LibreOffice: együtt messzebbre jutunk!

HWSW: Kérlek mutatkozz be a HWSW olvasóinak és mesélj arról, mi a szereped a LibreOffice fejlesztésében és a The Document Foundation (TDF) vezetésében.

Michael Meeks: Michael Meeks vagyok, keresztény, férj, hacker. Még azelőtt kezdtem a LibreOffice kódján dolgozni, hogy azt megnyitották volna. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy néhány fantasztikus emberrel alapítója lehettem a Document Foundationnek, ahol jelenleg az igazgatótanács és az Engineering Steering Committee (ESC) tagja is vagyok. Mindezek mellett szeretek másoknak segíteni a LibreOffice hackelésében, hogy elérjék amit akarnak. És egyébként szeretek kódot is írni, ha marad rá időm.

HWSW: A LibreOffice már több mint egy éves. Hogyan befolyásolta az Oracle és az OpenOffice.org szétválása a szoftvert és az ökoszisztémát?

Michael Meeks: A LibreOffice megszületése életben tartotta az ökoszisztémát és remélem hogy izgalomban tartotta az embereket a jövővel kapcsolatban még az OpenOffice.org kódjával kapcsolatos, hónapokig tartó bizonytalanság közepette is. Hatalmas eredmény, hogy két új verziónk is volt, mire az Oracle leépítette a teljes OpenOffice.org fejlesztőcsapatot. Ez lehetővé tette számunkra, hogy folytassuk a legjobb szabad irodai szoftver létrehozását.

Az elválás egyik legfontosabb eredménye, hogy őrült mértékben felgyorsult a fejlődés. Korábban teljesen buta és felesleges súrlódások voltak a jellemzőek még kisebb változások kapcsán is, legyen szó akár a kódról, akár a folyamatokról. Ehelyett most rohamléptekben tudunk fejleszteni, aminek az eredménye fejlesztői oldalon egy teljesen megújított kódbázis, olyan folyamatok, amelyek segítik a változást és nem hátráltatják, és végre unit testing (köszönhetően elsősorban Markus Mohrhandnek), ami sok regressziós hibát kiszűr mielőtt elszabadulnának.

Sikerült változatos és lelkes vállalati támogatókat is magunk mögé állítanunk, köztük olyan cégekkel mint a Google, a Red Hat és az Intel, valamint számos tanácsadót, tehát ha valaki kereskedelmi támogatást szeretne a LibreOffice-hoz, több lehetősége is van.

HWSW: Hogyan épül fel a TDF irányítási modellje és ez mennyiben különbözik az OpenOffice.org modelljétől?

Michael Meeks: Nagyszerű kérdés. Először is fontos tudni, hogy az irányítás teljesen elválik a céges szponzoroktól, akik egy tanácsadó bizottságon keresztül értékes észrevételekkel segítik az igazgatótanácsot. Ebben a csapatban egyébként olyan non-profit szervezetek is képviseltetik magukat mint a Free Software Foundation, a Software in the Public Interest és a FroDev.

Az igazi irányítás a hozzájárulók kezében van. Bárki csatlakozhat a projekthez, és miután kóddal, hibajelentésekkel, fordítással, rendszergazdaként vagy marketing-tevékenységgel jelentős mértékben segítette a projektet, teljes jogú tagja lehet a Document Foundationnek. Ezzel a többiekével azonos joggal szavazhat az igazgatótanács tagjaira. Az új tagok felvételéről egy választott, független Tagsági Bizottság ("Membership Committee") dönt.

A megválasztott igazgatótanácsot egy német Stiftung (“alapítvány”) képviseli, amely a védjegyek, domainek és egyebek birtokosa, és amely a projekt pénzügyeiért és az aktivitásaiért felelős. Ez a szervezet jelöli ki az Engineering Steering Committee (mérnöki vezető bizottság) tagjait, amely befolyásos fejlesztőket tömörít, ők hetente egyeztetnek változatos műszaki kérdésekről, például a megjelenésekről, a minőségbiztosításról és egyebekről.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Természetesen vannak az irányításban biztosítékok is. A fontos szervezetek (Igazgatótanács, Tagsági Bizottság, ESC) tagjainak legfeljebb 30 százaléka kötődhet egy céghez, így elkerülhető, hogy a projekt egy vállalat irányítása alá kerüljön. Remélem, sikerült egy olyan irányítási modellt létrehozni, amelyről az emberek úgy érzik, tényleg őket képviseli a vezetős, és amelyhez lojálisak lehetnek éveken keresztül.

