Árverésen licitálhatnak a hazai mobilszolgáltatók
Árveréssel értékesítik hazánkban a mobiladat-szolgáltatásra használható, jelenleg szabad frekvenciablokkokat - mindez azt jelenti, hogy az állam a lehető legnagyobb bevételhez akar hozzájutni a nemzeti frekvenciakincs értékesítése által, valamint jó eséllyel háromszereplős marad a magyar mobilpiac.
A kormányzat vélhetően levonta a megfelelő következtetéseket a 2008-as, sikertelen frekvenciapályázatok után, legalábbis erre utal többek közt, hogy a küszöbön álló frekvenciaértékesítési folyamat a Népszabadság értesülései szerint árveréses formában fog történni. Mivel a hazai mobilszolgáltatóknak a hálózatuk további bővítése miatt elengedhetetlenül szükségük van új, illetve bővített spektrumokra, a kormány ettől az értékesítési formától vélhetően több bevételt várhat, mintha pályázati úton értékesítené a szabad frekvenciákat. Hiába kerülhet azonban többe a frekvencia, az árveréses rendszer még így is a jelenleg piacon lévő szereplőknek kedvez - aligha valószínű tehát, hogy új belépővel bővül a hazai szolgáltatók köre.
Csak három maradhat?
A Népszabadság azután fordult a frekvenciavagyonnal gazdálkodó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM), hogy Fellegi Tamás miniszter március elején egy sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, napokon, heteken belül megkezdődik a jelenleg még kihasználatlan E-GSM frekvenciablokkok értékesítési folyamata. Egy 2009-ben született EU-s jogszabály-módosítás értelmében a 900 és 1800 MHz-es frekvenciatartományt (ebben a tartományban található az említett 10 MHz-es E-GSM sáv is) a mobilszolgáltatók a beszédcélú felhasználás mellett mobil adatátviteli célokra is használhatnák, vagyis a hálózatuk lefedettségét, kapacitását az eddigiekhez képest kisebb beruházásokkal bővíthetnék.
Az NFM sajtóosztályán a lapnak elmondták, a frekvenciaaukció révén a kormányzat fokozódó piaci versenyre számít a szolgáltatók közt. Mint fogalmaztak, az aukció után a "jelenlegi piaci szolgáltatók" portfóliója mindenképpen bővülni fog, az árak pedig csökkenhetnek. Az aukcióhoz szükséges jogalkotói eljárás állítólag a napokban indul, és a második negyedév végére zárulhat le, mindezek alapján kijelenthető, hogy a szolgáltatók a második félév elején juthatnak hozzá az új spektrumokhoz.
A lengyelek az új németek A lengyel informatikát már nyugati mércével kell nézni, mi is így tettünk az 52. kraftie adásban.
Az aukcióval kapcsolatos további részletek egyelőre nem nyilvánosak, így nem világos többek között az sem, hogy csak a 900 MHz-es frekvenciatartomány, vagy az 1800 MHz-es sáv szabad blokkjait is értékesíteni szeretné a kormány. Utóbbi helyzetét némileg bonyolítja, hogy a Telenor ebben a sávban már most is kétszer annyi frekvenciával rendelkezik, mint versenytársai, valamint a kiosztható tartomány is szélesebb (15 MHz). A kormányzat szándékai szerint egyébként kiemelt hangsúlyt kell fektetni az aukciók során arra, hogy a verseny ne sérüljön, ám hogy ezt pontosan milyen eszközökkel kívánja megvalósítani a tárca, illetve az illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), azt egyelőre nem tudni.
Ne várd a csodát!
Szakmai berkekben hónapok óta folyik a találgatás, hogy az új frekvenciaértékesítések során megjelenhet-e egy újabb szereplő a hazai mobilpiacon, kijelenthető azonban, hogy erre a legkevesebb esély az árveréses rendszerben mutatkozik, legalábbis az eddigi európai tapasztalatokból kiindulva. A német távközlési hatóság például tavaly áprilisban hatalmas, összesen 360 MHz-nyi terjedelmű frekvenciacsomagot bocsátott árverésre, ám az alig néhány nap alatt lezajlott licitálási folyamatot nem követte új, jelentős piaci szereplő feltűnése, ellenben a legnagyobb befolyással bíró Deutsche Telekom tetemes mennyiségű spektrumhoz hozzájutott, ezzel tovább erősítve vezető szerepét a helyi piacon.
A frekvenciaárverés várhatóan hazánkban sem tart majd sokáig, annál is inkább, mivel itt jóval kisebb azoknak a frekvenciatartományoknak a köre, melyeket első lépésként bevonnak az értékesítési folyamatba. Így mivel egyelőre nem zárult le itthon a digitális átállási folyamat, nem értékesíthetők a 800 MHz-es, úgynevezett "digitális hozadék" frekvenciák, illetve egyelőre nem tervezik a 2,6 GHz-es frekvenciablokkok értékesítését sem - ez utóbbi tartomány a legalkalmasabb arra, hogy az operátorok a sűrűn lakott területeken LTE-szolgáltatást indítsanak, míg előbbi ugyanerre a célra használható, csak éppen a vidéki régiókban.