Ösztönzi a negyedik szolgáltatót a kormányzat
Ösztönözheti egy esetleges negyedik magyarországi mobilszolgáltató megjelenését a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által hozott, április elseje óta hatályban lévő frekvenciarendelet.
Az új frekvenciarendelet - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Elnökének első rendelete - március 31-én, hosszas előkészítő munkát követően jelent meg a Magyar Közlönyben. A díjrendelet a mobiladat- és mobilhang-szolgáltatásra használható frekvenciák használati díján kívül számos más frekvencia kérdésében szabályozza a díjakat, az NMHH ugyanakkor kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy az új szabályozás hatályba lépése után a magyarországi mobilszolgáltatók egy kiszámíthatóbb, beruházásösztönző rendszer szerint fizetnek majd az általuk használt frekvenciák után.
Alapjaiban változik
A hazai szolgáltatók részéről a régi rendeletet az utóbbi időszakban számos támadás érte, mondván a bázisállomásonként, pontosabban rádió adó-vevőnként fizetett frekvenciahasználati díj beruházásellenes, így az egyik legfőbb gátja a hálózat bővítésének. Az új rendelet alapjaiban változtat ezen a helyzeten, hiszen immár kizárólag a szolgáltatók által használt spektrum után képzi a díjat, függetlenül a telepített bázisállomások számától.
Az új rendelet megszületését a hatóság mai sajtótájékoztatóján mindhárom hazai mobilszolgáltató vezetői méltatták, ugyanakkor sem Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, sem Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója, sem pedig Marchhart Pál, a Vodafone vezérigazgató-helyettese nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az 1997-ben született, egy módosításon átesett korábbi rendelet leváltására sokat kellett várni.
A felek a jövőt tekintve reményüknek adtak hangot, hogy a döntések (így nyilvánvalóan elsősorban a frekvenciák értékesítését illetően) gyorsabban születnek majd meg: "A távközlési ipar jelenleg vízválasztó előtt áll, ezért fontos, hogy a jövőben megfelelően tudjunk együttműködni" - mondta el Christopher Mattheisen. "A szabályozásnak is megfelelő sebességgel és pontossággal kell megtörténnie" - tette hozzá Christopher Laska. "Reményeink szerint a döntések a jövőben gyorsabban fognak megszületni, ez a mostani döntés azonban csak az első egy nagyon hosszú úton" - hangsúlyozta Marchhart Pál.
2025: neked mennyi pénzt ér meg a home office? Itt vannak az IT munkaerőpiaccal kapcsolatos 2025-ös prognózisaink.
Az új frekvenciarendelet másik fontos változása a frekvenciadíj-kedvezmény rendszerének bevezetése, mellyel az új frekvenciákra épülő szolgáltatások bevezetését, illetve az újonnan piacra lépő szolgáltatók kezdeti beruházásainak mérséklését tűzte ki célul a kormányzat. A rendelet értelmében a szolgáltatók négy éven keresztül 50 százalékos díjkedvezményben részesülhetnek abban az esetben, ha új (tehát nem a jelenleg is használt 900, 1800 és 2100 MHz-es) sávokat érintve kezdenek beruházásba. Fontos megkülönböztetés, hogy egy új piaci szereplő ezzel szemben minden általa vásárolt frekvenciára megkapja a díjkedvezményt.
Nem mindig jár a kedvezmény
Ki lehetne a negyedik?
Mindez azt jelenti, hogy a rövidesen esedékes 900 MHz-es tender során a Vodafone, a T-Mobile és a Telenor biztosan nem kapja meg a fenti kedvezményt, ám ha a pályázaton, vagy aukción egy új szolgáltató is elindul, majd nyer, négy éven keresztül csak a frekvenciadíj felét kell kifizetnie az államnak. A lépéssel a kormányzat komoly löketet adhat a háromszereplős hazai mobilpiac bővítésének, más kérdés, hogy egy teljesen új hálózat kiépítése még ilyen feltételek mellett is igen jelentős beruházásokkal járna, a megtérülés pedig közel sem garantált.
Így a fentiekkel együtt is kérdéses, hogy a rövidesen várható mobiltenderen, vagy aukción elindul-e olyan szereplő, mely legalább a mobiladat-szolgáltatások szegmensében rövid időn belül képes versenyre kelni a régóta itt lévő nagyokkal. Mátrai Gábor, a hatóság hírközlésért felelős alelnöke korábban a HWSW-nek elmondta, a kormányzat vizsgálja annak lehetőségét, hogy a piaci verseny élénkítése céljából egy új belépőnek más kedvezményeket is adjon, így például nem zárta ki egy olyan forgatókönyv megvalósulását sem, amilyennel 1999-ben a Vodafone megjelent a hazai piacon. A piros szolgáltató akkor azért, hogy a kezdetektől megfelelő lefedettséget tudjon kínálni, használhatta két riválisa, a T-Mobile (akkor még Westel 900) és a Telenor (akkor még Pannon GSM) hálózatát.