Hogy hogyan viszonyul ez az OpenOffice.org vezetéséhez? Igazából teljesen más. Ott a vezetésben nem volt közösségi entitás, vagy legalábbis nem volt mögötte valódi erő. Az adományokat a TeamOOo kapta, amely egy német szervezet volt néhány korábbi StarDivision-alkalmazott kizárólagos irányítása alatt, akik senkinek se tartoztak elszámolással. Az OpenOffice.org vezetésnek volt egy igazgatótanácsa egy Sun/Oracle által kijelölt emberrel és egy képviselővel, akit a közösség választott. A többi pozíciót a “maintainers body” választotta, akiket viszont egy Sun/Oracle dolgozó jelölt ki. Röviden egy káosz volt az egész, átszőve választási csalásokkal, és gyakorlatilag jelképes kontrollal.

HWSW: Hogy fogadták a felhasználók LibreOffice 3.5-öt? Mik a legkedveltebb új funkciók és mire panaszkodnak a legtöbbet?

HWSW: Jó visszajelzéseket kaptunk a LibreOffice 3.5 indulása kapcsán - amit a legtöbbre értékelünk, azok a jó minőségű hibajelentések, amikből volt is bőven. Minden változtatás esély a regressziós hibák megjelenésére, ezek közül sokat ki is javítottunk a LibreOffice 3.5.2-ben, ami hamarosan várható.

Az emberek tipikusan a képességek változásai miatt szoktak panaszkodni, minden egyes dicséretre esik néhány elégedetlenkedő. Ha továbbfejlesztünk valamit, ami egymillió felhasználó 99 százaléka számára jobb, de 1 százalék számára rosszabb, akkor felbosszantottunk 10 ezer embert, ha ezeknek csak 0,1 százaléka jelenti be a hibát, az még mindig 10 hiba. Bizonyos értelemben a többmilliósra növelt felhasználói bázisunk áldozata is vagyunk.

HWSW: Merre tart a LibreOffice fejlesztése? Milyen újdonságokat várhatnak a felhasználók?

Michael Meeks: Ez tényleg csak azon múlik, mit akarnak az emberek. Önkéntesek által hajtott projekt a miénk, szóval ha találsz egy hibát vagy szeretnél egy új képességet a szoftverben látni, akkor szállj be. Szeretünk új belépőket bevonni, mentorálni, munka pedig van bőven.

Mindezzel együtt persze számos érdekes kezdeményezésünk halad. Készül az androidos verzió és az online alkalmazásunk prototípusa is sok érdeklődőt vonz. Nagy mennyiségű hibát és ergonómiai problémát javítunk, ezek egy része évek óta jelen volt, és persze mindenféle új képességet építünk be. A szűrőinket folyamatosan fejlesztjük, így egyre több régi formátumról számára nyílik meg az út a tiszta ODF dokumentumok felé.

HWSW: Februárban prezentáltad az Androidon futó LibreOffice-t. Hogy halad ennek a fejlesztése? Mik a legfontosabb kihívások? Mikor számíthatunk a végleges verzióra, vagy legalább egy működő bétára?

Michael Meeks: A fejlesztés jól halad, Tor Lillqvist fantasztikus munkát végzett, az egész projekt az ő keresztfordítási erőfeszítéseiből nőtte ki magát. Már meg tudjuk jeleníteni a LibreOffice Writer felhasználói felületét egy androidos tableten és tudunk írni. Ezzel párhuzamosan fut a Calc unit tesztelés, a keresztfordítás és packaing egész jól működik. Először egy megjelenítőt szeretnénk csinálni, remélem jövőre sikerül.

Ami a kihívásokat illeti, a felhasználók lassan nagyobb androidos játékokat töltenek le, mint amekkora alkalmazásméretre mi lövünk, és az okostelefonok processzorai is memóriája is egyre nőnek. A legfontosabb feladat egy jó felhasználó felület létrehozása, de szerencsére van néhány tervünk a kódra és egy segítőkész közösség, ami mockupokat hoz létre.

