A Sony vezető akar lenni a CMOS képérzékelők terén
Visszafordítva korábbi lépéseit, a Sony felfokozza a képérzékelő chipekbe fektetett félvezetőipari beruházásait. A japán vállalat ennek keretében visszavásárolja a Toshibának korábban eladott lapkagyártó kapacitását, hogy így biztosítsa házon belül a CMOS érzékelők termelését.
Mindent vissza
Három évvel ezelőtt a Sony a működés racionalizálása során úgy döntött, csökkenti a házon belüli chipgyártó kapacitást, hogy megszabaduljon annak rendkívüli tőkeigényétől és üzleti kockázataitól. A Toshibával folytatott szoros félvezetőipari szövetségben a Japán déli részén található, Nagaszaki melletti Fab 2 chipgyár egy vegyesvállalat felügyelete alá került, ahol a Toshiba vette át az üzemeltetés és jövőbeli finanszírozás terheinek nagyobb részét, valamint akkori árfolyamon közel 900 millió dollárnak megfelelő összeget fizetett az üzemben való részesedéséért.
A Nagaszakiban található chipgyártó létesítményben 300 milliméter átmérőjű szilíciumszeleteket munkálnak meg, és a gyártás nagy teljesítményű logikai áramkörök előállítására fókuszált az elmúlt évek során. Ezek közé tartozik a PlayStation 3 konzolban használatos Cell Broadband Engine heterogén processzor és RSX grafikus chip is, valamint szórakoztatóelektronikai eszközökbe szánt, magas integráltságú rendszerchipek. Az ilyen lapkák tipikusan az elérhető legfejlettebb félvezetőtechnológia alkalmazását igénylik a versenyképességhez, ami nemcsak jelentős kutatás-fejlesztési erőfeszítéseket, de gigászi tőkeberuházásokat is megkövetel, évi több százmillió dollár értékben.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Sony és a Toshiba közti kiszervezést fordítják most vissza a vállalatok napokban aláírt, nem kötelező jellegű megállapodás értelmében. A Sony a vegyesvállalatban lévő nagaszaki Fab 2 visszaemelésével ugyanakkor nem az előbb említett nagy teljesítményű logikai chipek termelését kívánja házon belülre hozni, hanem az ott meglévő chipgyártó kapacitás egy részét konvertálja majd Sony CMOS érzékelők termelésére. A beruházási program keretében a Sony további gyártósorokat is telepít majd a Fab 2 létesítménybe, valamint a nagaszaki komplexumban található egy másik üzembe is.
Az összesen mintegy 1,2 milliárd dollárnak megfelelő beruházási program eredményeként a Sony megduplázza CMOS szállítási kapacitását, a jelenlegi körülbelül havi 25 ezerről 50 ezer 300 milliméteres szilíciumszeletnek megfelelő szintre növeli a kibocsátást 2012 márciusára, amiből mintegy 40 ezerre rúghat a házon belüli termelés. Egy szilíciumszeletre tipikusan több száz, vagy kompakt digitális fényképezőgépekbe és mobiltelefonokba szánt érzékelők esetén akár több ezer CMOS érzékelő is elférhet. A Sony stratégiai szándéka, hogy vezető pozíciót töltsön be a CMOS képérzékelők területén, amit differenciált technológiai fejlesztésekkel igyekszik elérni - a mostani bejelentés is ezt szolgálja. A vállalat március végéig 23 millió digitális fényképezőgépet tervez eladni, amivel a Canon mögött a világ második legnagyobb gyártója.
A Toshibát a NAND érdekli
A Sony döntését és a két cég közti megállapodás létrejöttét valószínűleg az elősegítette, hogy a Toshiba nemrég megkezdte félvezetőipari tevékenységének újrafókuszálását. Ennek értelémben a vállalat a magas minőségű NAND flash chipek előállítására koncentrál, amelyek iránt hatalmas és gyorsan bővülő kereslet mutatkozik az okostelefonok és SSD-k részéről - a következő évek során több mint egy milliárd okostelefont, és sok tízmillió SSD-t értékesítenek majd világszerte.
Az átszervezés részeként a Toshiba bezárja nem eléggé költséghatékony üzemeit, valamint lehetőségeihez mért ütemben visszavonul a logikai chipek gyártásából, amelyet nem tud nyereségesen folytatni, különösen a jen megerősödését követően. A eladott vagy bezárt logikai chipgyártó kapacitást saját fejlesztésű termékeinél szerződéses bérgyártással pótolja, amiben részben a Samsung Electronics lesz a partnere 2011 tavaszától, de a vállalat több bérgyártó bevonásáról beszél.