Hatályos az új frekvenciadíj-rendelet
Április 1-én hatályba lépett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új frekvenciadíj-rendelete, mely egyebek mellett azt is szabályozza, hogy a mobilszolgáltatóknak az általuk használt frekvenciák után hogyan és mekkora díjat kell fizetniük.
A ma hatályba lépett új díjrendelet megszületését hosszas egyeztető munka és egy nyilvános társadalmi konzultáció előzte meg - utóbbira március első felében került sor, a gyakorlatilag kész elnöki rendeletet ekkor tette közzé weboldalán az NMHH. A hazai mobilszolgáltatók részéről a régi rendeletet az utóbbi hónapokban számos támadás érte, mondván a bázisállomásonként, pontosabban rádió adó-vevőnként fizetett frekvenciahasználati díj beruházásellenes, így az egyik legfőbb gátja a hálózat bővítésének.
A régi díjszámítási módszer ráadásul nem csak a befektetéseket hátráltatta: a Telenor Magyarország például 2009 utolsó negyedévében költségtakarékossági okokból több mint ezer rádió adó-vevőt (szaknyelven úgynevezett TRx-et) kapcsolt le, igyekezve hangsúlyozni, hogy mindez nem befolyásolja a szolgáltatás minőségét. A mobilszolgáltatók körében emellett rendszeres gyakorlattá vált, hogy a szezonálisan nagy forgalmat generáló régiókban (például a Balaton környéke) holtszezonban kikapcsoltak adó-vevőket, hogy ezzel is spóroljanak a frekvenciaköltségeken. Az új rendelet életbe lépése után nem lesz szükség ilyen lépésekre, hiszen egy új bázisállomás telepítése, vagy az adókapacitás bővítése ezentúl nem befolyásolja majd a szolgáltató által fizetendő frekvenciadíjat.
A szolgáltatók március elején lapunk megkeresésére egyöntetűen kedvezően nyilatkoztak az új tervezetről. Az operátorok ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a távközlési cégek által fizetendő díjak teljes összege alapvetően nem változik az új rendelet életbe lépése után sem, ezek a díjak ráadásul európai viszonylatban továbbra is magasak, a díjak szerkezetének átalakítását azonban üdvözölték a cégek.
Mentorhatás: tapasztalt szememmel vezetem a kezedet A sikeres IT karrierek többsége mögött ott áll egy erős mentor, szerepének azonban nagyon sokféle árnyalata lehet.
Március közepén az új díjrendelet kapcsán nyilatkozott lapunknak Mátrai Gábor, az NMHH hírközlésért felelős elnökhelyettese is. Mátrai a HWSW-nek leszögezte, hogy a legtöbb európai országban alkalmazott sávos díjfizetési rendszer bevezetése a hatóság reményei szerint ösztönzi majd a beruházásokat, de hozzátette, hogy a jelenleg hatályban lévő koncessziós szerződésekben rögzített frekvenciadíjak a szerződések lejártáig élnek, az új sávdíj csak a nem koncesszióban megszerzett, vagy az újonnan értékesítendő sávokra vonatkozik majd.
Ez utóbbi lehet például az új EU-s GSM-keretirányelv értelmében már mobiladat-szolgáltatás nyújtására használható, 2x10 MHz széles E-GSM sáv, melyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium múlt heti nyilatkozata alapján várhatóan a harmadik negyedévtől vehetnek használatba mobilnet-szolgáltatáshoz a hazai mobilszolgáltatók.
Az új díjrendelet bevezetésével elméletileg hazánkban is elhárul az akadály a femtocellák, vagy pikocellák létesítése elől - ezek a mobilcellák jellemzően egy kisebb épületet, vagy helyiséget sugároznak be. Ezt a rendszert eddig azért nem használták itthon a szolgáltatók, mert a régi díjrendelet értelmében egy ilyen femtocelláért aránytalanul magas frekvenciadíjat kellett fizetni, így nem lehetett piacképes árat adni a szolgáltatásnak.