Szövetségtől várja a kitörést a Nokia és a Microsoft
Egyedül nem tudják felvenni a harcot a Google és az Apple ellen - érezhették az utóbbi időben a Microsoft és a Nokia mobilos üzletágainak vezetői. A felismerést tett követte, a két cég ma szövetségre lépett. A döntés alapjaiban rendezheti át az okostelefonos piacot - ha nem született túl későn.
Nem reagáltak eléggé gyorsan a nagy cégek az Apple úttörő, és a teljes mobilpiacot felforgató iPhone-jára. Igazából minél nagyobb volt egy cég, annál lassabban ért el hozzá a 2007 januári bejelentés hulláma.
Az okostelefonok piaca az azóta eltelt négy év alatt alaposan megváltozott, gyorsabban, mint azt valaha gondoltuk volna. A Nokia eladásait ma már alulról a kínai tömeggyártók eszik meg, a cég zászlóshajói pedig közelébe sem érnek sem az iPhone-nak, sem az Androidos csúcsmobiloknak. A legnagyobb problémát a finn okostelefonok operációs rendszere okozza: a súlyosan elavult Symbian nagyon nehezen képes megbirkózni a ráaggatott új funkciókkal, ezért nagyon elhúzódik a fejlesztés. Vitatkozni persze lehet a témáról, de Stephen Elop Nokia-vezér szavai meg kell győzzék a legelvakultabb Nokia-rajongót is: a cég hátországa lángokban, a maradás biztos halált jelent, ezért muszáj ugrani a sötét ismeretlenbe.
Ugrás a sötétbe
Ma végre kiderült, hogy a sötét ismeretlen a Microsoft Windows Phone 7, amely tavaly őszi kiadása óta a Samsung, az LG, a HTC és a Dell támogatásával sem tudott számottevő szereplővé válni a piacon - felmérések szerint a Microsoft piaci részesedése 3 százalék volt az okostelefonos szoftverek terén a negyedik negyedévben. A Microsoft hagyományos, PC-s üzleti modellje a szoftvereladást helyezi a középpontba, a termék létrehozását pedig a gyártókra bízza. A számítógépeknél rendkívül sikeres modell az okostelefon-piacon eddig nem honosodott meg. Az Apple modellje (egy kézben a hardvertervezés és a szoftver), vagy az Android modell (szabad operációs rendszer, a gyártók szabad kezet kapnak a rendszer testreszabásában) egyelőre sikeresebbek.
Az Apple termékeinél ki tudja aknázni a szoftver és hardver magas szintű integrálását, ami előnyös a fogyasztónak, az Android-modell pedig lehetőséget ad a gyártóknak, hogy egyedi fejlesztésekkel megkülönböztessék magukat - ez előnyös a partnereknek. A Microsoft-modell ezzel szemben hardveresen is fragmentált és a hardvergyártóknak sem ad elegendő mozgásteret. Az egyenes következmény, hogy a gyártók óvatosan költenek a termékek marketingjére, a fogyasztók számára pedig nem eléggé vonzó a platform a mindent felforgató iOS és a jelenlegi első számú kihívó, az Android árnyékában. A megoldás triviálisnak tűnik: a hardverben erős, de versenyképes platformmal nem rendelkező Nokia álljon össze a kiváló operációs rendszerrel rendelkező, de elhivatott gyártópartnereket nélkülöző Microsofttal.
Stephen Elop és Steve Ballmer
Nem készülékek vagy gyártók, hanem platformok harca
A szövetség előtt álló kihívás hatalmas. A mobileszközös piacán már nem egy-egy készülék vagy gyártó csatázik, hanem teljes vertikális rendszerek háborúznak. A (jobb szó híján) ökoszisztémák a felhőben tárolt személyes adatok logikája mentén működnek: a megvásárolt programok nem a telefonhoz kötődnek, hanem a felhasználói fiókhoz. Az ökoszisztémán belüli vándorlás így pofonegyszerű, jelentkezzünk be az új androidos vagy iOS-es telefonunkról, léptessük életbe korábbi beállításainkat és töltsük le a megvásárolt alkalmazásokat - másodszor már nem kell fizetni. Ha azonban platformot váltunk, kezdhetjük elölről az alkalmazások gyűjtögetését, a hordozhatóság ugyanis az ökoszisztémák között korlátozott.
