Unatkozol? Rakd rendbe a Facebook-fiókod!
Már a fejed tetejéig telepakoltad magad bejglivel és töltött káposztával és a két ünnep között sincs semmi kedved dolgozni, de mégis gép előtt kell ülnöd, vagy egyszerűen nincs jobb dolgod? Próbáld hasznossá tenni magad az év utolsó napjaiban is. Az ünnepek egyik fontos szereplőjévé váltak a közösségi hálózatok, nézzük meg, hogyan lehet rendet tenni a rendszerben.
Sokan és sokat szidalmazzák a közösségi hálózatokat amiatt, hogy mindent elárulnak rólunk, pedig csak annyit árulnak el, amennyit mi magunk megosztunk. Kis összeállításunkban segítünk valamelyest megregulázni a gonosz Facebook (és iWiW) falat.
Az év során számos anyag jelent meg a HWSW-n is arról, hogy milyen új funkciók és adatvédelmi beállítások érhetőek el a Facebookon, s ezeket általában sokan el is olvasták, egyenként azonban nem biztos, hogy túl sokat mondanak. Tény, hogy a Facebook célja mindig is az maradt, hogy az információ háborítatlanul suhanjon keresztül a rendszerükön, s minél több ember, minél több időt töltsön bent. A külső nyomás azonban rákényszerítette a Facebook fejlesztőit, hogy megadják a lehetőséget a felhasználóknak arra is, hogy kicsit elrejtsék az arcukat, s megválogassák, hogy mit és kinek mondanak el.
Klikkesedés
Az első lépés, amit mindenképp érdemes megtenni, főleg, ha abba a hibába estünk, hogy az általános iskolás évfolyamtársainktól kezdve, az előző munkahelyünk irodaházának recepciósán keresztül a szomszéd néniig mindenkit felvettünk az ismerősük közé, hogy kicsit kiválogatjuk az kapcsolatokat. Ez nem azt jelenti, hogy valakit kevésbé fogunk szeretni, csupán annyit, hogy üzletfeleinknek nem áruljuk majd el, hogy hol rúgtunk be tegnap este, a távoli barátainkkal nem közöljük, hogy milyen ágyneműhuzatot raktunk fel tegnap este, az igazi barátainknak pedig nem kell abban elfáradnia, hogy a munkánkkal kapcsolatos, számukra teljesen irreleváns linkeket kell átfutni.
A legtöbben azon már valószínűleg túl vannak, hogy a nagyon fárasztó és hiperaktív ismerősöket, csillámpónikat és kvízkirályokat, tanyamestereket eltüntették, "lehide-olták" a falukról. Ez az első lépés a közösségi hálózat tudatos felhasználása felé. Nyugodjon meg mindenki, ezek az emberek nem fogják tudni, hogy nem látjuk őket, legfeljebb azzal szembesülnek, hogy sosem válaszolunk nekik. Persze ettől függetlenül tudnak nekünk üzenetet küldeni és akár chaten is elérhetnek minket.
Nem mindenkit érdekel
A következő fokozat az igazi csoportok, vagyis, ahogy a Facebook hívja, listák létrehozása. Egy éve ennek semmi értelme nem lett volna, de a fejlesztéseknek hála a listákat nagyon ügyesen és hatékonyan lehet már használni. Ehhez persze elsőként létre kell hozni őket. Mindenkinek egyéni vérmérséklete és kapcsolatrendszere szerint érdemes külön kategóriát létrehozni mondjuk a családnak, a közeli barátoknak, a munkatársaknak. Ha valaki több életteret tölt be, akkor szétválogathatja azok szerint is ismerőseit, illetve ne felejtsünk el egy olyan listát kreálni, ahová azokat rejtjük, akik a kapcsolati hálónk perifériáján kapaszkodtak csak meg. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy itt nem feltétlenül a haragosainkra gondolunk, hanem azokra, akik a Facebook-használati szokásaink alapján nem tartoznak a potenciális hallgatóságunkba.
Ha a listák elkészültek, akkor irány az Adatvédelmi beállítások menüpont, ahol minden kategóriában be tudjuk állítani, hogy ki mit lásson. Alapesetben választhatunk különböző biztonsági szintek közül, de ha már az ünnepek miatti lassulásban kicsivel több időnk van ezt böngészni, akkor válasszuk az egyedi beállítási lehetőségeket (custom). Ez kicsit bonyolultnak tűnik elsőre, de pár perc alatt végig lehet szaladni azon, hogy ki lássa és ki ne lássa például a profiladatainkat, a fotóinkat, bejegyzéseinket. Itt is válasszuk az egyedi beállítást és a korábban perifériának nevezett listát nyugodtan tegyük tiltólistára a megfelelő helyeken. Ezek után ennek a listának a mindenkori tagjai (az összetételét bármikor szabadon változtathatjuk) elől rejtve marad tevékenységünk egy része. Ha szigorúbbak vagyunk, akkor a státusüzeneteket is elvesszük tőlük és akkor nyugodtan lehet lazábbra venni a figurát a napi bejegyzéseknél.
