Kipróbáltuk: Apple MacBook Air

Az első és sokáig egyetlen MacBook Air számos kényszerű kompromisszum révén tudott olyan vékony és könnyű lenni, amilyen. A bemutatása óta eltelt majdnem három év alatt sokat fejlődött a technológia, ami a gépen, illetve gépeken is meglátszik.

Az új MacBook Air két változatban kapható, az egyik a "megszokott" 13,3" hüvelykes kivitel, a másik ennél kisebb, 11,6” megjelenítőt kapott. Utóbbi a 12" PowerBook utódának is felfogható, az Apple-rajongók régóta vártak már egy igazán kis méretű, könnyen hordozható, mégis erőteljes laptopra a cégtől. Az Apple már öt évvel ezelőtt átváltott a sokat fogyasztó és melegedő PowerPC chipekről takarékosabb és nagyobb teljesítményű Intel processzorokra, a 11,6" MacBook Air előtt mégsem volt valódi ultrahordozható modellje. Szerkesztőségünket ez a gép látogatta meg rövid időre, ami elegendő volt a tüzetes megismerkedéshez.

Sokszor sok helyen esett már szó az Apple "unibody" kialakítású gépeinek szépségéről és eleganciájáról, korábban már mi is írtunk erről, úghogy nem is ragoznánk tovább. Annyit azért érdemes lehet megjegyezni, hogy a vállalat által kitalált és rá jellemző design nem sok választási lehetőséget ad a vásárlóknak. "Eszi, nem eszi, nem kap mást" – gondolhatja Steve Jobs, akinek nagy szerencséjére az emberek többsége eszi, sőt zabálja az Apple-gépek formatervét.

Dögös és jól használható

Az unibody ház és a vékonyságot hangsúlyozó kialakítás miatt a MacBook Air olyan mint a penge, ez főleg a csuklótámasznál érzékelhető - na nem mintha vágna hanem itt látszik igazán, mennyire vékony. Továbbra sem vagyunk benne biztosak, hogy a vékonyság, a szexiség hajhászása nem öncélú-e és nem megy a tartósság, a strapabírás rovására. Nem mertük kipróbálni, mi történik az alumínium burkolattal, ha valaki leejti a gépet, vajon a borítás deformálódása nem okoz-e sérülést a belső szervekben, az alaplapban például. A MacBook Air nem csak vékony, hanem pehelykönnyű is, nem patikapontos digitális mérlegünkön 1073 grammot nyomott a gép, amihez 182 grammos  hálózati töltő tartozik, ez utazáskor biztos nem fogja lehúzni a válltáskát, hátizsákot.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A 11,6” MacBook Airt az asztalra téve és felnyitva a vállalat más gépeiről már ismerős billentyűzet fogad, amin kis megszokással könnyen lehet gépelni. Az F-gombok kisebbek a többinél, mivel egy ultrahordozható gépről van szó, ezt nem róhatjuk fel hibaként, azt viszont már igen, hogy hiányzik a billentyűzet megvilágítása, ami ebben az árkategóriában elvárható lenne – valószínűleg a vékonyítás áldozatául esett. A kijelző fényerejének automatikus szabályzása is a helyspórolás áldozatául esett. A billentyűzet "alatt" egy hatalmas touchpad terpeszkedik, ami természetesen multitouch-képes – minden notebookba ilyet kellene építeni (vagy a Lenovo-féle TrackPointot).

A LED-háttérvilágításos kijelző 1366x768 pixel felbontású, ami rendkívül jónak mondható ebben a méretosztályban – a 13" MacBook Próban a mai napig 1280x800-as megjelenítő van. A felbontással nincs probléma, sőt, az Apple-módi szerint erősen tükröződő kijelzőt viszont továbbra sem szeretjük. Hogy a képernyőn ne mindig magunkat, hanem a gép által megjelenített grafikát nézhessük, a fényerőt legalább 50 százalékra kell állítani, ha esetleg szabad téren használnánk a MacBook Airt, akkor pedig még ennél is magasabb értékre. A gép használata közben úgy tűnt, a kijelző függőleges betekintési szöge a MacBook Prónál kisebb, de ezt objektív méréssel igazolni nem tudjuk.

Az első MacBook Airt jogosan csúfolták minimális bővíthetőségéért, hiszen csupán egyetlen USB-port volt benne, amit a gép aljából lehetett kinyitni, egy dundibb pendrive vagy 3G-stick meg is emelte a laptop jobb oldalát. Az új verziókban ezzel már nincs (akkora) gond, a 11,6" változat 2 USB-portot, mini DisplayPort csatlakozót és egy fülhallgató-csatlakozót kapott - a 13,3" MacBook Air ezt még egy SD-kártyahellyel fejeli meg.. Külső monitort (VGA, DVI) vagy lapostévét (HDMI) csak külön megvásárolható adapterrel csatlakoztathatunk a MacBook Airhez, Ethernet-kábelt pedig egy USB-s adapterrel dughatunk a gépbe, amit megint csak külön kell megvenni.

Teljesítmény: oké

Ami a hardvert illeti, a nálunk járt készülék Intel Core 2 Duo SU9400 processzort kapott, ami távolról sem a legújabb modell, 2008 harmadik negyedévében mutatták be. A kétmagos, 3 megabájt L2 cache-t tartalmazó chip azonban bőségesen elegendő teljesítményt biztosít egy ilyen ultrahordozható géphez és a kategóriában várható feladatokhoz (böngészés, szövegszerkesztés, stb.). A grafikus chipet az NVIDIA szállította, a GeForce 320M egy DirectX10.1 gyorsításra képes mobil GPU, alacsony fogyasztású, vékony és könnyű gépekhez, mint amilyen a MacBook Air is. A GeForce a rendszermemóriából 256 megabájtot foglal le legfeljebb.

