Elhunyt Jack Tramiel, a Commodore alapítója

Idén nyáron lesz 30 éve, hogy megjelent a piacon a Commodore 64, minden idők legsikeresebb, legnagyobb példányban értékesített személyi számítógépe. Sajnos a vállalatot az 1950-es években megalapító Jack Tramiel nem érhette meg az évfordulót, április 8-én kaliforniai otthonában elhunyt. 83 éves volt.

Írógépből számítógép

Tramiel 1928-ban született a lengyelországi Lodz városában, Jacek Trzmiel néven. A II. világháborút családjával együtt koncentrációs táborban töltötte, majd a háború végeztével 1947-ben az Egyesült Államokba emigrált. majd belépett a hadseregbe, ahol írógépek javítását végezte egy New York-i irodában. Leszerelés után a megtakarított pénzéből egy írógépeket javító műhelyet vásárolt, majd az 50-es évek elején Kanadába költözött, mivel az ottani törvények lehetővé tették számára hogy Csehországból származó írógépeket importáljon és árusítson - 1955-ben alakult meg a Commodore Business Machines, amely Tramiel katonai múltja miatt kapta ezt a nevet.

A cég egy idő után ráállt a saját írógépek gyártására, de a világháború után a japán ipar szélsebes fejlődésnek indult és hamarosan elárasztották az amerikai piacot a jó minőségű, megfizethető japán írógépek, így a Commodore-nak új üzlet után kellett néznie. Kapóra jött az elektronikai forradalom, a cég beszállt az elektronikus számológépek gyártásába, amelyhez a Texas Instrumentstől vásárolta az alkatrészeket. A TI azonban szintén felismerte, mekkora lehetőséget rejtenek a számológépek, így saját modelleket is piacra dobott, amelyek olcsóbbak voltak az 1962-ben tőzsdére vonuló Commodore termékeinél.

Tramiel nem csüggedett, a Commodore megvásárolta a MOS Technology vállalatot, ezt követően ennek a félvezetőiből készültek a számológépek. A cég vezető tervezőmérnöke, Chuck Peddle azonban úgy vélte, a számológépeknek már leáldozott, a jövőt az otthoni számítógépek jelentik, Tramiel ezért megbízta egy ilyennek a megépítésével. Ennek az erőfeszítésnek az eredménye lett a Commodore PET (Personal Electronic Transactor). Az 1977-es Consumer Electronics Show-n bemutatott gép az első "all in one" otthoni számítógép, az 1 MHz-es MOS 6502 processzort és kiviteltől függően 4 vagy 8 kilobájt operatív tárat tartalmazó készüléket egy 80x25 karakteres kijelzőt és kazettás magnót is tartalmazó házba költöztették.

Az arany évek

A PET első példányai csak 77 őszén kerültek a boltokba, de az érdeklődés a kezdetektől óriási volt iránta. A terméket 1979-ben frissítették, az új verzió nagyobb billentyűzetet és zöld monokróm monitort kapott, és 8, 16 és 32 kilobájtos változatban is kapható volt. Elhagyták belőle a beépített kazettás egységet, cserébe akár jóval gyorsabb adatátviteli sebességre képes floppymeghajtót is lehetett hozzá csatlakoztatni.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A grafikát is megjelenítő Apple-gépek bemutatkozása után a tisztán karakteres felépítésű PET többé nem volt versenyképes, a vállalat azért 1980-ban piacra dobta a Commodore VIC-20 modellt, amely 176x184 pixeles felbontású grafikus interfésszel rendelkezett. Míg a PET-et elsősorban üzleti gépnek szánta a Commodore és jobbára azoknak a vállalatoknak kínálta, amelyek korábban a számológépeit vásárolták, a VIC-20 már ízig-vérig otthoni gép volt, kiskereskedelmi csatornákon lehetett hozzájutni és komoly reklámkampányt is szerveztek köré a Star Trek sorozatból ismert William Shatnerrel. Ez volt a világ első számítógépe, amelyből egymillió darabot adtak el.

1982-ben aztán megérkezett a bombasiker Commodore 64, amely az 1 MHz-es 8 bites MOS 6510 processzort tartalmazta, és már 64 kilobájt operatív memóriával volt felszerelve, valamint 320x200 pixeles grafikát tudott megjeleníteni. A gép 600 dolláros áron került az üzletekbe, és elképesztő népszerűségre tett szert: pontos eladási adatokat nem tudni, de becslések szerint 12-17 millió darab fogyhatott belőle, amivel minden idők legnagyobb példányszámban értékesített PC-je a Commodore 64. Népszerűségére jellemző, hogy 12 éven át, egészen 1994-ig gyártották, az 1986-os formai ráncfelvarrást leszámítva gyakorlatilag változtatás nélkül.

Atari

Tramiel azonban ekkor már nem volt a vállalatnál, 1984 elején összekülönbözött a cég részvényeseivel és távozni kényszerült a saját maga alapította Commodore-tól. Megalapította Tramel Technology nevű saját vállalatát, hogy egy következő generációs otthoni számítógépet fejlesszen ki, de inkább megvásárolta az Atari konzumer divízióját a Warnertől és felvette az Atari Corporation nevet. Az Atari 8 bites otthoni videojátékai révén vált ismertté, Tramiel irányítása alatt megjelent az első 16 bites gép, az Atari ST, amely kortársaihoz (Apple Macintosh, Commodore Amiga, IBM PC AT) viszonyított technikai felsőbbrendűsége ellenére is csak mérsékelt sikert aratott - elsősorban CAD munkákra és kiadványszerkesztési feladatokra használták, a MIDI-támogatást pedig zenészek értékelték nagyra.

Jack Tramiel a 80-es évek végén teljesen kivonult az Atari irányításából, azt fiára bízta, azonban Sam Tramiel 95-ben szívrohamot kapott, így Jack egy időre visszatért az üzleti életbe. Egyik utolsó  döntéseként 1996-ban eladta az Atarit a JT Storage nevű tárológyártó vállalatnak, az egyesült cég azonban teljesen sikertelen volt és 1998-ban csődbe is ment, utód nélkül felszámolták.

A Commodore révén Jack Tramiel azonban örökre beírta magát a számítástechnika, valamint a videojátékok történetébe. A cége által gyártott, bárki számára megfizethető gépeknek nagy szerepe van az informatika otthoni elterjesztésében, egész generációkkal ismertették és kedveltették meg a számítógépeket és indítottak sokakat mérnöki, informatikai pályára.