Merj nagyot is szólni
Előfordul viszont, hogy olyan gondolataink támadnak, amit mindenképp az egész világgal közölnénk, vagy éppen kiírnánk valamit, de csak bizonyos embereknek címezve, mégsem privát üzenetben. Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy az üzenetírás szövegmező mellett egy kis lakat is van, amire klikkelve kiválaszthatjuk, hogy az a konkrét üzenet, link kihez jusson el. Itt használhatjuk ugyanúgy az előre gyártott listáinkat, de akár egy-egy embert hozzá is adhatunk vagy el is rejthetjük valakik elől. Az érdekes linkeket nyugodtan küldhetjük "mindenki" vagy a "barátok barátai is" címkével, ilyenkor esélyünk van túlnyúlni a saját ismerőseinken is. Újságírók és exhibicionisták szívesen használják ezt. Ha valamit publikusra állítunk, akkor az a Facebook keresőjében is fellelhető lesz, illetve a Google is jó eséllyel indexeli majd.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Arra viszont figyelni kell, hogy a lájkolással bizonyos esetekben a szűk csoport képes továbbosztani a saját ismerősei felé a bejegyzéseket. Igaz, ha konkrét neveket vagy listát adtunk meg, akik láthatják az üzenetet, akkor a többi ember számára akkor sem lesz elérhető, ha a bejegyzésre mutató közvetlen linket ad nekik valaki. Ha privát üzenetet szeretnénk küldeni, azért inkább ne az üzenőfalat használjuk. A címzés privátban is tartalmazhat listákat, ezért nem kell egyesével összeszedni minden alkalommal az osztálytársakat vagy a volt barátnőket.
A listák mindenhol működnek
Sőt, a chat esetében is számítanak. Külön be tudjuk kapcsolni, hogy mely listák tagjai láthassanak minket online, s nem kell egyesével menekülni a zaklatóktól. A képfeltöltés szintén épít a szegmentálásra, s akár egy-egy képet, de albumokat is el lehet rejteni a nagyközönség szeme elől. A feltöltés közben nem csak azt választhatjuk ki, hogy milyen felbontásban és melyik albumba kerüljenek a fotók, hanem természetesen azt is, hogy kiknek szóljon. A karácsonyi ajándékbontás legyen csak a családé, a 25-i kocsmázást viszont jobb, ha csak a barátok látják. Egyszerű.
Ha már itt járunk, akkor érdemes a profilunkat is átböngészni, ami újabb 15 perc elfoglaltság lehet. Menjünk végig minden ponton, s amit fontosnak tartunk közölni magunkról, azt írjuk be, ami már elavult amióta regisztráltunk, azt pontosítsuk, ami pedig már inkább ciki, azt töröljük ki. Mivel korábban az adatvédelmi beállításoknál már megadtuk, hogy ki mit láthasson, ezért nyugodtan beírhatjuk telefonszámunkat vagy chat címünket is, ha azt csak a belső körünkre korlátoztuk. Fontos tudni, hogy a kedvenc zenék, filmek, sportok és játékok beírása körülbelül úgy működik majd, mintha annak a művésznek, terméknek vagy tevékenységnek a saját oldalát lájkoltuk volna. Kapni fogjuk a frissítéseket, híreket tőlük, ami nem rossz dolog, de ha több száz együttest vettünk fel a kedvencek közé, úgy fog kinézni az üzenőfalunk mint a Bravo magazin.
Hajónapló
Hasznos lehet visszamenőleg megnézni, hogy miket írtunk ki az elmúlt hónapokban publikus vagy a barátok számára látható jogosultsággal, s ami vállalhatatlan, azt utólag törölni. Mítoszok zengenek arról, hogy a Facebook nem töröl semmit, csak a jogokat veszi el, de az eredmény ugyanaz. Ha munkahelyet vált valaki vagy éppen abba a korszakba ért, hogy ismerősei tömegével kapnak rá a Facebookra, akkor érdemes ezt is megtenni. Minden saját bejegyzés és komment, illetve minden aktivitásértesítő mellett ott lesz a kis szürke x, amivel törölhető az adott bejegyzés. Sokszor a Facebook automatikusan megjelenít valamit, amit épp akkor nem szeretnénk, használjuk bátran a törlést. Legfeljebb annyi történik, hogy ismerőseink kapnak egy értesítést, de rákattintva már üres oldalt és hibaüzenetet lelnek csak.
A jövő évi fogadalmunk pedig lehet ennyi fáradozás után, hogy minden egyes megosztott adatot és információt ésszel kezelünk, legyen az a Facebookon, valamelyik Google-termékben, kép- és videómegosztókon vagy egyszerűen fórumokon. Az internet nem veszélyes, csak nem túlzottan bolondbiztos. Ha hasznosnak gondolod a cikket, vagy úgy érzed az ismerőseidnek is szüksége lehet rá, ne félj megnyomni a megosztás vagy a like gombot.