A laptopban 2 gigabájt DDR3 memória van, ami legfeljebb 4 gigabájtig bővíthető, valamint egy 128 gigabájtos SSD. Utóbbi a felelős azért, hogy a MacBook Air még régebbi processzorral is több mint használható teljesítményt nyújt. A laptopokat rendszerint nem a CPU, hanem a merevlemez sebessége fogja vissza, különösen igaz volt ez az első MacBook Air esetében, amelybe egy 4200-as percenkénti fordulatú, 1,8” mobil merevlemez került – vagy horribilis felárért SSD. Az új MacBook Air csak SSD-vel kapható, ami rendkívül jó hatással van a teljesítményére és válaszképességére. A gép hosszú alvásból ébresztve is 2-3 másodperc alatt tettre kész, az OS X és a szoftverek használatakor sem érezni lassúnak a rendszert. Ráadásul az SSD zajtalan és keveset is fogyaszt.

Kitartó

Egy jó mobil gép legyen pici és nézzen ki jól: pipa. Csatlakoztathatóság: 2 USB-port, Bluetooth 2.1+EDR, 802.11n Wi-Fi, ide is tehetünk egy pipát. Teljesítmény a megcélzott felhasználási területre bőven elég, pipa. Mi maradt ki? Az akkumulátoros üzemidő. A 11,6” MacBook Air egy 35 Wh kapacitású lítium-polimer áramforrást kapott, ami szokás szerint nem cserélhető. Kíváncsiak voltunk, az Apple a megfelelő alkatrészek összeválogatásával és az OS X optimalizálásával le tudta-e annyira csökkenteni a gép fogyasztását, hogy akár hosszabb időn át is bírja töltés nélkül. A rövid válasz az, hogy igen.

Tétlen állapotban, de bekapcsolt Wi-Fivel, 50 százalékos fényerőn 7-8 Watt körüli fogyasztást mértünk, vagyis a MacBook Airt alig használva akár 5 órán át is kitart az akkumulátor, például weboldalak olvasgatásakor, szövegszerkesztőbe pötyögéskor. Az Apple ígérete 5 óra vezeték nélküli internetezés, ezt csak úgy tudja teljesíteni a gép, ha "lábujjhegyen" mozgunk a neten, nem nézünk meg videókat és nem töltünk le nagy fájlokat. Ha két egész estés mozifilmet szeretnénk egymás után megnézni, például egy repülőúton, akkor már lehetnek gondjaink, HD videólejátszás (Ice Age: Continental Drift, QuickTime) alatt 12 wattos fogyasztást mértünk, vagyis a 35 Wh-s akkumulátor kevesebb mint 3 óráig bírja szuflával.

A teljesítményigényes programok még ennél is többet kérnek, a Cinebench R11 CPU-tesztjének futtatása alatt 14 Watt körül mozgott a gép fogyasztása, a processzort és a grafikus chipet is megdolgoztató X-Plane repülőszimulátor pedig 21 Wattra vitte fel a teljesítményfelvételt, ami 100 perc körüli akkuidőt jelent. Ilyenkor már a MacBook Air bal hátulján levő hűtőventilátor is jól hallhatóan dolgozott és az aluház is érezhetően felmelegedett. A 13” MacBook Air ennél nagyobb akkumulátort kapott, az üzemideje még a 11,6" verziónál is jobb.

Nagyon Apple

Röviden összefoglalva a MacBook Air egy minden tekintetben meggyőző ultrahordozható notebook és kivételesen az árával sincs gond: a tesztelt konfigurációban 350 ezer forint, 64 gigabájtos SSD-vel 300 ezer forint bruttóért kaphatjuk meg. Ez elsőre soknak tűnhet, de ha megvizsgáljuk a hazai kínálatot, azt látjuk, hogy a 11,6-12” méretosztályban egyelőre nem nagyon van más könnyű és vékony notebook SSD-vel, diszkrét grafikus chippel, ennyiért. A gép ellen mindössze egyetlen dolog szól, az pedig a márkája, amit legalább annyian utálnak mint amennyien szeretnek.

Az Apple vezérét, a vállalatot és termékeit körülvevő felhajtásból sokan jól megélnek, de egyre többen vannak, akiket a dolog már inkább zavar. Ez miért érdekes a termék megítélése szempontjából? Mert a hatalmas világító almalogót viselő MacBook Airrel lehetetlen eltűnni a tömegben, a gépet szinte mindenki megbámulja, a kitüntetett figyelemből pedig jut a tulajdonosnak is. Az elismerő pillantások mellett a környezettől függően több-kevesebb negatív visszajelzésre is számíthatunk, akár néhány félhangos vagy hangos megjegyzés formájában.

Aki ma Magyarországon Apple PC-t vesz, önkéntelenül is kiteszi magát ennek, az elismerő hümmögés ugyanúgy benne van az árban mint az esetleges irigy pillantások és a tulajdonos anyagi helyzetével, esetleg az uralkodó trendekre való fogékonyságával kapcsolatos megjegyzések. A MacBook Air egy erős "fashion statement", legalább annyira divatcikk mint munkaeszköz, ezért ne csodálkozzon a vásárlója, hogy ide vagy oda, de be fogják skatulyázni.