A fejlett országokban az Android és az iOS már letarolta a legjövedelmezőbbnek számító, gyakran és sokat költő felhasználókat, a két operációs rendszer már berendezkedett a piacon. Növekedési lehetőség természetesen még rengeteg van, a kemény maghoz azonban már be kell törni - organikus növekedéssel gyakorlatilag lehetetlen ezeket a felhasználókat megszerezni. A Nokia-Microsoft szövetségnek tehát úgy kell most, gyakorlatilag nulláról felépítenie a saját ökoszisztémáját, hogy folyamatos tűz alatt van a két nagy másik vertikális rendszer felől, ráadásul semmilyen ráhatása nincs azok fejlődési ütemére.
A feladat mégsem lehetetlen. A finn cég még most, sokéves kanosszajárás után is rendelkezik egy lojális és kitartó felhasználói bázissal, akik örömmel vásárolják meg az aktuális finn csúcskészüléket. A Nokia, mint brand pedig gyakorlatilag az európai kultúra része, egy vállalható operációs rendszerrel sok régi vásárló is visszatérhet. A Microsoft pedig pont ezt adja a közösbe, a Windows Phone 7 könnyedén veszi fel a versenyt bármelyik riválissal. Ugyan még nem olyan kiforrott mint a több éves előnnyel induló iOS és Android, és sok funkció hiányzik is belőle, de a Windows Phone 7 legalább annyira előremutató és jövőbiztos mint az Android és az iOS.
Mit jelentett be a Nokia és a Microsoft?
A most bejelentett szövetség tehát egyenlő mértékben szól mindkét szereplőről: a Nokia számára azt jelenti, hogy újra releváns gyártóvá válhat az okostelefonok piacán, a Microsoft pedig megkapja a hőn áhított piaci láthatóságot és a lehetőséget a népszerűvé válásra. A stratégiai szövetség kereteit a két vállalat sajtóközleménye pontosan meghatározza. A legfontosabb döntés, hogy a Windows Phone 7 lesz a Nokia elsődleges okostelefonos operációs rendszere, amelyhez a finnek hozzáteszik saját innovációikat, például a képfeldolgozás és a lokalizáció terén. A Nokia vállalta, hogy az alapos, hardvertervezés terén szerzett tapasztalatait felhasználva szélesíti a WP7 piaci lefedettségét és különböző árkategóriákban, valamint földrajzi területeken megkezdi az ilyen telefonok forgalmazását.
A Microsoft biztosítja az új telefonok számára a keresési szolgáltatásokat a Bingen, és a reklámkiszolgálást az adCenteren keresztül, a térképet a Nokia NAVTEQ szolgálja ki, a Nokia Mapset pedig integrálni fogják a Bing-alapú lokációs szolgáltatásokkal. A szövetség kihasználja majd a Nokia mobilszolgáltatókkal kötött számlázási egyezségeit is, így számos országban lehet majd szolgáltatásokért és tartalmakért közvetlenül a mobil-előfizetésen keresztül, utólag fizetni. A Nokia alkalmazás- és tartalomboltja integrálódik a Microsoft Marketplace-be, és a Microsoft fejlesztői eszközeit lehet majd használni az alkalmazások készítéséhez.
A közös ökoszisztéma
A bejelentés tehát pontosan kijelöli a két partner feladatait: a Nokia hardvergyártóként vesz részt a szövetségben, míg a szoftverrel kapcsolatos feladatok a Microsoftra hárulnak. A Windows Phone 7 azonban (egyelőre) nem nyert kizárólagosságot a Nokia készülékein, vagyis továbbra is lesznek Symbian-alapú telefonok és a MeeGo fejlesztése sem áll le. A Windows Phone 7 elsődleges operációs rendszerré történő kinevezése azonban a Symbian lassú halálát vetíti előre, ettől függetlenül a cég a következő évekre még 150 millió symbianos mobil eladásával számol. A Nokia nem viszi a Windows Phone 7-re a szoftveres portfóliójának egyik elemét sem, beleértve a szépreményű Qt fejlesztési keretrendszert, az Ovi bolt pedig a Marketplace részeként születik újra.
