Áttörte az 1 terabites álomhatárt a Seagate
A Seagate a világon elsőként demózott olyan merevlemezt, amely négyzethüvelykenként 1 terabites adatsűrűséggel rendelkezik - a jelenleg kereskedelmi forgalomban hozzáférhető diszkek között a rekord 750 gigabit ugyanekkora területen.
Noha a teljesítményigényes területekről a tányérokat pörgető diszkeket egyre inkább kiszorítják a flashmemóriás meghajtók, ha nagy kapacitásról van szó, a mágneses elven történő adatrögzítésnek és a mechanikus berendezéseknek továbbra sincs párja. A HDD-gyártók folyamatosan fejlesztenek, hogy a lehető legalacsonyabb költség mellett a legnagyobb kapacitást kínálják - tárkapacitásból pedig látszólag sosem elég.
A kapacitás növelésével kapcsolatos legnagyobb probléma, hogy az egyre nagyobb adatsűrűségű médiumokon egyre kisebb terület áll rendelkezésre az adatbitek tárolására, ami ahhoz vezet, hogy a merevlemez működése során keletkező hő hatására az adatok mágnesesen instabillá válnak, azaz módosulnak vagy törlődnek. A gyártók által már jó ideje alkalmazott merőleges adatrögzítési eljárás (perpendicular recording) ezen az adatbitek médiára merőleges elrendezésével hivatott segíteni, azonban a merőleges rögzítésnek is megvannak a korlátai, egy idő után itt is fellép a szuperparamágnesesség jelensége, azaz a hőtől az adatok változnak.
Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.
A HAMR eljárás során a hagyományos hordozórétegnél stabilabb mágneses jellemzőkkel bíró felületet az írás előtt lézerrel felmelegítik, majd ezután írják rá az adatokat. A lézer csupán az írandó bitek tárolására szolgáló területeket melegíti fel, amely az írás után lehűlve stabilizálja a rögzített mágneses jelet. Az eljárás kísértetiesen hasonlít a magnetooptikai meghajtókban használt technológiára, ám amíg a MO meghajtók esetében az olvasás is a lézer és egy optikai szenzor segítségével történik, a HAMR a mai merevlemezekben használatos olvasófejet használ az adatok olvasására, így a meglevő technológiákat és tapasztalatokat újra lehet hasznosítani, és a gyártás sem olyan költséges.
Ezzel a technológiával a Seagate elérte, hogy egy 1 hüvelyk hosszúságú adatsávon 2 millió bitet lehessen tárolni, a sávok sűrűségének köszönhetően pedig egy négyzethüvelyknyi területre 1 terabit (128 gigabájt) kapacitás jutott, ami jelentősen magasabb a ma kereskedelmi forgalomban elérhető legnagyobb merevlemezek adatűrűségénél. A Seagate úgy számol, hogy még ebben az évtizedben piacra kerülnek a HAMR rendszerű merevlemezek, amelyek kapacitásnövekedése a jövőben sem áll meg: a vállalat azt ígéri, 10 évvel a HAMR piaci debütálása után egy közönséges 3,5 hüvelykes meghajtó kapacitása 60 terabájtra fog emelkedni - erre valószínűleg 2020-as évek közepéig kell várni.