HWSW: Van arra nézve tervetek, hogyan dolgozzátok át  LibreOffice felületét telefonokhoz és tabletekhez? Milyen korlátokat szab a kis kijelző és az egér hiánya? Lehet egy irodai szoftvert pusztán érintéssel vezérelni?

Michael Meeks: Nyilvánvalóan sokat dolgozunk azon, hogy működjön az érintéses vezérlés, ez a netbookok és laptopok számára is fontos lesz. Hamarosan minden eszköz fel lesz készítve az érintéses vezérlésre, köszönhetően elsősorban az Intel-féle Ultrabookok terjedésének. Persze a kisebb kijelzők nagy kihívássá teszik a szerkesztési feladatokat, ezért is célozzuk először a tableteket, ez egy olyan szegmens, ahol igazán erősek lehetünk. A billentyűzet nélküli mobil eszközökhöz egy eltérő, butított GUI kell, de reményeink szerint ennek egy része áthozható lesz a fő alkalmazás felhasználói felületéről.

HWSW: Terve van véve más mobil platform, például az iOS támogatása?

Michael Meeks: Nem vagyok nagy rajongója az iOS-nek, osztom Richard Stallman véleményét, aki szerint az iOS egy nagyon szép (és túlárazott) börtön. Azoknak, akik találnak egy használt készüléket az eBayen majdnem halott és otthon nem szervizelhető akkumulátorral, előbb-utóbb biztos támogatni fogjuk az iOS-t is, mert már tudunk iOS-re is keresztfordítani. De az első számú mobil platform az Android, mivel nagyobb a piaci részesedése és jobban elkötelezett a nyíltságra.

HWSW: Versenyképes lehet a LibreOffice a már meglevő mobilos irodai szoftverekkel?

Michael Meeks: A jelenlegi mobiloos irodai szoftverek elég bénák a képességeik szempontjából. Ráadásul tipikusan a semmiből újra vannak írva, ami teljes idő- és erőforrás-pocsékolás. A teljes irodai csomag a mobilodon viszont az összes képességet adja és teljes renderelést.

HWSW: A Google Docs inkább szövetséges vagy versenytárs?

Michael Meeks: A Google Docs egy nagyszerű termék, megfelel egy csomó ember elvárásainak, de vannak területek, amiket nem fed le és talán nem is fog. A LibreOffice kitölt egy űrt, egy olyan rich client, amely sikeresen leválthatja a Microsoft Office-t. Persze vannak területek, ahol verenyzünk velük, de nem különösebben érdekes. Ugyanakkor szerintem minden lépés, ami a nyílt szabványok, például az ODF és a szabad szoftveres implementációk felé mutat, segít a piacnak befogadni az új ötleteket, bárhonnan is érkezzenek.

HWSW: Van valamiféle víziója a TDF-nek arról, hogyan használják az emberek az irodai szoftvereket mondjuk 5 év múlva?

Michael Meeks: Hű, hát nem hinném hogy lenne egy TDF vízió azon kívül, ami a hozzájárulók véleményének összessége. De azért elmondom, mit gondolok én: remélem, öt év múlva jelentős részesedésünk lesz az irodai csomagok piacán, hasonlóan ahhoz, amit a Firefox vagy a Chrome elért a böngészők terén. Az emberek egyre több adatot akarnak elérni, dolgozni akarnak velük és együttműködni másokkal, gyorsan és egyszerűen.

Szerintem továbbra is a billentyűzet lesz az elsődleges adatbeviteli eszköz, ami egyben azt is jelenti, hogy a holnap számítógépe eléggé hasonlítani fog arra, ahogy az elmúlt évtizedekben kinézett. Az infómunkásoknak lesz egy érintőkijelzője és egy billentyűzete, bár ez lehet virtuális billentyűzet is. Ezen túl a vízióm viszont elég homályos - különben is, a jövőre vonatkozó előrejelzéseket tenni biztos módja annak, hogy az ember előbb-utóbb hülyét csináljon magából. A szabad szoftverek egyik előnye azonban, hogy gyorsan tudnak a változásokhoz igazodni, és biztos vagyok benne, hogy ebben jók leszünk.

De bármi is történjen, nem tudunk használható és szép szoftvert csinálni segítség nélkül, szóval mindenki fontolja meg, részt vesz-e a jövő alakításában és támogassa a szoftverszabadság eszméjét a mi kis projektünkön belül.