Kockázatok és mellékhatások
Azáltal, hogy a Nokia feladja a saját okostelefonos platformot, egyúttal elveszíti legfontosabb képességét arra, hogy megkülönböztesse magát a Windows Phone 7-re építő többi gyártótól - jelenleg ez a Samsung, az LG, a HTC és Dell. Mivel az operációs rendszer felhasználói felülete fix és a hardverspecifikációk is kötöttek, a mobilgyártóknak nem sok mozgásterük van arra, hogy valami igazán ütőssel, egyedivel rukkoljanak elő -- ahogy már fentebb íruk, egy platformon belül pedig könnyen vándorolnak a vevők. Ebben a versenyben a Nokia kitörési pontja a hagyományos erősségének számító fényképezés és képkezelés lehet, illetve azok az egyedi alkalmazások, amelyek a Marketplace nokiás szegletéből érhetők el, és amikhez más gyártók vásárlói nem férhetnek hozzá.
A Nokia-Microsoft szövetség nem oldja meg a finnek egyik legnagyobb problémáját, mégpedig az amerikai piacon mutatott gyenge szereplést. A küzdelem itt nem csak évi sok tízmillió készülék eladásáról szól, hanem arról, hogy egy cég alakítja vagy követi a trendeket. Az okostelefonokról igénybe vehető szolgáltatások és a rájuk letölthető szoftverek zöme az Egyesült Államokban jött létre vagy azt a piacot célozza elsősorban, ezek terjednek át Európába és a világ többi részére. A Nokia teljesen feladta az észak-amerikai piacot, ez azonban az okostelefon-korszak beköszöntével kínos ballépésből stratégiai jelentőségű hibává vált, mivel a vállalat minden eszközét elvesztette arra, hogy a trendeket alakítsa - legfeljebb követhette őket.
A Microsofttal közös marketing ezen csak részben képes segíteni. A Windows Phone 7 láthatóan megragadta a fejlesztők figyelmét, és az elérhető alkalmazások száma gyorsan bővül, de ha nem sikerül rövid időn belül az USA-ban masszív jelenlétet kialakítani, az a szövetség (valamint a Nokia és a Microsoft) végső bukását is jelentheti az okostelefonok terén. Az áttöréshez szükség lesz az amerikai szolgáltatókkal kialakított jó viszonyra, itt a Microsoftnak vannak már kapcsolatai. Biztató jel mindenesetre, hogy a Microsoft már több piacon is képes volt néhány év alatt a semmiből vezetővé válni, gondoljunk például az Xboxra, amelynek második inkarnációjával Redmond le tudta győzni az addig éveken át egyeduralkodó Sonyt - igaz, ehhez kellett a japánok botladozása is.
Átszervezés és személycserék
A stratégiaváltással együtt átszervezést is bejelentett a Nokia. Az új struktúrában a mobilkészülékekkel foglalkozó üzletág két további divízióra válik szét 2011. április 1-én, ezek közül a Smart Devices fejleszti majd az okostelefononkat, beleértve a windowsos, symbianos és meegós modelleket, a Mobile Phones pedig a mobiltelefonokért felel - a Nokia küldetése, hogy utóbbiak segítségével további 1 milliárd embert csatlakoztasson az internetre. Mindkét divízió önállóan elszámoltatható és saját fejlesztési és marketing erőforrásokkal rendelkezik. A Nokia azt várja az átszervezéstől, hogy felgyorsuljon a termékfejlesztés és lerövidüljenek a döntési folyamatok.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az átszervezés mellett személycserék is történtek. Alberto Torres, aki eddig a MeeGo megoldásokért felelős vezető volt, elhagyja a céget - a közlemény szerint február 10-i hatállyal távozott hogy más lehetőségeket keressen. A MeeGónak azonban távolról sincs vége, a Nokia még mindig kitart amellett, hogy az idén piacra dobja első készülékét amely az Intellel közösen fejlesztett nyílt forrású platformon alapul, de a MeeGóra inkább hosszabb távon számítanak a finnek. Az Intel oldalán is nagy a mozgolódás a MeeGo környékén, ezt a platformot még nem érdemes leírni.
A stratégiaváltás jelentős bizonytalansági tényező: a Nokia szerint 2011 és 2012 az átmenet éve lesz, ezért a 2011-re kiadott pénzügyi előrejelzése érvényét vesztette. A cég egyelőre nem látja, milyen hatása lesz a váltásnak, de ígérete szerint a negyedéves eredményekkel együtt rendszeres tájékoztatást ad majd az átalakulás menetéről és a várható pénzügyi eredményekről. A cél az, hogy az átmeneti időszak után, vagyis két év múlva a piaci átlagot meghaladó növekedést érjen el a Nokia és persze nyereségesen működjön.