Bőven van még tartalék a 3G-ben
Másodpercenként csaknem 170 megabites, pontosabban 168 megabites letöltési sebességet ért el 3G-s mobilhálózaton az Ericsson. A HSPA+ technológia révén a hálózatokban bőven van még kapacitástartalék, kérdés érdemes-e beruházni az ilyen irányú fejlesztésekbe.
A svéd hálózatieszköz-gyártó hétfőn bejelentette, hogy újabb átviteli sebességrekordot állított fel 3G-s hálózaton HSPA+ (High-Speed Packet Access Evolved) technológiával. A cég letöltési irányban 168 Mbps, feltöltési irányban 24 Mbps sávszélességet mért hagyományos, bárki számára elérhető hálózati berendezésekkel. A rendszerben rejlő jelentős tartalékok kiaknázása az egyik út lehet azon szolgáltatók számára, amelyeknek nem áll rendelkezésre az LTE technológiához az infrastruktúra, vagy a frekvencia, mégis bővíteni kényszerülnek a hálózat átviteli kapacitását.
A mostani HSPA+ sebességrekord egyetlen szépséghibája, hogy a mérésekhez használt terminál, vagyis a modem nem kapható kereskedelmi forgalomban, az eszközt a SingTel szállította az Ericsson részére. A tesztrendszer a rekord átviteli sebességet magasabb rendű modulációs technikával (64-QAM) éri el, mellyel több adatot továbbíthat egy adott spektrumon. Ezt fokozza tovább a többcsatornás átvitelt lehetővé tévő MIMO antennaszervezés, valamint a többszörös vivőjel alkalmazása is (a teszt összesen 20 MHz-nyi frekvenciát használt). A rendszert működés közben mutatja be az Ericsson a barcelonai Mobile World Congress idején - ugyanitt vélhetően hasonló képességű teszthálózatot állít fel a kínai Huawei is.
A HSPA+ a harmadik generációs UMTS mobilszabványt kidolgozó ipari munkacsoport, a 3rd Generation Partnership Project legfrissebb szabványkiadásának, a Release 7-nek a része, melyet 2007 végére véglegesítettek és publikáltak az érdekeltek. A HSPA+ az utolsó frissítési fokozat a negyedik generációs technológiák előtt, a friss Release 8 már a 4G előszobájához tartozik, annak alapjait rakja le LTE, vagyis Long Term Evolution néven. Az LTE ezzel együtt nem csak gyorsabb adatátvitelt, hanem hatékonyabb spektrumhasználatot is ígér, ami ügyféloldalon összességében kisebb válaszidőkben, ezáltal "pörgősebb" netes használatban mutatkozhat meg.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A hazai szolgáltatók közül a Vodafone és a T-Mobile rendelkezik kereskedelmi üzemű HSPA+ szolgáltatással, meglehetősen szűk területekre koncentrálva (a Vodafone-nak Budapest belvárosában, a T-Mobile-nak elszórtan Budapesten és az agglomerációban vannak cellái). A magyarországi HSPA+ hálózatok jelenleg elméletileg maximum 21 Mbps letöltési sávszélességet nyújtanak, a Vodafone azonban már korábban előrevetítette, hogy az eszközök szoftveres frissítésével 28 Mbps sávszélesség is elérhető a hálózatukon.
A HSPA+ technológiában rejlő lehetőségeket láthatóan a Vodafone igyekszik a leginkább kihasználni: a cég műszaki igazgatója, Döbrőssy Gábor korábban a HWSW-nek kifejtette, ugyan az LTE technológiáé a jövő, de az országos hálózat kiépítésének megkezdéséig a szolgáltatóknak ki kell használniuk a 3G-ben rejlő összes lehetőséget. Elképzelhető, hogy Magyarországon hosszú ideig ez lesz az egyetlen bővítési fokozat az operátorok számára, az LTE szolgáltatás elindításához ugyanis a törvényhozás részéről egyelőre nem adottak a feltételek, így máig nem írták ki a szükséges frekvenciapályázatokat a különböző, mobil adattovábbításra használható spektrumokra.