallta, a tabletre és az okostelefonra szánt verziók a 3.0 után ismét összeérnek, s a most megjelenő Honeycomb 3.1 után az Ice Cream Sandwich verzió már egy egységes OS-ként kerül fel minden eszköztípusra. A negyedik negyedévre ígért verzióval az okostelefonok is megkapják az összes olyan képességet, amit most csak a tableteken látunk, mint például a fejlettebb multitaskingot, az újragondolt kezelőfelületet, illetve az átméretezhető widgeteket is, ami az Android 3.1 egyik újdonsága. A Motorola Xoom tulajdonosok részére a Honeycomb 3.1 frissítés már ma elérhető, de hamarosan érkezik a többi tabletre és a nyáron a Google TV-re is.

Az Android 3.1-ben bemutatkozik az Android Open Accessory API is, amivel a platform külső hardverek támogatásával gazdagodhat, megnyílik a lehetőség arra, hogy egy androidos készülékhez USB-n keresztül billentyűzetet, egeret, Xbox-kontrollert vagy akár egy időjárásjelentő állomást csatlakoztassunk. Ha a mobilt egy olyan eszközhöz csatlakoztatjuk, amivel képes együttműködni, akkor az API-n keresztül az Android azonnal képes összekapcsolni a megfelelő alkalmazásokkal. Ha például egy futógépnek lenne megfelelő csatlakozója, akkor a mobilt rátéve, az kooperálhatna a CardioTrainer programmal.

Ennél már csak az távolba mutatóbb, hogy az Android@Home projekt keretében a Google vizsgálja a lehetőségét, hogyan lehetne az Androidot és a háztartási gépeket együtt kezelni. A Google lát fantáziát az otthonautomatizálásban, sőt már van partnere is ebben - az LG már tervezi olyan világítótestek gyártását, amiket közvetlenül lehetne vezérelnii az Android API-ján keresztül.

Egységesített frissítés jön

A csiszolgatás mellett sokkal fontosabb, hogy a Google új iparági partnerségek megkötésére törekszik, amivel célja, hogy a megjelenés után a későbbiekben érkező frissítések simán érhessék el a készülékeket. Jelenleg az Android legnagyobb baja a töredezettség, hiszen a 36 gyártó és 310 modell jól is hangozhat, de valójában a szoftver szempontjából komoly kihívás.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Vannak eszközök, amik az Android 1.6 után nem kaptak további frissítést, a Sony Ericsson is egy évre beragadt a régi verzióba, s még a HTC-nek is hosszú hónapokig tart, mire képes kiadni egy frissítést a mobilokhoz. A Google ezért egy asztalhoz ülteti partnereit, sőt, a többieket is bátorítja, hogy csatlakozzanak és megkeresi a megoldást erre a problémára. Egyelőre a Verizon, HTC, Samsung, Sony Ericsson, Sprint, T-Mobile, Motorola, LG, Vodafone és az AT&T a tagjai a kezdeményezésnek.

Láthatóan a Google IO első napja az Android örömittas ünnepléséről szólt, és arról, hogy a következő években a Google leszivárog az emberek hétköznapjainak elfeledett zugaiba is. Nem csak a mobilunkban lesz ott, de a tévében, számítógépen, kávéfőzőben és talán még a lámpában is. Mivel a Google üzleti modellje láthatóan nem változik, sőt tegnap nyilvánvalóvá tette a cég, hogy az Android köré bárki építhet hardvert és nem kell utána licencdíjat, sem semmi mást sem fizetnie, ezért biztosak lehetünk benne, hogy ez azt jelenti, hogy vagy a felhasználók fognak pénzzel fizetni (ez valószínűtlen) vagy saját magukat adják el a fogyasztók, s önként állnak a célzott reklámok össztüzébe. A rendezvény ma folytatódik, a meghökkentőbb bejelentések ma várhatóak, igaz azok nem a világuralmi tervek részét képezik általában, hanem csak a látványosságot hivatottak biztosítani a fejlődésben.